Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

291 Az országgyűlés 97. illése 1949. Az egyház csak javára van az államnak, aani..oi' hi veit álilianrpoílgári kötelességeik teljesítésére buzdítja, amikor a családi ési társadalmi életet gondozza, a belső erkölcsiséget ápolja és a közjóit előmozdítja. Az áfom iiayára van az egyháznak, amikor biztosítja a szabadságjogok tekintetében és anyagi vonatkozásban egyaránt mindazokat a feltételeket, amelyek nélkül az egyház lelki céljait nem szoíigálhatjiai Az állam kétségtelenül szuverén abban, amit politikai gazdasági vagy szociális tevékenységének mondunk. Az egyház független abban, ami a hátterjesztéssel, a propagandával, a hit• tanítással, az ifjúság valláserkölcsi növelésével, az istentisztelettel, a< szentségekkel és szentelményekkel összefügg. Független atz, egyházi vonatkozású bíráskodásban és felügyeleti jogban, az egyházközségi életben, a kizálrólag hitbuzgai-mi egyesületek ügyében. A tisztám polgári és tisztán egyházi ügyeken i kívül vannak természetesen olyanok^ is, amelyek nem kizárólag polgári, s nem tkizárólag egyházi ügyek. Az ezekre vonatkozó jogolk tehát mind az egyházat, mind az államot illetik. Ilyen pl. a házasság, az iskolák, egyházi épületek, nem kizárólag hitbuagailmi egyesületek, olyan egyháizi bűneseileklmények ügye, amelyeket az állami törvénykönyvek is tiltanak, egyházmegyék alapítása és plébániák létesítése. Ezekben & kérdéseklben ia békés megegyezés az irányadó, akár modus vivendi, akár konkor dátum formájában. (Ugy van! a fila o"étlen demokrata itártan.) Ha tudott <az egyház a wormsi konkordátumtól kezdve, amely II. Calixtus pápa és V. Henrik között 1122 szeptember 23-án jött létre, megegyezni császárokkal és királyokkal, magával Napóleonnal, yagy mint III. Gyula pápa az elszakadt Angliával, tudoitt koníkiordátumot kötni francia forradalom; után 1801be,n, tudott megegyezni a Kulturkampf után Bismarck-kai, a római kérdés megoldásaként Mussolinival 1929 szeptember 11-én, sőt a hitleri Németoriszággiaíl is még XI. Pius pápa 1933 július 20-án, 'akikor könnyen elképzelhető, sőt bizonyosra vehető, hogy konkordátum fog 'étrejönni az egyház és a népi demokráciában élő országok között is. (Helyeslés a füaaaetlen demokrata várton. — 14.30.) T. Országgyűlés ! Nem hallgathatom el azt a szerény véleményemet, hogy az egyjház és az állam viszonyának kívánatos Javulása tekintetében a nyugati sajtó és rádió káros, hátráltató befolyást gyakorol. (Ugy vom! Ugy van! a független demokrata párton. — ORTUTAY Gyula miniszter: Ugy van!) A magiam részéről némi gyanakvással nézem azt a nagy érdeklődést, amelyet valójában belső ügyeink iránt, látszólag az egyház védelmeiben, tanúsítanak. Nem kívánóik arra hivatkozni, hogy a siaját portájukon több söpörni valót találhatnak, ha ió' körülnéznek, mint amennyit esetleg itt nálunk találhatnak. (PARRAGI György (f): Ez igaz!) Nem lesz tanulság nélkül való, ha egy pillantást feléjük is vetünk^ Lássuk például az egyház és az állam viszonyát a

z Egyesült All'amokbsan, amelynek érdeklődése ä leghangosabb és amely országtól várják sokan tájékozatlan naívságukblan a magyar katolikus és más egyházak feitmagatsztalását. Az egyház és az állam viszonyát az Egyesült Államokban a teljes érdektelenség és közömbösség jellemzi. Hiszen a lakosságnak több mint 50%-a hitetlen. (ORTUTAY Gyula miniszter: Ugy van!) Amerikában egyházi célokra az állami költségvetésből, a közpánztáévi január hó 17-én, hétfőn. 292 rákból egyetlen centet sem fordítanak. Minden egyház kizárólag a hivek önkéntes (anyagi támogatásaira számíthat. Az állam tehát közömbös az egyházakkal szemben, de vanoiiaík hatalmas társadatai szervezetek. — mint például a Ku-.Klux-Kian vagv a szabad gondolkodók egyesülete — <ameUyek szenvedélyes harcot folytatnak a katolikus egyház ellen anélkül, hogy aiz állam ebben a vallásszabadság sérelmét látná. (BOGNÁR József (kg): Katolikus nem lehet elnök például!) Még abban sem latjaik a vallílásszaíbadság megsértését, hogy egyes főiskolákra, egyetemekre katolikus hialtóatókat nem vesznek fel. Viszont nemcsak a vallásszabadság, hanem 'az amerikai alkotmány alaptörvényének megsértését álllapították meg akkor, amikor az egyik áülamblain egy elemi iskolában hittant is kezdték tanítani. Nem kívánok kitérni azokra- '<& nehézségekre, amelyek miatt az Egyesült Államok kormánya Roosevelt elnök minden törekvése ellenére! iái formális diplomáciai viszonyt a Szentszékkel nem vette fel. Amikor tehát aiz aimerikai propag au diaszerveknek megköszönjük szíves; érdeklődié süket, meg- kell

< kérnem őket arra, igyekezzenek az amerikai katolikus eigyház sorsán javítani, az ottani előítéletek és induliatok ellen harcolni. (ORTUTAY Gyula miniszter: Nagyon helyes! — Ugy van! Ugy van! a kormány/pártokon és a füctaetlen demokrata várton.) Ezeket a szempontokat Anglia bizonyára figyelembe veszi, meríti iparkodik & tárgyilagosság határain valamivel belül maradni. Franciaországról csak amnyiit, hogy az ittjárt Bouüer abbé megítélése szerint sokkal előbbre vagyunk az egyház érdekeinek elismerésében és szoigálaitábaini, mint ők ési még sokkal roszszahb helyzetben lennének, ha a francia klérus és a hivek is ne

m fogadták volna meg 1892-ben XIII. Leó pápa tanácsát, aki aizt javasolta a francia katolikusoknak, hogy békülj ének ki a köztársasággal és ne szövetkezzenek a! köztársaság ellenségeivel. Egyébként nem felejtettük el a londoni klauzulát, amelyet a nagy entente 1916-ban azért kötött, hogy a majdani béketárgyalásokból a Vatikán képviselőjét kirekessze. Ha most bizalmuk nagyobb mértékben fordul a Vatikán felé* annak csak örülhetünk, de a Vatikánnal , való viszonyunk rendezését bízzák nyugodtan az érdekeltekre, mert megegyezés, tehát konkordátum nélkül is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944 december 3

_

án Szegeden publikált programja a vallásszabadság elvi alapjain állt és biztosította a vallás Szabad gyakorlatának anyagi feltételeit is. Az ideiglenes nemzeti kormánya valamint a következő kormányok is, iparkodtak programjuknak ezt ia pontját különös figyelemben ré~ szesíteni. Ezért mondhatta Girősz József kalocsai érsek 1945 július elején kiadott pásztorlevelében (olvassa): »Isten különös irgalma, hogy megvagyunk. Templomaink, állnak és akadálytalanul folynak az Istentiszteletek.« Ezt mia is tárgyilagosan tmesr lehet állapítaniT. Ház! Mi történt tulajdonképpen nálunk Magyarországon a felszabadulási óta az egyház és az állam viszonyának vonatkozásában 1 Az egyház veszített világi hatalmából, világi jogaiból, közjogi méltóságából, veszített anyagi erejéből is, de nem veszített szabadságából. Biztosítva vannak azok a feltételek, amelyek mellett hivatását teljesíteni tudja, sőt ha mérleget cBinálunk, akkor az osaJk az egyház javára mutathat változást, mert hiver