Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

247 Az országgyűlés 97. ülése 1949. évi január hó 17-én, hétfon. 248 adóink, fogyasztási és forgalmi adóink a ma­guk rendszerében anélkül, hogy ezeknek kul­csa a legcsekélyebb .miértekben változott volna, az egésiz államháztartás viteléhez és< különös­képpen az állami beruházások lényeges nőve" léséhez olyan forrást adnak, amelynek mórtéke a. korábbiakat lényegesen meghaladja. Már a pénzügy miniszer úr utalt erre expozéjában és az együttes bizottságok tárgyalásain is szó ke­rült arról, hogy a közvetett adók, a forgalmi adók bevételi emelkedése, amely többsaáiz mil­lió forintot tett :ki. lényegében — a forgalom emelkedése mellett — arra vezethető vissza, hogy az államosítás és a rendszer megváltoz­tatása következtében az illegális jövedelmek­nek egy nagyon jelentős forrása dugult be- A forgalmi adórendszer mai helyzetéiben ez a változás, az államosítás és az elszámolás mód­jainak megváltozása legalábbis 300 millió fo­rint többletbevételt eredményezett. Ez a 300 millió forint (mindeddig a fosryaszíót télies mértékben terhelte, de nem az áílamkinestárba fo'yt be, hanem illegális csatornákon keresz­tül kerülte el eredeti rendeltetési helvét. Ugyancsak elvi szempontok alapján kell meigívizsgálnunk az államháztartás viszonyát a nemzeti jövedelemhez. Mi ebben a költség­vetésben megközelítettük, ha nem is értük el teljesen a nemzeti költségvetés elvét. Megköze­lítettük lannyiban, hogy a legnagyobb közület, amelynek költségvetése _edclig ia:z ál ami költ" Ságvetésen kívül maradt, ia székesfőváros költ­ségvetését beépítettük az állami költségvetésbe, és ilyen költségvetés va n most; itt a t. Ország­gyűlés előtt. Ebben az esztendőben még nem értük el tejesen a nemzeti költségvetés elvét, mert hiszen a törvényhatósági városok, a. me­gyék és egyéb közületeik még külön költség­vetésnél dolgoznak. Ezért tehát asz* a költség­vetés, amely ma előttünk fekszik és amely fellett az országgyűlésnek határoznia keli, a nemzíetí költségvetést megközelítő állami költ" ségvetés, de miég nem jelentkezik a maga tel­jességébein. Az 'a tény azonban, hogy a nem­zeti jövedelemnek 30 ; százalékát jelentőben meghaladó rész megy át az állami költségvetés csatornáiba és osztódik ott el az állami köz­igaizigatás, az álltaimírendsizer os a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően, maga, is mutatja, hogy mennyire közeljárunk már ebben ia költ­ségvetésben a nemzeti költségvetés elvéhez. De amikor ezt az arányszámot megállapít­juk, akkor hozzá kell fűznünk! valamit nemzet­közi vonatkozásban is. Az állami költségvetés másutt is eléri, sőt túlhaladja, a nemzeti költ­ségvetés 30 százalékát. Nagy kérdés azonban az, hogy kinek a javára, milyen célok érdeké­ben ibaladja túl eat? Az összes ismert arányokon túlmenően kü­lönösképpen falán Nagybritiainnia büdzséjére vonatkozóan áll fenn ez az eset. Nagybritan­nia folyó költségvetése a becsült nemzeti jöver delemnek körülbelül 39 százalékát veszi igénybe. De ebből <a 39 százalékból — aonely tehát hatalmas összeg — nagyon nagy rész. igen jelentős rész, az összes nemzeti jövede­lemnek több, mint 10 szákiéba adósságfize­tésre, kamialtfizetésre megy. A nemzeti jövede­lemnek egy igen jelentőé részét tehát a kor­mány azért veszj igénybe, hogy az adósság­és kamatszolgáltatáson keresztül visszajut" taissia, azt ia tőkéseknek. Az Egyesült Államokban hasonló képet mutat a büdzsé, habár nem ilyen nagy ará­nyokban. Az 1948/49. évi költségvetés — amely­nek adatai előttünk teljes mértékben ismertek, hiszen a, jövő évi költségvetést csak most, né­hány nappal ezelőtt nyújtotta be az elnök aiz amerikai kongresszusnak — egyedül adósság­szolgáltatásra és adók visszafizetésére, tehát^a háború alatt a vállalatoktól beszedett adók visszafizetésére több mint 7 milliárd dollárt fordít. Ha ezekhez az összegekhez hozzászámít­juk még azokat a nagyon lényeges tételeket, amelyeket a háborús költségvetésen, a hadi költségvetésen, a fegyverkezésen és a Marshall­szállításokon keresztül az Egyesült Államok kormánya közvetlenül juttatott vissza a tőké­sekhez, akkor ezen a két költségvetésen: az Egyesült Állam dk ós Anglia költségvetésén ke­resztül domborodik ki a jelenkor monopol­kapitalista állami költségvetésének az az új­szerű jellegzetessége, amely sokkal nagyobb mértékben, mint annakelőtte valaha is, bír a dolgozó osztályok kizsákmányolása és ,a ki­zsákmányolás eredményének a tőkésosztályok­hoz juttatása jellegével. Ma sokkal nagyobb szerepe van ennek a ténynek ebben a tekintet­ben, mint amilyen a korábbi évtizedekben volt, amikor a költségvetésnek a nemzeti jövede­lemhez viszonyított arányszáma lényegesen csekélyebb volt. Amikor tehát a mi költségvetésünk arány­számait vizsgáljuk és megállapítjuk, hogy a z a maga 30%-ot meghaladó mértékével mindenek­előtt az állam nagymértékű beruházási tevé­kenységét, az államgazdiaság, a népgazdaság emelését és fejlesztését és ezen keresztül a dol­gozók érdekeit és életszínvonalát szolgálja, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy viszont a tőkés országokban, ott, ahol a nemzeti jöve­delem lényeges részét veszik igénybe a költség­vetés céljaira, ez, az igénybevétel túlnyomó­részt azt a célt szolgálja, hogy a kis adófizető polgár zsebéből így kivett összegek menjenek át a nagy adócsaló polgárok zsebébe, juttassa­nak külön jövedelmet a nagytőke számára. Ezzel kapcsolatban . természetesen meg kell állapítanom azt is, hogy milyen részt igé­nyel a mi költségvetésünkben a nenrzetga>zd)a­ságnak és az állami tevékenységnek egy-egy szektora. Ha itt nemzetközi hasonlatokkal élünk azért, hogy azokon keresztül figyeljük meg és ismerjük meg a magyar költségvetés jellegzetességét, akkor természetesén minden­képpen előtérbe nyomul a hadikiadások jelleg­zetessége és .jelentősége a tőkés, imperialista államokban, úgyhogy bizonyos mértékben összehaisiottilítási alapul szolgálhatnak a mi költségvetésünk erre vonatkozó tételei. A költségvetési expozéban Gerő minisizter úr már említette azt, hogy az USA kiadásai­nak 79%-a hadikiadás, Trumian elnök bejelen­tése, szerint. Truman elnök ezt úgy jellemezte, hogy a hadikiadások az elmúlt háború, a há­ború elkerülése és egy esetleges jövő háború összkiadásai címén jelentkeznek ezzel a 79%-kai Az Egyesült Államok büdzséjének szorgosáéi) vizsgálata azt mutatja, hogy ez a 79% túl­szerény szám a tényekhez képest. A tények magasabb számokat mutatnak és főleg akkor látjuk ezeket a magasabb számokat, amikor figyelembe vesszük a pótkiadásokat, a pótkölt­ségvetésísket, amelyeket més az év -folyamán nyújtottak be és kértek. Tény, hogy az *fyf: sült Államok kiadási tételei között a • hadi­kiadások olyan döntő szerepet játszmának, hagy ezek nélkül az egész büdzsé szerkezete teLiesei?

Next

/
Thumbnails
Contents