Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
237 l« országgyűlés 96. ülést 1949. évi január hó 14-én, pénteken. 238 esetenként még mtost is példák »órát lehetne felhozni, amelyek azt bizonyítják, hogy különösen a kisvárosi, vagy éppen falusi iparos- és kereskedőtanulók számára mennyire írott ma* laszt maradt az 1936: VII.-te. 23. §-a. Ki törődött azzal, hogy mi történik a műhelyben a tanonccal! Ki ellenőrizte, hogy a disznó etetéstől kezdve a nagyságos assaony eekkerének cipeléséig mj mindenre használták egyes mesterek a tanoncokat, csak éppen a szakmára nem tanították ki. Ilyen esetek a múltban nagyon szép számmal fordultak elő. A törvényjavaslat most kimondja, hogy ,a tanulóképzés megfelelő biztosítása érdekében ipariskolákat és kereskedőiskolákat kell szervezni, és csak ott» ahol a körülmények ezt tényleg nem teszik lehetővé, történehetik a tanulók oktatása ipari, illetve kereskedelmi tanfolyamon. Megfelelő rendszabály okát léptet életbe a javaslat a tekintetben, hogy a múlttól eltérő" leg, a jövőben a szakmunkásképzés >ne egyedül a műhelyképzésen alapuljon. A tanulónak kiképzési lapot kell vezetnie és tankönyveinek, tanszereinek beszerzése a munkáltatót terheli. A tanulás időtartamát a javaslat arra való tekintettel, hogy annak jobb kihasználása biztosítva lesz, általában rövidebb időben állapítja meg. Egyik fontos megállapítása a törvényjavaslat indokolásának az, hogy a jelenleg érvényben lévő tanoncügyi szabályok a szociális, védelem terén ma' már meghaladottakA régi ipartörvény novellájának szerkesztői a tanoncot gyámoltalan gyermeknek nézték, ez a törvényjavaslat a felnövő dolgozó embert látja a tanulóban. Igen fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak a továbbiakban az Iiogy az iparhatóság a tanulótartás jogát meghatározott vagy meghatározatlan időre elvonhatja attól az iparostól vagy kereskedőtől, akinél a tanuló egészsége, testi épsége, erkölcse vagy demokratikus fejlődése veszélyben van. (DÉNES István, (f) : Helyes!) Miért fontos ez t. Országgyűlés! Azért, mert még ma is találkozunk vidéken olyan esetekkel, amelyek azt mutatják* hogy egyes reakcióé munkáltatók akadályokat gördítenek a tanuló elé, hogy demokratikus ifjúsági szervezetekben, a SzIT-bea vagy az EPOSz-ban aktív munkát fejtsenek kiT. Országgyűlés! Mivel ez a törvényjavaslat megteremti azokat a feltételeket, amelyeknek alapján a ^ fokozott mértékű szakmunkás-, nevelést biztosítani lehet, mivel az iparos- és kereiskedőtanulók helyzetét a múlthoz viszonyítva döntően megjavítja és mivel a dolgozó parasztfiatalság előtt az iparban való elhelyezkedés széles? biztos perspektíváját nyitja meg, ezért az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról szóló törvényjavaslatot az Egységes Parasztifjúság. Országos Szövetsége nevében örömmel üdvözlöm, magam és pártom nevében pedig elfogadom. (Taps.) ELNÖK; Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZETT JÓZSEF jegyző: Tóth Pál! TÓTH PÁL (f): T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely a® iparosés kereskedőtanulók érdekelnek hatékonyabb védelmét, helyzetüknek szociális és humánus s^zempontok alapján történő megjavítását, országos vonatkozásban pedig » ezakmunkáspótlást biztosítja, örömmel üdvözlöm. Est annál szívesebbem tesizem, mert magam i» iparosszülő gyermeke vagyok s így módomban volt közvetlen tapasztalatot szerezni az iparogtanulók kiszolgáltatott helyzetéről arról a szomorú sorsról, amelyet számukra a múlt rendszer teljesen elavult, antiszociális törve" nyei, így az 1884:XVII. to. és a z 1922:XII. te., valamint ezeknek a törvényeknek végrehajtása utasításaként megjelent különböző rendeletek teremtettek. Ezek a törvények a céhek uralmát lettek volna hivatva megszüntetni- amelyek dölyfös középkori hűbérurakként uralkodtak az iP ar minden területén, de mivel e törvények szelleme sem volt egyenes és becsületes, mert csak a munkáltató, illetve ahogyan e törvények nevezték-: a munkaadó Védelmét biztosították a tanoncok érdekeivel szemben, e törvényeket még csak írott malasztnak sem nevezhetjük, távol álltak a felnövő dolgozók érdekeinek védelmétől. T.- Országgyűlés! Elöljáróban me« kell 'jegyeznem, hogy bár a törvényjavaslat minis®teri indokolása olyan tökéletes szakmunka, amely feleslegessé teszi a hozzászólást, mégie szükségét érzem annak, hogy néhány szóval hozzászóljak a törvényjavaslathoz, A törvényjavaslat címében is kifejezésre juttatja a^t a szellemet, ameüyet minden betűje képvisel: az eddigi utálatos »tanonc« szó helyett bevezeti az.emberies »tanuló« szót. Az embernek a »tanonc« sízó hallatára képzettársítás foilytén mindig £z udvaronc jutott eszébe és valljuk meg, bizonyos értelemben a múltban mindkettőnek azonos volt a feladatköre. Ennek az áldatlan megszólításnak vége. Az iparostanulót a törvényjavaslat még nevében is megakarja becsülni, amikor megszabadítja rossz* emlékű nevétől és efczel önérzetében erősíti. Igen fontos intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat 7. §-a, amely előírja, hogy nem elegendő a tanuló orvosi vizsgálata, hanem ha arra lehetőség kínálkozik, a tanulót pály a ~ választási és képesség vizsgáló intézméuv á [ tal is meg kell vizsgáltatni, és így kell megállapítani, hogy a tanuló alkalmas-e arra a pályára, amelyet választott. Ma különösképpen nekünk, akiket annyira tönkretett a háború, elsőrendű szempontunknak kell lennie a »megfelelő embert a megfelelő -helyre« elv, alkalmazásánakEnnek az elvnek megvalósítását célozza egy, részt a törvényjavaslat 7. §-a, másrészt a törvényjavaslat 13. §-a, amely kimondja, hogy » tanulószerződést nem a törvényes képviselő: az atya, a gyám vagy gondnok, hanem magaa tanuló köti meg, és a, tanulószerződés megkötéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A törvényjavaslat ezzel egyrészt növelni akarja a tanuló felelősségérzetét. másré s zit elejét akarja venni olyan anomáliáknak, amilyeneket az életben sajnos, gyakran tapasztaltunk, amikor a szülő, iU-etve a törvényes képviselő a kiskorú gyermeket olyan életpálya választására kény szeri tette, amelyhez annak som kedv«, sem tehetsége nem volt. Képviselőtársaim ismerik Edison élettörténetét, akit apja nem engedett kutató, kísérletező munkával foglalkozni és akit nemesszívű anyja segített hozzá ahhoz, hogy titokban folytathassa kísérleteit é s hozzájuttassa a világot áldásos felfedezéseinek gyümölcseihez. Egy másik példaként felemlítem-a bayreuthi Schmidtet, *kit
