Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
219 Az országgyűlés 96. ülése 1949. A továbbiakban a törvényjavaslat egy olyan kérdést old meg, amelynek megoldatlansága a tanulóifjúság egyik nagy sérelme volt A javaslat ugyanis intézkedik arról, hogy a munkáltató köteles a tanulót a segédlevél megszerzése után számított hat hónapig mint segédet alkalmazni. Ez alól a kötelezettsége alól a munkáltatót csak indokolt esetben mentheti fel a munkaerőgazdáik odá-s. Ez a rendelkezés lehetővé teszi az iparos, és kereskedőtanulóifjú számára, hogy addig is, amíg a tanulóviszony megszűnése után magának esetleg más munkáltatónál munkalehetőséget talál, bizonyos minimális segédi gyakorlatot szerezhessen,. A gyakorlat ezen a térem azt mutatja, hogy különösen . az olyan iparostanulókat, akik tanulóidejük nagy részét nem szakmai munkán töltötték el, segédlevelük megszerzése után munkáltatójuk azonnal elbocsátotta, mert hiszen hiányos szakmai ismereteik miatt segédi munkát nem lehetett rájuk bízni, viszont egyéb munkán foglalkoztatni őket — minthogy segédek lettek — már nem volt kifizetődő. Ezért igen sok iparos- és kereskedőtanuló annak ellenére, hogy a törvényesen előírt tanú óidőt letöltötte, önhiba" ján kívül nem tudta elsajátítani ia szakma alapismereteit, és így hiányos szakmai isme- I retei miatt nem tudott segédként elhelyezkedni; emiatt azután, bár szakmunkás volt, • mégis segédmunkásként kellett dolgoznia. T. Országgyűlés! A tanuló kötelezettségeinek meghatározásánál azt az új kötelezettséget állítja fel a javaslat hogy a tanuló a munkaidőn kívül kiképzési naplót köteles vezetni, amelyet munkáltatójával köteles láttamoztatni, az iskolában pedig köteles bemutatni. A javaslat ezzel módét nyújt a tanuló műhelyi foglalkoztatásának hatásos ellenőrzésére, mert így könnyen meg lehet állapítani, hogy a tanulót a műhelyben valóban olyan munkán foglalkoztatják-e, amellyé] az illető szakma ismereteit el tudja sajátítani. A tanu'ó műhelyi kiképzése színvonalának emelésére a javaslat úgy rendelkezik, hogy a miniszter úr oktatási tervet állapíthat meg a műhelyi kiképzés mikéntjére vonatkozólag és annak betartását kötelezővé teheti. Ez igen fontos újítás» mert az oktatási terv betartásának szigorú központi irányításával és ellenőrzésével biztosítani lehet, hegy a tanulók a műhelyben eltöltött tanulóidejüket szakmai szempontból helyesen használják ki. A tanulók testi épségének, egészségének és, erkölcsének védelmére a javaslat szerint az illető foglalkozási ágban dolgozó munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznáA javaslat a megfelelő tanulóképzés biztosítása érdekében lehetővé teszi, hogy a szakma körülményeire való tekintettel a ^miniszter úr rendelettel állapítsa meg a segédek számához viszonyítva a tanulók számát, sőt a javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a szakmunkás-utánpótlás s az ipar és a kereskedelem fejlesztése érdekében a miniszter úr a gyáripari és építőipari vállalatokat és a négy szakmunkásnál többet foglalkoztató kisiparosokat rendelettel megfelelő számú iparostanuló tartására kötelezhesse. Ez a rendelkezés feltéténül szükséges, mivel egész nemzetgazdaságunkat a hároméves terv irányítja és így az egész magyar szakmumkásutánpótlás megfelelő fokra fejlesztésével ezen a vonalon is biztosiét^' január hó 14-én, pénteken. 202 tani kell a. hároméves terv zökkenőmente« megvalósítását. T. Országgyűlés! Az V. fejezetben a törvényjavaslat a tanulóviszony megszűnését tárrgyalja. A leglényegesebb újítás itt az, hogy a munkáltató önálló tanulóviszomy felbontási jogát a jelenleg érvényben lévő jogszabályoktól eltérően a javaslat szűkebb körre korlátozza, amivel nagy mértékben elősegíti a tanuló fokozottabb jogvédelmét Külön ki kell emelnem, hogy az. illetékes iparhatóság és szakszervezet kérelmére a tanulóviszonyt rögtöni hatállyal fel lehet bontani az eddig érvényben lévő feltételeken túl akkor is, ha a munkáltató magatartása a . tanuló demokratikus neve-ését és erkölcsét veszélyezteti. Így a javaslat igen messzemenő és széleskörű védelinet_ biztosít a tanuló számára, és lehetetlenné teszi, hogy a munkáltató a tanulót demokratikus politikai meggyőződése miatt üldözze, vagy más irányban befolyásolja. Ha a tanulóviszonyt a tanuló hibájából bontották fel, akkor a javaslat rendelkezése szerint a tanuló abban az esetben is köthet új tanulószerződést, de a megszűnése előtt eltöltött időt csak akkor lehet az új tanulószerződésben számításba venni, ha az iparéstanulót ugyanarra az «iparra vagy rokoniparra, a kereskedőtanulót pedig újból a kereskedelemben alkalmazzák- (11.30) Általánosságban ki kell emelni, hogy a javaslat e i részeméi az az alapelv vezérli a törvényjavaslatot, hogy a tanuló számára minden körülmények között biztosítsa a tanulóviszony újból való megkezdését minden túlzott hátrányos következmény nélkül. A tanulóviszemy akkor szűnik meg, ha a tanoncidő lejár. Akkor a tanulónak 'Segédvizsga-bizottság előtt — amelyben a munkáltatóval mindenkor egyenlő arányban helyetfoglal a szakszervezet képviselője — vizsgát kell tennie. A segédvizsga letételének alapfeltételeként jelöli meg a javaslat, hogy a tanuló az iskola megfelelő osztályának sikeres elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezzék. Uj rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat arra az esetre, ha az ipanoistanuló nem tud kellő eredményt fe mutálni a segéd viz-gan. Ebben az esetben a tanulóidejét hat hónappal me«? lehet hosszabbítani; két esetben tehet ja" vító vizsgát». de ha ekkor sem felel meg, 'hia néni mutat fel kívánt eredményt, akkor abban az iparban nem kaphat segédlevelet. A törvény jtavaslr tna^ ez a rendelkezése megszünteti azt a helyte en gyakorlatot hogy a segédlevelet abban az esetben il ! kiadják, ha ia, tanuló nem felel meg >3i segedvizsq-an. Az ilyen segédek lesznek azután az állandó vándorló'mu"kások, akik egyik üzemből a másikba men* nek, de elégte en szakmai tudásuk miia f it hoisizr szaibb ideig sehol sem tudnak megállapodni c* mé?) ia minimálisan előírt munkaköve 'élményeket sem tudják teljesí'enh így legalább, ha a tanulónak fiatalkorában nem adják meg a seürédleve'et, módja van neki olyan másik r, zakn^át választani, amelyben szellemi és testi képzettsége (alkalmassá teszi őt a megfelelő szakmai ismeret elsajátításáraA tainulók iskolai ok tatása val kapcsolatban a törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy iskolát csak az állam, vagy a miniszter úr által kije'olt közület tulajdonában lévő vállalat létesíthet és tarthat fenn. Az országgyűlésben nemrég? lehajlott viták az iskolák állaanoeítá"
