Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

i 297 Az országgyűlés 97. ülése 1949 értelmiségi tömeget Ikiëll átVezetnünik a szo­cializmusba, úgy, hogy az átmenet: a közre mi­nél fkeveswbb zöftdkenőyel, az -egyénékre pedig miméi kévéseibe szenvedéslsel járjon, A m i politikai páritokrfai — és köztük a radikális pártra, ils — ebben az átvezetésben, ebben az átneveléisbetn fontos szerep vár. Az iparvállalatok államosítására vonat­kozó javaslattal kapcsolatban pártom megbí­zásából! annlafkiídejéh bárom fontos szempon­tot hangsúlyoztam. Az egyik az időpont meg váliaísizitáisiának Odérdése volt, amely tetíntéltben a kormány vállalfia a felelősséget. Feltettük a kérdést, víajjon megfelel-e az időpont, de re­méltük, bogy ennek megválasztása a kormány alttal jobblan liísmert réS'zletviszonyok alal-pján (bizonyára helyesen történt. El kell ismernem, hogy fazoikinaik az eslemiéuyeknek éra válságok­nak ellenére is, amelyeikben akkor az ország 1 volt és annak a sokféle probliémání k ellenére, amelyeket akikor egyidejűleg meg kellett ol­dani a kormánynak; isijkerült /az Iparvállalatok államosítását úgy lebonyolítania, hogy az államosításból eredő haszon: a racionalizálás, az egysége» vezetés, a terlmelés haísiznának kizárólag közcélotkra via ló fordítása mesteze feilülmnltla azojkat 'a szükségszerű károkát, amelyeket az államoisítiás! fermészetszerűen okozott azáltal, hogy a vezetésben gyökeres 'változást Mézeitt elő. Ebbeín a lelkin tétben tehát a kormányt' igazolták az események. A. másik két szemnont. amelyet annak­idején kiemeltem, •szorosan összefügö- egy­mással és azzá] a szemnonttal is. amiért ezt a kérdést a magam részéről az általános no­litik°i vita keretében teszem szóvá. E két oo-ymássiEil összpfüggő szemnont a szakérte­lem és humanizmus szeumontja, A szoeia' 1 izmus gondolata nem választ­ható el a humanizmus eszméjétől é« attól a felfogástól, boffv a7, államnak és a társadalmi ep*vü ítélésnek tulajdnnkénneri nines is eo-véb eéljq. mint hogy a z ember jólétét és boldog­ságát szolp-álja. Arról, hogy q társadalom minden pmler legnagyobb boldogságát szol­gálja- le kell tennünk azok miatt a^ elkerül­hetetlen érdekellentétek miatt, amelyek em­ber és ember között, mindig szükséa-szerűen fennállnak. Meer kell elégednünk azzal a sze­rényebb ^fogalmazással, amelvnéi jobbat B°nt.ham óta nem tudtak kigondolni s amely szerint az államnak legyen célja a lehető leg­több ember lebető lecrnáorvobb boldogságának biztosítása, boldogság °latt értve az anyagi­szellemi és erkölcsi jó 1 étet egyaránt Ezt az elvet társadalmi átalakulások ide­jén ki kell egészíteni ee-v másik gondolattal Gyökeres társadalmi átalakítások csak o^van módon vihetők végbe, hogy szükségszerűen károkat, sérelmeket, szenvedést okoznak a társadalom egv részének. Ez minden átalaku­lásnak elkerülhetetlen velejárója, de nem célja és értelme. Ezért a^bentbami srondolatot mi radikálisan azzal kívánjuk kiegészíteni, és • nem mulasztink el sohasem hang-oztatni, hogv az átalakítás olyan módon történjék? hogy a lehető legkevesebb ember lehető leg­kevesebb sérelmével járjon. Úgy gondoljuk, hogy ez ••* gondolat, a benthami elvnek ez a kiegészítése a szocialista humánum elvével a legnagyobb mértékben összefér, sőt abból következik. Ez a szempont, a humánum szempontja szerencsés módon összeesik a másik szenioont" tal, a szaíkéríelemi szempontjával, amely "-"ár évi január hó 17-én, hétfőn. 298 nemcsak azokat illető kérdés^., akiket esetlege« sérelem ér, hanem az egész köznek fontos problémája. Kétségtelen, hogy azok, akik az államosítás és a, szocializmus • felé haladó re­formok megvalósítása előtt a sziakér' ölem funkcióját ellátták a társadialomban, a vállalat­tulajdonosok keskeny rétegén kívül is, túl­nyomórészt a polgári osztályhoz tartoznak. Ezt a réteget- azonban nemcsiak osztályheiyz-3 + e szempontjából kell tekintenünk, hanem funk­ciója szempontjából is. Azt a funkciót,. aioe lyet ezek végeztek és _ végeznek, minden társa" dalomban, így a szocialista társadalomiban is, el kell végeznie valakinek. Remélhető, lujgy a jövő szocialista társadalmában ez a, réieg nem a tömegtől különálló, attól elkülöníthető, ha­nem azzal szorosan összefüggő réteg lesz. Ma azonban itt van a (szakértelemmel ellátott és a szakértők funkcióját végző értelmiség és a maga munkájából élő dolgozó _ polgárság, i't van ez a széles réteg, amely mint embertömeg Hem hanyagolható el, hiszen a 7 , idetartozó műnk vállalók száma körülbelül félmillió Vagy ha talán ez túlmagas «zám. mindeneseire né* hány százezerre tehető. A pontos számot majd a népszámlálás fogja megmutatni- Itt van ez a réteg, a maga nagy tömegében, megértve^ a ikor sízlavát, és el akar helyezkedni a szoeializ­mns felé haladó néni demokráciában, de küsr demi« ke 1 bizonyos fajta hí«álmatlansággal, ©melynek bizonyos mértékben való jogoímltsá­gát nem akarom kétségbevonni, mert nem ál" líthatom. hogy eiz a réteg a imiaga, egész töme­gében túl tudja tenni magát valóság->s vagy vélt sérelmein, nagy tömegében azonban — részben 'a Radikális Párt ilyen irányú felvilá­gosító munkájának hatása alatt — leren ; s kész a néni demokráciába, a szocializmus felé haladó demokráciába is pozitív módón beleilleszkedni. M^s rétegekre vonatkozóan ehhez hasonló feladatai vannak a Függetlenségi Frontban a dolgozók pártján kívül helyet foglaló többi nárliíak is. A közeli jövőnek, az elkövetkező költ-égvetési évnek, de az azután következő éveknek is rendkívül fctntos feladata lesz az, ho£ry azokat n rétegeket, amelyek nem tartoz­nak az ipari munkássághoz, valóban organ­ikusaim humánusan s a sz kértelmet és politi­ka' megbízhatóságot pgvaráu+ tekintetbe véve beleill es-zük a síziocializmus felé haladó népi demokráciába. Ügy érezzük, hogy ebben ­a munkában a Radikális Párt. ameVnek ehhez a maga egé" szélen szakértőnek tekinthető ré'eghez van a legtöbb kapcsolata, hasznos és ors-anikns mun­kát és szolgálatot tud teÜesíteni és -. ezzel is szolgálni fogja azi a követelményt, amelyet abban áPítottam fel hogy az előttünk illó ha­talmas, korszakalkotó gazdasásri áralakulás vés-reihajtása a lehető ledkevesehb ember le­helő legkevesebb sérelmével történjék Ennek 3 ré^effnek -P népi demokráciába való organi­kus >.p:áT)ítéi=ániQn és vezetésében — esetiéit»* az éti Eviö-p-etlenséfri-Front teredében — k:szsé«rsrel ^ állaliia a Radikális Párt a reá háruló felada­tokat A költségvetést a magam, nártom és a Ra­dikális Demokrata Pártszövetség nevelőn a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Tav*.', ELNÖK: Kíván-e még valaki a_ költségve­téshez általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.

Next

/
Thumbnails
Contents