Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

247 Az országgyűlés 97. ülése 1949. évi január hó 17-én, hétfon. 248 adóink, fogyasztási és forgalmi adóink a maguk rendszerében anélkül, hogy ezeknek kulcsa a legcsekélyebb .miértekben változott volna, az egésiz államháztartás viteléhez és< különösképpen az állami beruházások lényeges nőve" léséhez olyan forrást adnak, amelynek mórtéke a. korábbiakat lényegesen meghaladja. Már a pénzügy miniszer úr utalt erre expozéjában és az együttes bizottságok tárgyalásain is szó került arról, hogy a közvetett adók, a forgalmi adók bevételi emelkedése, amely többsaáiz millió forintot tett :ki. lényegében — a forgalom emelkedése mellett — arra vezethető vissza, hogy az államosítás és a rendszer megváltoztatása következtében az illegális jövedelmeknek egy nagyon jelentős forrása dugult be- A forgalmi adórendszer mai helyzetéiben ez a változás, az államosítás és az elszámolás módjainak megváltozása legalábbis 300 millió forint többletbevételt eredményezett. Ez a 300 millió forint (mindeddig a fosryaszíót télies mértékben terhelte, de nem az áílamkinestárba fo'yt be, hanem illegális csatornákon keresztül kerülte el eredeti rendeltetési helvét. Ugyancsak elvi szempontok alapján kell meigívizsgálnunk az államháztartás viszonyát a nemzeti jövedelemhez. Mi ebben a költségvetésben megközelítettük, ha nem is értük el teljesen a nemzeti költségvetés elvét. Megközelítettük lannyiban, hogy a legnagyobb közület, amelynek költségvetése _edclig ia:z ál ami költ" Ságvetésen kívül maradt, ia székesfőváros költségvetését beépítettük az állami költségvetésbe, és ilyen költségvetés va

n most; itt a t. Országgyűlés előtt. Ebben az esztendőben még nem értük el tejesen a nemzeti költségvetés elvét, mert hiszen a törvényhatósági városok, a. megyék és egyéb közületeik még külön költségvetésnél dolgoznak. Ezért tehát asz* a költségvetés, amely ma előttünk fekszik és amely fellett az országgyűlésnek határoznia keli, a nemzíetí költségvetést megközelítő állami költ" ségvetés, de miég nem jelentkezik a maga teljességébein. Az 'a tény azonban, hogy a nemzeti jövedelemnek 30 ; százalékát jelentőben meghaladó rész megy át az állami költségvetés csatornáiba és osztódik ott el az állami közigaizigatás, az álltaimírendsizer os a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően, maga, is mutatja, hogy mennyire közeljárunk már ebben ia költségvetésben a nemzeti költségvetés elvéhez. De amikor ezt az arányszámot megállapítjuk, akkor hozzá kell fűznünk! valamit nemzetközi vonatkozásban is. Az állami költségvetés másutt is eléri, sőt túlhaladja, a nemzeti költségvetés 30 százalékát. Nagy kérdés azonban az, hogy kinek a javára, milyen célok érdekében ibaladja túl eat? Az összes ismert arányokon túlmenően különösképpen falán Nagybritiainnia büdzséjére vonatkozóan áll fenn ez az eset. Nagybritannia folyó költségvetése a becsült nemzeti jöver delemnek körülbelül 39 százalékát veszi igénybe. De ebből <a 39 százalékból — aonely tehát hatalmas összeg — nagyon nagy rész. igen jelentős rész, az összes nemzeti jövedelemnek több, mint 10 szákiéba adósságfizetésre, kamialtfizetésre megy. A nemzeti jövedelemnek egy igen jelentőé részét tehát a kormány azért veszj igénybe, hogy az adósságés kamatszolgáltatáson keresztül visszajut" taissia, azt ia tőkéseknek. Az Egyesült Államokban hasonló képet mutat a büdzsé, habár nem ilyen nagy arányokban. Az 1948/49. évi költségvetés — amelynek adatai előttünk teljes mértékben ismertek, hiszen a, jövő évi költségvetést csak most, néhány nappal ezelőtt nyújtotta be az elnök aiz amerikai kongresszusnak — egyedül adósságszolgáltatásra és adók visszafizetésére, tehát^a háború alatt a vállalatoktól beszedett adók visszafizetésére több mint 7 milliárd dollárt fordít. Ha ezekhez az összegekhez hozzászámítjuk még azokat a nagyon lényeges tételeket, amelyeket a háborús költségvetésen, a hadi költségvetésen, a fegyverkezésen és a Marshallszállításokon keresztül az Egyesült Államok kormánya közvetlenül juttatott vissza a tőkésekhez, akkor ezen a két költségvetésen: az Egyesült Állam dk ós Anglia költségvetésén keresztül domborodik ki a jelenkor monopolkapitalista állami költségvetésének az az újszerű jellegzetessége, amely sokkal nagyobb mértékben, mint annakelőtte valaha is, bír a dolgozó osztályok kizsákmányolása és ,a kizsákmányolás eredményének a tőkésosztályokhoz juttatása jellegével. Ma sokkal nagyobb szerepe van ennek a ténynek ebben a tekintetben, mint amilyen a korábbi évtizedekben volt, amikor a költségvetésnek a nemzeti jövedelemhez viszonyított arányszáma lényegesen csekélyebb volt. Amikor tehát a mi költségvetésünk arányszámait vizsgáljuk és megállapítjuk, hogy a

z a maga 30%-ot meghaladó mértékével mindenekelőtt az állam nagymértékű beruházási tevékenységét, az államgazdiaság, a népgazdaság emelését és fejlesztését és ezen keresztül a dolgozók érdekeit és életszínvonalát szolgálja, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy viszont a tőkés országokban, ott, ahol a nemzeti jövedelem lényeges részét veszik igénybe a költségvetés céljaira, ez, az igénybevétel túlnyomórészt azt a célt szolgálja, hogy a kis adófizető polgár zsebéből így kivett összegek menjenek át a nagy adócsaló polgárok zsebébe, juttassanak külön jövedelmet a nagytőke számára. Ezzel kapcsolatban . természetesen meg kell állapítanom azt is, hogy milyen részt igényel a mi költségvetésünkben a nenrzetga>zd)aságnak és az állami tevékenységnek egy-egy szektora. Ha itt nemzetközi hasonlatokkal élünk azért, hogy azokon keresztül figyeljük meg és ismerjük meg a magyar költségvetés jellegzetességét, akkor természetesén mindenképpen előtérbe nyomul a hadikiadások jellegzetessége és .jelentősége a tőkés, imperialista államokban, úgyhogy bizonyos mértékben összehaisiottilítási alapul szolgálhatnak a mi költségvetésünk erre vonatkozó tételei. A költségvetési expozéban Gerő minisizter úr már említette azt, hogy az USA kiadásainak 79%-a hadikiadás, Trumian elnök bejelentése, szerint. Truman elnök ezt úgy jellemezte, hogy a hadikiadások az elmúlt háború, a háború elkerülése és egy esetleges jövő háború összkiadásai címén jelentkeznek ezzel a 79%-kai Az Egyesült Államok büdzséjének szorgosáéi) vizsgálata azt mutatja, hogy ez a 79% túlszerény szám a tényekhez képest. A tények magasabb számokat mutatnak és főleg akkor látjuk ezeket a magasabb számokat, amikor figyelembe vesszük a pótkiadásokat, a pótköltségvetésísket, amelyeket més az év -folyamán nyújtottak be és kértek. Tény, hogy az *fyf: sült Államok kiadási tételei között a • hadikiadások olyan döntő szerepet játszmának, hagy ezek nélkül az egész büdzsé szerkezete teLiesei?