Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-98

315 Az országgyűlés 98. ülése 194 is alapvető. Ezeknek taz intézebeknek a létrehozásán túlmenően, az 1949. év folyamán iá Tudományos Tanácsnak ki kell dolgoznia további új tudományos intézetek létrehozásán nak tervét, illetőleg ,a már meglévő intézetek munkájának racionalizálását és összehangolását. Erre az új intézményre tervgazdaságunk szempontjából komoly feladatok várnak. Költségvetésünk keretében r ugyancsak elsőízben szerepel a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság, 990.000 forintos kerettel. Ez aa intézmény csendben végzi^ munkáját és sokan nem is sejtik jelentőségét. Feladata, hogy elősegítse a nép érdekeit szolgáló, a demokrácia törvényeit és rendeleteit lelkiismeretesein és odaadással végrehajtó állami apparátus kialakítását. Ennek érdekében a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság arra törekszik, hogy a minisztériumok és hivatalok alkalmazottai sorába minél nagyobb számmal kerüljenek munkások és panasztok gyermekei» akik rátermettségük és demokratikus gondolkodásuk révén híven, politikai meggyőződésből szolgálják és erősítik a dolgozó nép állami apparátusát. A Kinevezési és Alkatmazási Bizottság előmozdítja rnind az új mind ia régi közhivatalokban a szakmai továbbképzést,, hogy az ott dolgozók kibővített szakismeretek birtokában eredményesebben végezhessék munkájukat. A munkájukban kiváló, a szolgálati munkafegyelemben élenjáró, az egyéni becsületességben, a nép önzetlen szolgálatában példát mutató közalkalmazottak előléptetésére a bizottság különös gondot fordít Ezzel is^ kifejezésre juttatja azt a tényt» hogy a régi tőkés rendszerrel ellentétben, amely a népből származó tehetségeket elnyomta, a demokráciában a legkiválóbbak jutnak előre és a vezetőtisztségekbe a. dolgozó nép legjobb fial kerülnek. Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság is, amelynek költségvetése 3,319.000 forint, a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik. Ezt az intézményt a szükség hozta létre. 1947 őszén szükség volt egy olyan intézmény niegterenr ótsére, ^amely népi demokráciánk helyes bérpoiitikájáuak kimunkálását elvégzi, és a minisztériumok és egyéb hatóságok ilyen irányú tevékenységét egybehangolja. Eleinte ebben a munkájában különböző hasonló munkakörrel foglalkozó szervek akadályozták, de az 1948. évben bekövetkezett politikai változások lehetővé tették ezeknek a gátló szervleknek megszüntetését és feladatkörüknek &.<% Országos Munkabérmegállapító Bizottság titkárságára való ruházását. Ilyképpen ma a Bizottság feladatkörébe tartozik a kollektív szerződések felülvizsgálása, jóváhagyása, szerződéspótló határozatok hozatala, a teljesítménybérezési alap" jául szolgáló normák és mutatószámok felülvizsgálása. Rendkívül széles a munkaterülete> amit néhány számmal lehet szemléltetővé tenni. 1948 utolsó negyedében >az Országos Munkabérmegállapító Bizottság 27.980 norma- és mutatószám- javaslatot bírált el. Ugyanezen idő alatt mintegy 1500 helyszíni kiszállást bonyolított le olyan helyekrei, ahol a helyes döntést csak helyszíni vizsgálat alapján lehetett meghozni. Az 1948. év folyamán az OMB a rendezetten munkabér- és munkaviszonyok területén több esetben általános rendezést hajtott végre. Ilyen volt pl. a műszaki értelmiségiek és ia kollektíven felüli vezetőállásnak fizetésének egységes rendezése, a területi bérek mesrvizsgálása. a

z 1948. évi üdültetések ár* [

. évi január hó 18-án

f kedden. 316 talános irányelveinek kidolgozása, s a gyakorlati végrehajtás ellenőrzése, a jóléti és kulturális kiadások egységes rendezése., a segélyek, előlegek ügyének országos méretben való rendezésa Mind olyan kérdések, amelyeknek rendezése, tervszerű, egységéé alapokra való feKtetéste nélkül a termelésben súrlódások és^ zavarok mutatkoztak volna. Ezekkel ©a még más intézkedésekkel az OMB megteremtette a lehetőséget a helyes bérpolitikai irányelvek gyakorlati alkalmazására. További fer adatai lesznek a munkaügyi és munkabérkérdéseknek a szakszervezetekkel ielgye térté sfoen történő elvi megoldása, egységes rendezése és a végrehajtás elvi irányítása. A most megkötött új kollektív szerződés kimunkálásában is igen komoly szerepe volt. Miniszterelnökségi tárcánk keretében tartozik 4,385.000 forintos költségvetéssel; a Gazdásági Főtanács is. Ezt az intézményt annakidején annak szüksége hozta létre, hogy meg kellett teremteni egy olyan intézményt, amelynek segítségével az inflációs zűrzavarból kijutunk, s amely a tervgazdálkodás megkezdéséhez szükséges ekő^ intézkedéseket r megteszi. Gyors és fontos döntésiekkel kellett népi demokráciánk gazdasági életét erősíteni. A másik szükségszerűség az volt, hogy az így létrejött határozatokat végre is kellett hajtani olyan időben, amikor az állami apparátus még távolról sem. volt megtisztítva a reakciós erőktől, a gyors végrehajtás az által vált lehetővé, hogy & Gazdasági Főtanács mellé titkárságot szerveztünk. Ma már természetesen könnyebb a

t helyzet, mert az állami apparátust mielgbízható népi erőkkel itattuk át, gazdasági helyzetünk hatalmas mértékben javult, tervgazdálkodásunk első költségvetését felesleggel zártuk. Most tárgyáljuk a magyar népi demokrácia újabb deficitmentes költségvetését, és hogy ez lehetségessé vált, abban a. Gazdasági Főtanácsnak is igen komoly szerepei volt. Magának a most tárgyalás alatt lévő költségvieitésnek kimunkálásában a pénzügyminisztériummal együttműködve a GF titkárságának nagy része voít. , i i A szakminisztériumok további együttműködésére ma is szükség van. Ma, amikor az egész ipar és a teljes pénzgazdálkodás a dolgozó nép államáé, amikor a mezőgazdaságban egyre erősödik az állami támogatással fejlődő szövetkezeti mozgalom, az állami apparátus olyan sokoldalú és annyi áj feladattal áll szemben, amelyek csak ©gyn© fokozódó tárcaközi együttműködéssel yaljásíthatók meg. Ennek az együttműködésnek a megteremtése, előbbrevitele a Gazdasági Főtanácsra vár. Feladata a tárcák által szakszempontjaik szerint helyesen képviselt, de igen sokszor egymással élesen szembenálló szakérdekek egybehangolása és feloldása , ,'

az ország általános magasabb érdekei alapján. Minden gazdasági tárca alá azi állami ipari és kereskedelmi vállalatok egész sora tartozik. Ezeknek a- vállalatoknak pénzgazdálkodását tehát a Gazdasági Főtanács által egybehangolt közös munkával, egységes elvek szerint kell kialakítani. A G zdasági Főtanácsnak \^annak mag megoldatlan feladatai. A jövőben — ennek az esztendőnek tapasztalatait figyelembevéve — nemzeti költségvetésünket tovább kell építenünk a,z önkormányzatok feféTovább kell fejlesztenünk az állami gazdálkodás ipari és kereskedelmi szemeit, meg