Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-97
258 Àz országgyűlés 97. ülése 1949. minisztérium büdzséjében, hanem a beruházásoknak eme szektorában szerepelnek. így tehát azt látjuk', hogy költségvetésünk több, mint egy milliárddal szolgálja a népmű vetós célját, több, mint egy mii iárd az az összeg, amelyet erre a célra fordítunk, é» ai egész költségvetésben a harmadik helyet fog. laJja el a vallás- ég, közoktatásügyi minisztérium tevékenységével összefüggő kiadások összege. Ez az összeg egyedül meghaladj ci ci i költségvetés egész összegének 10 százalékát, nemzeti jövedelmünk 3 százalékát. De amivel mi ezen a téren népünket gazdagítjuk, az ilyen százalékokban alig fejezhető ki; nem a nemzeti jövedelem 3 százalékának hováfordr tásában mutatkozik ez teljes mértékben, hanem abban az alapvető fordulatbari, amelyet az iskolaügynek az állam kezébe való vételével és a nép felé való fordításával vittünk véghez ia múlt év folyamán és amelynek pénzügyi alapjait most ez a költségvetés lerakja az 1949'es esztendőre. Már a pénzügyminiszter úr is utalit expozé" jában arra, hogy talános iskola fejlődése milyen hatalmas, milyen rohamos léptekkel vitt bennünket a legutóbbi év 80.000-es tanuló" létszámához, De itt sem állunk meg, mert hiszen az általános iskolán felül a tanulóisko" Iákkal' a főiskolákkal, a középiskolák rend" szeréneik újjáalakításával és fejlesztésével " vdiSiszük előre a néooktatás ügyét. És ebben rejlik, ebben mutatkozik meg az a mérhetetj len bizalom, amellyé 1 a kormányzat a dolgozó néposztályok felé fordul és amely bizalomban megnyilatkozik iaiz is, hogy tő 11 ük, a dolgozó néposzitályoktól. munkásoktól, dolgozó parasz1 toktól vájnia az értelmiség felfrissítését, reméli és joggal várja azt> hogy e vérátömüesz" tésisel egészen új értelmiséget, a népi demokrácia célkitűzései irányában sokkal pozitivabban, sokkal gyorsabban haladó értelmiséget sikerül kialakítani, mint amilyenre a régi nevelési rendszer előfeltételei mellett egyáltalán lehetőség adódott. T. Országgyűlés! A bizottsági tárgyalások (alatt is felvetődött, s általában újra és újra felvetődik a létszámkérdés. Ez a költségvetés az áUaimi státusba soro'tak létszámát jelentősen emeli. A bizottsági tárgyalás során is utalás történt erre, és a népi demokrácia ellenségei igyekeznek tőkét kovácsolni abbé 1 , hogy a népi demokrácia államának szolgálatában többen állanak, mint ahányan á'ltak — látszólag — a Hoorthyrezsim szolgálatában az eUeníforriadtarmi kormányok szolgálatában. h ; Nekünk itt is a leghatározottabban le kell szögeznünk — és úgy érzem, az országgyűlés túlnyomó többsége egyetért ebben az eőadó" •'val —- hogy a népi demokrácia államának egészen más feladatai vannak gazdasági és közigazgatási téren is, mint amilyen feladatai az elnyomó államnak, a munkásosztályai szemben elnyomó államnak voltak. A mi államunk, amely , a népgazdaság döntő szektorait vezeti, termézetesen egészen más államapparátussal dolgozik és egészen más éllamapparátusina támaszkodik, mint az «z állam, amely átengedte az ipari vezetést-(a. GYOSZ ureinakamely átengedte a bankszervezet vezetését a TÉBE:nek, amely a különböző tőkés intézményeknek és szerirezeteknek átengedte az*, hogy vezessék fa; gazdaságot a maguk módján, a maguk szájaíze szerint. De ettől eltekintve m, t. Országgyűlés, a létszámisziaporulat legnagyobb része, amely évi január hó 17-én, hétfőn. 254 ebben a büdzsében jelentkezik, mégosak nem is ezekből az okokból adódik, hanem túlnyomórészt abból, hogy megszüntettünk bizonyos látszatokat, legnagyobb egyedi tételében pedig a felekezeti iskolák áUa,niosításáva! kapcsolatos létszámátvételből eredDe valójában az történt-e itt, t. Országgyűlés, hogy új létszámmal gyarapodott az ' állami alkalmazottak száma! Nemez történt. Az történt' hogy amit az, állam eddig közvetve adott, az most fizetés formájában közvetlenül jut a volt felekezeti isko'ák oktatóinak; Ezek kerültek most az állami státusnak ekként emelkedő létszámába, így emelik körülbelül 25.000'rel az állami alkalmazottak számát. Nemi ia bürokrácia emelése, hanem az állami gépezet szereuének szerkezeti változásokon alapuló növekedése az, aanely az állami létszám alakulásában megmutatkozik. Az állami bevételek között első ízben jelenik meg egy új tétel, amely népgazdaságunk szerkezeti változásait tükrözi vissza- Ez az állami vállalatoknak, .ipari,; keireskdeé'mi • pénzügyi és közlekedési vállalatoknak nyereségrészesedései, az az összeg, ameFyel állami vállala" tadnk 1949-ben hozzájárulnak a költségvetés viteléhez. Ez az 1050 millió forint igen jelentős, az összes bevételeknek több. mint 10 szá" za n ékát kitevő rész© a költségvetésnek. T. Országgyűlés! Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra,, hogy ez la bevételalakulás mindenképpen és é&ggé döntően megcáfolja ugyancsak azokat a félelmeket, amelyeknek ez ai terem ismételten tanuja volt az áliamosítáis fejlődéséinek minden egyes lépcsőjénél. Nem múlt el egyetlen államosítási aktus sem 1945 óta, amelyben ne utaltak vo'na e termen belül is arra, hogy az államosítás nem hozhat semmilyen jó eredményt, nem képes a termelést növelni, de nem kénes rentábilis termelést sem biztosítani- Emlékszünk arra' hogy milyen Kassaiidra-kiáltások hangzottak el itt a szénbányászat államosításával kapcsolatban. Emlékszünk arra, hogy a jobboldali padsorokból elhangzott olyan javaslat is, hogy külön parlamenti vizsgálóbizottságot kell kirendelni az álmosított szénbányák ügyvitelének meg vizsgálására. Igen sokan és igen gyakran meg akarták menteni az országol az államosítás káros következményeitől Valójában az, »amit a kép ma mutat, minden egyébnél átütőbben bizonyítja, hogy nem az országot kellett megmenteni az államosítástól, (11.00.) hanem az államosítandó vállalatok tulajdonosait' tőkéseit kellett megmentenie az országgyűlés jobbo 1 dalának azoktól a következményektől, amelyeket az áfamosítás jelentett, amelyek folytán ők elvesztették Je•"•á T y és illegális jövedelmeiket, elvesztették azt a vezető és kizsákmányoló szerepet, amelyet pedig a maguk számára kívántak fenntartani s . De nemcsak az 1050 milliós hozzájárulás. ban mutatkozik ez, t. Országgyűlés. Rá kell itt még mutatni valamire, ami nem jelenik meg a költségvetés számaiban, de mégis döntő jelentőségű. Soha Magyarországon nem folyt olyan rendszeres, olyan ( tervszerű felújítási tevékenység az egész ipar területén, mint most, az államosítás óta. Az ál amosított ipar szervezete tette egyedül és elsőízben lehetővé azt, hogy profitelszámolásoktól és profitigónybevételtől teljesen függetlenül, az egyéni tőkések érdekeitől teljesen függetlenül folyjék a beruházott ipari tőkének szükséges, amortizá.
