Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-98

517 Az országgyűlés 98. ülése 1949. kell szerveznünk a tervszerű áruelosztást, és | még igém sok a tennivaló éppen a Gazdasági Főtanács közreműködéséivel , a mezőgazdasági állami szektor területén is. (11.30.) Nines köz­gazdaságunknak olyan ága, ahol fokozott erővel ne épülnei népi demokráciánk, és ezek között alig van feladat, amelyet egymagában egy minisztériumunk meg tudnia: oldani a Gazdasági Főtanáccsal folytatott kollektiv együttműködés nélkül. De- munkakörébe tar­toznak a közszállítások, a tárcák egymás­közti gazdasági vitáinak eldöntése,, valamint különböző minisztériumok alá tartozó állami vállalatok jogvitáinak a költséges, pereskedés helyett egyeztető bizottságok útján való el­intézése. Amilyen mértékben fejlődik gazda­sági életünk, ugyanolyan mértékben nőnek az állam gazdaságpolitikai feliadatai, és^ minél szétágazóbbak ezek a feladatok, annál na­gyobb szükség van a gazdasági minisztériu­mok munkájának a Gazdasági Főtanács által történő összefogására és koordinálására:. A hatásköre alá tartozó ellenőrzés az el­múlt év folyamán sokoldalúvá vált és szüksé­gesség tette a miniszterelnökségünk költség­vetésében ez alkalömimal először megjelenő Állami Ellenőrző Központ létrehozását. Ez az új intézmény 11,957.000 forinttal szerepel a költségvetésben és tervgazdálkodásunk (Szem­pontjából igein komoly munka vár rá. A gaz­daságig életünkben végbement mélyreható változások szükségessé tették egy ilyen köz­ponti szerv létrehozását, mert az ellenőrzési munkát ezideig több intézmény gyakorolta az országban s a sok szétágazó szerv gyakran gátol ja az ellenőrzés hatályosságát és akadá­lyozta az ellenőrzött vállalatok jó munkáját. Ezért kellett létrehozni az Állami Ellenőrzési Központot és megszervezése után sor kerül­hetett a sokféle, egymástól függetlenül dol­gozó szervek felszámolására, illetőleg) ezek munkájának összehangolására. Ezzel ugyan­úgy, mint a gazdasági termelés szektoraiban, az ellenőrzés területén is érvényre- jutott a tervszerűség elve. Lényeges különbség van a magángaada­sági és népi demokratikus tervgazdálkodó társadalomban az ellenőrzés téréin. A 'magán­gazdaságban az igénybevett revizor a tőkés érdekében a tényleges helyzetet eltitkolni igyekszik; az állami ellenőrzés szervei elől. Ez­zel szemuben a jelenlegi ellenőrzés célja a tény­leges helyzet felfedése a dolgozó nép érdeké­ben. Fontos,, de nem kizárólagos szempontja a rentabilitás^ voaető elve a racionalizálás', de eszközei lényegesen mások, mint a magán 1­szektorban voltak. A gyártási titkok megtezűnése lehetővé teszi az üzemi összehasoinlíításoikat az általános szakmai isimereteik alapjain történő kiértékelést és a termelési indexek felállítását. Az üzemi összehasonlítás módot nyújt arra, hogy necsaík egyegy megvizsgált vállalat működésénelc he­lyességéről, hanem a vállalatnak az összterme­lésbe való beillesztése helyességéről is meg­győződést szereabessünk. Ez ellenőrző szerv munkájának bizonyos mértékig preventív jellegűnek kell lennie és éberségével meg kell előznie a hibák bekövet" kezesét. Működésével oda kell hatnia, hogy az egyik helyem felfedezett hibákat máshelyütt már ne ismételhessék meg. Az ellenőrző mun­kájánjajk ezen kívül rendszeresnek és folyama­tosnak kell lennie és eze n a módon biztosí­évi január hó 18-án, kedden. 318 ta nia kell a központi irányítás intenció járnak gyors és eredményes végrehajtását. Államosított üzemeiník és gyáraink vezetői már felismertek ata Állami Ellenőrzési Központ jelentőségét és mind gyakrabban kérik segít­ségét üzemeik részére. Vannak azonban még maradiak, akik az ellenőrzésre kiküldött tiszt­viselőket a régi szellem ni ásványaként bizo­nyos idegenkedéssel, tartózkodással fogadják. Ennek a magatartásnak meg kell váitozinája, mert nyilvánvaló, hogy az államosított válla­lat és az ellenőrzést végző ál'liami szerv között érdekellentét nem állhat fenn- Minden gyár­igazgatónak, vállalatvezetőnek érdeke, hogy ara ellenőrzés folyamján a rejtett hibákra és hiá­nyosságokra fény derüljön, szakszerű javasla­tok elfogadásával és megvalósításával vállala­tának továbbfejlődése biztosítva legyen. Éppen ezért kell a vállalatok vezetőinek és minden dolgozójának az ellenőrzési központ munka" társait nehéz munkájukban eegíteniök és tá­mogatniuk. Az ezen intézményt létrehozó kor­mányrendelet elő is írta, hogy minden állami és állami érdekeltségű vállalatnál bizonyos időben, évemként egyszer vizsgálatot kell tarr tami, de ezenkívül el kell látni az esetenként felmerülő úgynevezett célvizsgálatokat is. Ez az új intézmény a múlt esztendő végéig össze­sen 1893 vizsgálatot folytatott, de munkája nem fog csupán a pénzügyi gazdálkodás vagy a vagyoni állapot megállapítására szorítkozni, hanem vizsgálat tárgyává teszi magát a ter­melést a munkaerő- és anyaggazdálkodást, a szervezést, aa önköltségszámítást a beruházá­sok és a terv végrehajtását. Ebből a felsorolásból is láthatjuk, hogy a fejlődésinek széles lehetősége van. Ezekre a munkákra az Ellenőrzési Központ nagyüzemi munkásokat alkalmaz, aMk a hites könyvvszs" gálókkal együttesem végzik munkájukat s he­lyes megállapításaiküaail, javaslataikkal segít­ségére vannak a vállalatoknak a termelés fej­lődését károsam befolyásoló akadályok felfede­zésében és leküzdésében« Utoljára akarok foglalkozni az Országos Árhivatallal, amely ugyancsak a miniszter­elnökség költségvetésébe tartozik. Ez a hiva­tal elődjétől, a sokat és jogosan támadott, rosszhírű Anyag- és Árhivataltól örökölte sze­mélyzete egy részét, de ugyanakkor zavaros és reakciós haszonkulcs és engedményrendszert is örökölt, amíeiy sok esetben a hazai és kül­földi tőkések érdekeit szolgálta. Mai ^tevékeny­ségének célja a régi múlt felszámolása, és az adott termelési viszonyoknak megfelelően a dolgozóiknak a gazdasági tervben előirányzott életszínvonal emelkedését biztosító árszint ki­alakítása. Az Árhivatal megalakulásakor fel­adatának tekintette annak megállapítását, hogy a létező árszínvonal megfelelne" az adiott terme­lési viszonyoknak, biztosítja-e a hároméves terv szerint 'előirányzott életszínvonal-emelést. Működése kezdetén próbaképpen többhelyüítt vizsgálatot tartott és megállapította, hogy az árakban komoly tartalékok vannak. A hivatal munkatervet készített és most már rendszere­sen végezte 1 vizsgálatait. Ezeknek a vizsgála­toknak eredményeképpen az elmúlt félévben mintegy 405 millió forint összegű tartalékot derített fel. Munkája kiterjedt a nagy- és kiskereskedelem területére, ahol vizsgálatai nyomán már ezideig is komoly javulások és vál­tozások törtéintek. Munkája eredményeképpen meg kell állapítanunk, hogy iaz ipari anyagok

Next

/
Thumbnails
Contents