Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

295 Ae országgyűlés 97. ülése 1949, bizonyára nem fog csalódni abban, hogy az a papság' állampolgári kötelezette égéinek is leiki­ismeretasen eleget tesz úgy, %niht most Bá­náss László veszprémi püspök pásztorleveléből azt fe olvastam. T. Ház! Kötelességemnek tairtom, hogy az alsópiapság helyzetéről, .lövőjéről, a demokrá" ciánosa való viszonyáról még néhány szók mondjak, A papság* 'túlnyomó eresze mindig a inép közelségében, a népjpel együtt élt. Nem száműző ttjként érezte magáit: a legkisebb falu­ban, vagy ia legtávolabbi tanyavilágon sem. hanem úgy, mint a paraszt a földjein, otthoni. hívei körében. Ezt tette nemosalk hivatásiának természete miatt, hamem a verség- címén :s, mert hiszen a papság túlnyomó része a nép; bői, imég hozzá a szegény népből származik és leginagyobb része küzdelmes ifjúság, nehéz vi­szonyok között jutott el a szemináriumig és a. plébániáig. A kegyúri jog formailag nem, a gyakorlat­ban annál inkább kiszolgáltatta ia papságot a földesúr önkényének, de ha ellentétek támad­tak, papját a nép mindenkor a maga pájrtjáa tudta. Ha van valaki, aki a földreform révén szellemi megkötöttségéből is, felsaabaduit, az bizonyára a kegyúri papiság volt, amely most már minden külső akadály nélkül teljesítheti hivatását. De ugyanakkor, amikor a papság' visszanyerte szabadságát, olyan anyagi hely­zetbe is került, amely létében, ingatja meg. Most mát túkiyonióiag híveire, nagyrészt tsize­gény sorban élő dolgozókra van utalva, akik egyedül talán képtelenek is volnának az egy­házközség, illetve a papság eltartásának költ­ségeit is visefai, ha az állam a magaj jóindulatú gesztusával is nem nyújtana segítséget. Ez a segítség a kongrua. Nem sok, esetenkint 2—300 forint, ami egy-egy lelkésznek jut, de ez a ki­csiny összeg is komoly segítség azoknak, akik erre rá vannak utalva. Ezért ériinttett fájdal­masan az a legutóbbi megegyezés, amely egy­ház ós állam közt a múlt év december 28-án jött létre és a papság kongrua-segítségét 15%^kal csökkentette. Nem látszik isoknak a cisökkentés, de akinek osiak az a 300 forintja van, amit az államtól kap, annak a 45 forintos csök­kentés bizony lényeges- Amikor a kormány elsősorban szociális szempontoktól vezetteti magát, ezt a szociális érzését az alsópapság iránt is mutassa meg". A kultuszminiszter úr eddig is számos tanújelét adta készségének, bizonyiáira szívesem fogja megfontolná és a pénzügyminiszteir úrral egyetértőiéig magáévá tenni ezt a javaslatomat, hogy a papság részére a jövő évben a koingruát az edidigl mértékben utalják ki. Meg- vagyok róla győződve, hogy az országgyűlés minden egyes tagja e szociális jellegű javaslatomat támogatni fogja. Egyébként bízom benne, hogy ez a költség­vetés nemcsak Ígéret, hanem program és terv, amelyet a kormány teljes egészében meg fog" valósítani. A költségvetés megvalósulása pedig épp úgy javtajra lesz az államnak) mint polgárainak anyagi és politikai fejlődésükben, ezért a költségvetést magam és pártom nevé­ben elfogadom. (Taps a kormánypártokon és a független demokratapárton.) ELNÖK: Szólásira következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Kende Zsig­mond! KENDE ZSIGMOND (r): T. Országgyü­évi január hó 17-én, hétfőn. 296 liés.' Minden Ikölíjségvetéj4 vita yisv-izajt>ijüantá i s és előretekintés). Visszapillantás az elmúlt, esz­-' /tendő munfeájáxa, euföreiJeikiniíéis, az ellőttünk álio r esztendő feladataiHa. Anélkül, hogy meg­felejtkeznénk az elmúlt esztendő számos fon­tos bel- és külpolitikai eseményéről, nyugod- * tan mondhatjuk; — és nem vétjük el a mér­teiket, ha megalapítjuk —- hogy a .kélt költség­vetési vita között eltelt időszak kimagasllióan legfontosabb esieménye a száz alkalmazottnál többet! foglalkoztató iparvállalatok államosítása volt r A hároméves terv, a nagybankok, a bá­nyák, a nehézipar államosítása és más néhány ilyen lépés csak előkészítő lépések, voltak. A döntő fordulat tavaly márcin«-ápril'iB idején követlkezeitit be, mikor a kormány betérjesz~ icjeJte éli. a parlament megjsizavaztja az iparválla­latok államosítását. Megszavaztuk; mi is és ezt azért hangsúlyozom, meirt ennek folytán mind ­azért, ami ezen a téren azóta történt, elvileg mi is vállaljuk a felelősséget. Azóta, nem egy politikai nyilatkozat hangsúlyiozita, hogy ezzel a lépéssel megindullt Magyarországon a szó­éi llisitá állam felépítésének folyamaitá. Azóta laiz élet tényleg a szocialista állam, a tezociaiiiis­ta gazdálkodás felépítésének jegyében folyik). E'Zt demonstrálja az előttünk fekvő költség­vetés^ is a maga, újszerű felépítésével, hároim­nrílliárdois, .tervberuházásával és minden egyéb részletével. Ezt hangsúlyozta költségvetési be­szédében Gcrő miniszter úr é» a költségvetés elő dója is. A mi népi demokráciánk tehát az államo" Bításá javaslat törvényerőre emelkedése óitja a jstzoeiaiizmujsJ útján haladó népi demokráciává vált, Ez a kérdés azonban közéletünknek nem­csak legfontosabb, hanem egyúttal legkénye­sebb kérdés© is. Nos, mi radikálisok, nem riadunik vissza Jait[tól, hogy ab ilyen kényes kérdésekkel szembenézzünk- Ezért gondolom, nem volna helyes ezzel a fontos kéirdé^lsel csak az iparügyi tárca .keretében foglalkozni. Mi ezt a döntő lépést politikai életünk terén nem rez'iignáeióval, néni belenyugvással, hanem őszinte örömmel fogadtuk. A magyar radikálisok és. a Magy r Radikális Párt etekintetiben mindig dokkal haladottabb volt, mint a nyugati ítesítvérpártjai. Mi már évtize­dekkel ezelőtt tisztán láttuk ég hirdettük, hog-y az emberi fejlődés főútvonala a szocializmus felé vezet és hogy a XX. d feladata lesz két évezred küzködése és nyomorúsága után elvezetni az emberiséget laiz új életrendszer" hez. Ahhoz az államformához és organizáció^ fonmához, amely az embernek ember által való kizsákmányolását egyszersimiíndenikorra lehetetlenné téve, módot fog: adni arra, hogy az ember úrrá legyen nemesak a természeti erőkön, "melyeik ellen örökké küzdenie keU, hanem azokon m belső, társadalmi, emberi erő­kön is, amelyek miatt az eddfilgi töriéneleim során a tánsa da Iámban elfő embertömegek legnagyobb része időnkint a technika és a kultúra legnagyobb haladása ellenére tie em­berhez nem méltó áliapoitok között élt. Miben látbaitjulk már most a radikális párt szerepét ebben az átalakulásban? A jövő szo­cialista államában nem lesznek osztályok éis bizonyára nem lesznek a mai értelemben vett pártok sem. Az emberek akkor úgy fognak nevelődni, hogy autonr ti'kusan bele fognák nőni a közösségi muníkábíai étsi közösségi érzétT be. Ma azonban — és még hosszá ideig — az átjailakulás (korát éljük. Egy anas világban, meß •etszmétk között felnőtt munka©,, para'sat 4^

Next

/
Thumbnails
Contents