Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

Az országgyűlés 97. ülése 1949. évi január hó 17-én, hétfőn. Nagy Imre, Molnár Imre és Mihályfi Ernő elnöklete alatt. Tárgyai: Ha*âb Elnöki előterjesztések • • 245 Az 1949. évi állami költségvetés tárgyalása (231. számú iromány) Általános tárgyalás •. 245 Felszólaltak: Vajda Imre (d) előadó 245 Erdei Mihály (d) 255 Gyöngyösi János (kg) • 265 Yeres Péter (p) 278 Balogh István (f) 288 Kende Zsigmond (r) 295 Az egyes tárcák költségvetése tárgyalási sorrendjének megállapítása 299 à legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 300 A kormány részéről jelen voltak ; Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. Csala István földmívelésügyi miniszter, Erdei Ferenc államminiszter, Gerö Ernő közlekedésügyi miniszter, Kádár János belügyminiszter, Olt Kciroly népjóléti miniszter, Ortuiay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Ries István igazságügyminiszter, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. (Elnök: NAGY IMRE. ~ 10.13.) ELNÖK: T. Országgyűlési! Az ülést megnyitom. Jegyzőkönyvünk vezetésére Szabó Piroiska, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedis: Gzéh József képviselőtársunkat kérem fel. T; Országgyűlés S Napirend szerint következik az 1949. évi láUami költségvetés tárgyalása- Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy ,

a költségvetési általános tárgyalásához a Magyar Dolgozók Párti a, a Független Kisgazda Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Magyar Kr' dikális Párt jelentett he szónokot, mégpedig Erdei Mihály, Gyöngyösi János, Veres Péter, Balogh István és Kende Zsigmond országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. . Vajda Imre előadó urat illeti a szó, VAJDA IMEE (d) előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés együttes bizottságai az 1949. évi költségvetés tárgyalását befejezték, erről az országgyűlés előtt fekszik az együttes bizottságok je'entés©. . Ennek a tárgyalásnak során a költségvetésinek mind elvi, általános kérdéseit, mind résíáetes kérdéseit is megvitatták. Mindenekelőtt az elvi kérdésekkel való foglalkozás ennek az előadói beszámolónak a tartalma. Elöljáróban meg kell állapítanom, hogy ebben a költségvetésben az eddigiektől eltérően nemcsak a költségvetés nagysága, terjedelme és a nemzeti jövedelemhez mért aránya feltűnő, hanem egyszersmind megállapítandó az a rendkívüli fejlődés is. amelyet^ez a költségvetés az egyes adónemek és adófajták te kintetében mutat. Megál apítandó, hogy az egyenes adók részesedése az 1949. évi költségvetésben messzi© túlmegy az országunkban szokáísos arányokon és különösképpen túlmegy azokon az arányokon, amelyeket a stabilizáció óta benyújtott eis© két költségvetés felmutathat. Az egyenes adók arányszáma, ha a költségvetés téleleiben ide számítjuk a vagyondézsmát is, # amely ugyancsak egyenes adó nemnek tekinthető, eléri a közigazgatási bevételek 33 százalékát, szemben az 1946/47. évi költi.ég;vevé

s 20 százalékával. Ebben mutatkoizik az adórendszernek az a •nagyarányú szociális fejlesztése, amelyre a mi 1949. évi költségvetésünk joggal hivatkozhatik. Emellett a költségvetés második, ugyancsak elvi jellemzője, hogy a mi közvetett irt*