Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-97
25.1 Az országgyűlés 97. ülése. 194 nak, bármennyire is úgy tűnik, mintha évszázadok állnának köztünk és a között a pillanat között, hogy az akkori magyar pénzügyminiszter is a a külföldi segélyekre, külföldi kölcsönökre való utalással — amint mondta — büdzséjének fájó pontját tárta fel az országgyűlés előtt. Két év alatt mégiscsak igen lényegesen, igen nagyot viáütozott a he'yzet. nagyot fordult a világ. Mi már azt állapíthatjuk meter, hogy midőn sem két évvel ezelőtt, sem azóta, sem ma nem 'külföldi tőkés kölcsönökre építettük fel országunk jövőjét és boldogulását, a helyes utat választottuk, azokkal a Kassán drákkal szembein, akik az országgyűlés padsoraiból Hűinket a külföldi kölcsönök egyedül boiuio* gító. jövőnket' egyedül biztosító útjára kívánták vezetni. Azóta természetesein ssok minden világosabbá vált és ha csak azt említem meg hogy a külföldi kö'csönöknek akkor legélénkebb és itt az országgyűlésben leginkább szereplő szószólója Sulyok Dezső volt, máris világos, hogy kinek az érdekében, kinek a fizetése ellenében tett© ezeket a javaslatokat a magyar kormány és a magyar országgyűlés előtt. Az ismert tények birtokában, a nemzetközi fejlődés tudatában ma nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy fejlődésünket, azt az eredménv; amelyet az orsza&gyuies ezen a költségvetésen keresztül lát és megítél, túlnyomórészt éppen annak a körülménynek köszönhetjük, hogy országunkat' nem külföldi segítséggel építettük újjá, hogy nem külföldi segítséget, f nem külföldi kölcsönöket kíséreltünk meg igénybe venni az ország újjáépítésére. Ez a körülmény biztosította függetlenségünket, ez a körülmény nyújtott iparunk és népgazdaságunk számára olyan fejlődési ^lehetőségeket, amilyenekbe n a külföldi kölcsönökkel »megáldott« országok a legkisebb mértékben sem részesültek. M> már olyan tapasztalati anyag áll rendelkezésünkre, amellyel két esztendővel ezelőtt még nem rendelkeztünk, de amelynek kontúrjai világosak voltak már akkor is azok előtt, akik látni akartak, ,akik a magyar nép érdekeit tényleg szolgálták é s a magyar nép érdekeinek figyelembevételével kormányozták az országot. Ma már úgyszólván a vakok is láthatják ebben az országban és az ország határain kívül, milyen eredményre vezetnek a külföldi tőkekölesönök és segítségek egy ország gazdasági fejlődésében. A Marshall-terv áldásai ma már nemcsak kontúrjaikban ismeretesek. A Marshall-terv áldásai ma a Marshall-terv adományaitól felkeresett minden ország gazdaságában megtalálhatók és következményei teljes mértékben nyilvánvalóak. Mik ezek az »áldások«! Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy mindazok a z orszagok, amelyek igénybevették a Marshall-terv segítségét, ezzel politikai és gazdasági függetlenségükről a legnagyobb mértékben lemondtak. Lemondtak pedig az amerikai nagytőke számára. íme néhány kisebb példa. Nem hiába jelentette ki az egyik nagy amerikai napilap, a New-York Times, hogy Hoffmann úr, a Marshall-terv európai megbízottja, nemcsak az Egyesült Államok kivitelének úgyszólván korlát! sn ura, hanem ugyanolyan, sőt sokkal nagyobb mértékben korlátlan ura a nyugateurúraí áFamok kivitelének és külkereskedelmének is. Hiszen * Marshall-terv előírja, hogy a _ segítségében részesülő államok kötelesek mindazokat a nyersanyagokat, mindazokat az . évi január hó 17-én, hétfőn. 25 4 J árukat, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak, — s amelyek stratégiai jelentőségét a z | Egyesült Államok állapítja meg — az Egyesült Államokba szállítani, függetlenül attól, hogy I ezekben a^ anyagokban milyen saját szükségI létük van. • .. A második eszköz, amellyel a Marshall-terv ! gúzsbaköti a részesülő államokat, az, hogy ahol ajándékokat ad — mint például Ausztriában, vagy Olaszországban, vagy másutt — az ajándékok ellenértéke felett az illető; ország valutájában a Marshall-terv európai megbízottja, illetve az Egyesült Államok kormánya rendelkezik. Csat néhány nappal ezelőtt került, nyilvánosságra az a tény, hogy például az osztrák nemzeti banknál másfél milliárd schillingre felnövekedett összeg állt az Egyesült Államok kormányának rendelkezésére. Ezzel az összeggel az Egyesült Államok kormánya sok| kai nagyobb készpénzkészletek felett rendel-' kezet t Ausztriában, mint az osztrák kormány, gazdálkodásának bármelyik pillanatában. Ugyanezek a problémák állnak fenn Olaszországban is, ahol ugyancsak az Egyesült Államok kormánya lényegesen nagyobb készpénzkészletekkel, követelésekkel rendelkezik az olasz nemzeti banknál], ' mint az olasz kormány. De ugyanígy továbbmehetünk még az in* tézkedések hosszú során, amelyekhez mindenütt a MarshaiPterv segítette hozzá a segítségében részesülő országokat, lépésről-lépésre megfosztván őket gazdasága ás politikai füg" getlenégüktől. Mit jelent a Marshall-segítség! Sehol, de legkevésbbé azokban az európai országokban, amelyek erre rászorultak volna, nem jelentette azt, hogy termelőeszközeik kiegészítésére riagyobbarányú lépéseket tett volna. Sehol sem jelentette :a Marshall-terv azt, hogy az amerikai segítség révén kiegyenlítődjenek a háborús pusztítások, a nácik rablásai és a háború általános vitele folytán a termelő apparátusban keletkezett hiányosságok. Más keretben már megemlítettem, hogy a Marshallterv első öt hónapjában például mezőgazdasági gépekben és traktorokban egész NyugatEurópának, tehát az összes 16 nyugateurópai allamnak 1.6 millió dollárértékben történtek szállítások. Ügy vélem, az országgyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy az előttünk fekvő költségvetés/ keretén belül a magyar népi demokrácia egy hónap alatt nagyobb értékű, több mezőgazdasági gépet juttat a falunak, a magyar dolgozó parasztságnak, mint a Marshall-terv 16 országnak öt hónát» alatt. (Taps a kormánypártokon és a független de' mokrata párton.) De ezzel kapcsolatban foglalkoznom kell u költségvetés további részleteivel is. Az amerikai költségvetés kereken 1 százalékot fordít a közoktatás céljára; ez az az összeg, mellyel az Egyesült Államok kormánya a népművelést szolgálja. A magyar költségvetés a népművelés céljaira egészen má® összegeket irányoz elő. Az előttünk fekvő büdzsészámokból is látható, hogy közoktatásunk céljaira közvetle. nül közel háromnegyed milliárd forintot fordít a költségvetés. De ezen túlmienően még közvetve is igen jelentős összegek vannak, hiszen az iskolák építésére, népi kollégiumok létesítésére, egyetemeink újjáépítésére s kiegészítésére szolgáló beruházások nem a vallás- és közoktatásügyi
