Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
239 Az országgyűlés 96.-ülése 1949. -apja a kovácsmes térségre kényszerítetl és akinek csak hihetetlen munkabírása és akaratereje tette lehetővé, hogy kováesmesterségének kifogástalan ellátása mellett tökéleteseit megtanuljon harminckét nyelvet és ezzel Mezzofanti után napjainkig a világ második legnagyobb nyelvzsenije legyen. T. Országgyűlés! A nők egyenjogúságának törvényben történt elismerése után örömmel üdvözlöm a törvényjavaslat 9. §-ának (2) bekezdését, amely — az 1922 : XII. te. 81. §-ában védett leánytanulóhoz hasonlóan — a fiútanulót is védelmébe veszi, amikor kimondja, hogy háztartásába n nem adhat bikást és ellátást fiútanulónak az a férfi-munkáltató, aki nőtlen, özvegy, feleségétől külön váltan é 1 vagv házasságát felbontották. Amikor a törvén yj a vallatnak ezt a rendelkezését erkölcsvédelm; szemponthoj felteién ül helyesnek tartom, nem ha Ugathatom cl aggályomat afelett, hogy a törvényjavaslat szövege ezzé] a megkötéssel nem lesz teljes biztosíték a tanuló erkölcsvédelme szempontjából sem, még kevésbbé annak megakadályozása tekintetében, hogy a tanulót munkáltatója olyan munkában használja fel, amely annak önérzetét mélyen sérti. Helyesnek tartanám a törvényjavaslat szövegezésének olyan értelmű módosítását, hogy a munkáltató egyik nembeli tanulónak sem adhat lakást és élelmezést, tekintet n élkül arra, hogy ő maga házas-e vagy sem. T. Országgyűlés! A törvényjavaslat a 14§-b u rendkívül fontos és felel ősség-teljes szerepet juttat a dolgozók fő érdekvédelmi szer" vének, a szakszervezetnek, amikor a tanulószerződés megkötése conditio sine qua nonjává teszi a szakszervezet közreműködését. Ez ,a, szempont különben annál is inkább helyes, mert hiszen népi demokráciánk alappillére a szakszervezet, melynek közreműködése a dolgozó kiskorúban az érdekvédelem teljes^ garamciaérzését kelti. Ugy-milyen üdvös és kívánatos — a törvényjavaslatban más helyen említett büntetőjogi intézkedésekcin kívül — a törvényj 1 ' vaslat 17. §-ában bevezetett klauzula, hogy a szabálytalanul alkalmazott tanulónak a munkáltató nem tanulói, hanem segédmunkás fizetést, illetve munkabért kell adjon. Ezzel biztosítani kívánta a törvényjavasl it a tanuló anyagi érdekvédelmét másrészről megszüntetni kívánta azt az áldatlan állapotot, lamiely a munkálüatónak a tanuló munfoa eredének kizsákmányolása révén illetéktelen hasznot jelentett. Nein mehetek el szó nélkül a törvényjavaslat 18. §-ia. mellett sem. amely biztosítani kívánja & gyáriparban elhelyezkedni akarók érdekét azz^L hogy az egyes iparok részét alkotó munkakörre is kiterjeszti a tanulószerződés kötésének lehetőségét- Ez az újítás kettős célt szolgál. Egyrészről a kisiparral szómban mindinklább előtérbe nyomuló gyáripar tömegtermelését biztosítjji;-', másrészről a kollektiv munkateljesítésben a specializál ást lehetővé téve,, sak Sztacháinovot fog -adni hazánknak. T. Országgyűlés! Amennyire helyeselni tudom a törvény javaslat 20—25. §-aiban lefektetett intenciókat, amikor védeni ágyakszik a tanulót attól, hogy munkáltatója őt tanulmányaival össze nem függő munkákra használja fel, éppen annyira aggályosnak tartom viszont a törvényjis-vaslít! 28. Í-ána>k (2) bekezdését, amely szerint a tanulót segédéin január hé 14-én, pénteken. 240 vizsgája letétele u'Üán kívánságára munkálta•i ia •Et*' ^napíR- segédként alkalmazni tartozik. Nem eshetek .egyet ugyanis a 'tiörvénvjavasiat indokolásával abban, hogy hH hónap kell egy segédnek arra, hogy el t u djon helyezkedni- Vagy van ugyanis elegendő munka, amelyet a hároméves terv és az azt koveto oteves terv biztosítani látszik s ebben az esetben nem tarthat hat hónapig, amíg pgj segéd a szakmájában el tud helyezkedni, — vagy pedig nmes munkaalkE lom, ebben az esetben viszont sérelmesnek tartom a munkáltató szempontjából ezt a rendelkezést, m ert indokolatlan és súlyos megterhelést ró rá a 3oval magasabb munkabérű segédnek hat hónapon át történő alkalmazása. Ugyanilyen szempontok figyelembevételével helyesnek tartanám a törvényjavaslat 30. Va (2) bekezdésének korrigálását aképpen, hogy építőipari vállalatokat is csak akkor lehessen tanulótartásra kötelezni, ha legalább négy szakmunkása van a vállalatnak. Ez a szakasz ugyanig csak azt mondja ki globálisam, hogy az« illetékes miniszter a munkaerőgazdálkodási hatóság előtérj tisztesére a gyáripari és építőipari vállalatok, valamint a négy szakmunkásiiáíl _ többet foglalkoztató iparosok számára írhatja elő a tanulótartás kötelezettséget. Miután ismerem az építőipari magánvállalatok rendkí" vül súlyos helyzetét, úgy gondolom, a miniszter úr ^ intenciója sem az, volt, hogy ezek terheit még súlyosabbá tegye ezzel az intézkedésével, hanem szociális szempontból az építőipari vállalatokra is csak hasonló feltételek alkalmazását kívánta, mint a más természetű iparokban. Ezzel szemben viszont a törvényjavaslat 49. §-ának szociális alapját tagadni balgaság volna, hiszen azzal, hogy a törvényjavaslat kötelezően írja elő a munkáltatónak a tanulók tanszereiről és tankönyveiről történő gondoskodását, rendkívül súlyos problémától szabadította meg a dolgozó tanulót. T. Országgyűlés! E törvényjavaslat szelleme meggyőzhet minket arról, hogy az ország gerincét képező felnövő dolgozó társadalom ügye — évtizedes mulasztást kiküszöbölve — jó kezekbe van a törvényjavaslattal lefektetve. és bízom abban, hogy ennek a törvényjavaslatnak az életben a gyakorlatban történő alkalmazása népünk megerősödését, az iparos társadalom megizmosodását és, országunk felvirágzását fogja eredményezni. A törvényjavaslatot pártom és a magam nevében örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Taps a független demokrata párion és kormánypártokon.) ELNÖK: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólnia (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitat bezárom, a tanácskozásit befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról szem törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kirnendem a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. (13-00) OZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a tör>
