Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
221 Ae országgyűlés 96. ülése 1949. évi január hó 14-én, pénteken. 222 sát végrehajtó törvényjavaslat körül olyiam részletesen tárgyia.káJk ezt a kérdést és meg is győzték .az országgyűlés tárgyilagos tagjait az á 'laimiosítás fontosságáról, hogy nem. tartom szükségesnek a törvényjavaslat e rendelkezését hosBtzasiaíhban indokolni. Ugyanez vonatkozik a tanuló otthonokra is, Itt azonban még külön ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslat a Szak-szervezeteík Országos Tanácsániak és az illetékes sz-kszervezntnek ia tanulóo.thom fö-ött ellenőrzési jogot biztosít. A törvényjava/siat büntetőrenidelkezései sokkal súlyosabbak a munkáltató tfa. mint az eddig érvényben lévő ilyen rendelkezések. T. Országgyűlés! Azt hiszem, az országgyűlés minden egyes tagja előtt világos ,aiz a tény. hogy iá tárgyalás iaVt álló törvényi avasHat demokratikus szellemben meiireforinálja az eddigi iparos ó? kereskedő tanulóképzésről szóló jogszabály oktat» megreformálja úgy_ ho^y e mu kaja közben 'két igen lényeges feladatot öld meg. E ^ősorbain a tanulóképzés jo<?sziabályait úgy reformálja meg, hogy lazok hazánk felemelik dését biztosító hároméves terv közvetlen megvalósítását szoVáliák, mert & törvényjavaslatnak azok a rendelkezései. amelyek az iparos és kereskedő tanulóképzés súlypontját a kisiparról a gyáriparra visz ; k át, nemcsak a szakmunká 3 utánpótlás nevelését biz-odtjáík ia követelményeiknek megfelelő mennyiségi mértékben, ha^em ezzel a feladattal párhuzamosan biztosítják sa szakmunkásutánkép zés minőségi javulását is. Ezeket a feladatokat a jelen törve nyila vaslat úgy oldia mar, hogv biztosítja az ipiairos" és kereisikedőtianulók minden eddiginél meszsízebbmenő jogvédelmét, s felemeli az ipanrosés kereskedő^tanulókiat eddi<r sokszor lenézett és ki szó Váltatott helyzetükből, és egyenrangúvá teszi őket mús tanulóifjúsáp-gial. Ha az iparos- és kereskedőtanulók helyzetének javulását a. népi demokráciában csak a törvényjavaslaton keresztül mérnénk le, nem kapnánk teljéi* képet, mégpedig ezért nem, mert a törvényjavaslat mellett még egyéb munkaügyi jogszabályok is különféle kedvezményes jogokat biztosítanak .a tanulónak, r de különösen a kollektív szerződés rendelkezései azok, amelyek messzemenőéin lehetővé teszik a tanoncok politikai, gazdasági és kulturális fe 1 emelkedését. Ma lényegesem magasabb bért kapnak az iparos- és keretekedőtanulók, mint régen. Fizetéses szabadságukat 14 nap helyett 24_ munkanapra emelték fel. A. nagyüzemekben mindennapos ingyenes étkezést, ingyenes munkaruhát és szinte korlátlan testedzési lehetőséget kapnak a testedzés majdnem minden ágában, ezenkívül továbbtanulási lehetőséget általában és szakmai vonalon egyaránt. Színház és mozi kedvezményes látogatását, olcsó könyvakciókon keresztül a kultúra, mind széleLsebb körének elérését (RADOCSÁNYI Ferenc (d): Ez fáj a tőkéseknek!) biztosítják a tanoncok számára egyéb rendelkezések és a kollektív szerződés. Fa mindezeket egybevéve^ tekintünk a jelen törvényjavaslatra, akkor világossá válik előttünk, hogy ez a törvényjavaslat még további mértékben viszi előre az iparos- és kereskedő tanulóifjúság rohamos felemelkedését és egyben elősegíti a hazán 1 ' függetlenségét biztosító független magyar ipar és kereskedelem további fejlődését. T. Országgyűlés! Kérem, hogy az iparostanulókról és kereskedőtanulókról szóló törvény javaslatot a bizottság által jóváhagyott és javasolt szövegezésben általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjenek. (Tors a kormányvártokon, továbbá a független demokrata várton és a néppárton is.) ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván szólni. DOBI ISTVÁN miniszterelnök: T. Országgyűlés! A magyar állam 1946/47. költségvetési évről szóló zárszámadását a legfőbb Állami Számvevőszék jelentésével beterjesztem. Kérem, hogy_ tárgyalás céljából a zárszámadásvizsgáló bizottságnak megküldeni szíveskedjenek. ; I ;'';' ELNÖK: A miniszterelnök úr által benyújtott zárszámadást, amelynek kinyomatása már megtörtént, az országgyűlés tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig kiadja a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: Igen t. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani az állam" ügyészségi elnöM és alelnöki állások szervezéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem a javaslatnak előzetes tárgyalás ,és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottság elé utalását. ^ ELNÖK: Az igazságügyminiszter úr által benyújtott javaslatot az országgyűlés kiiivo" matja, szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. A napirenden lévő törvényjavaslathoz szólásra következik a kijelölt szónokok közüli - HEGYESI JÁNOS jegyző: Nonn György! NONN GYÖRGY (d): T. Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó ifjúság nevében örömmel üdvözlöm az iparos és keres^edőtanulókról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat a magyar kommunisták, az öntudatos munkások- a jobb jövőéirt küzdő fiatalok évtizedes harcának eredménye. Az ipari és kereskedelmi tanulóknak, inasoknak, tanoncoknak — ahogyan őket nevezték — sanyarú sers jutott osztályrészül. Az inas, a tanonc a muHban a kizsákmányolás eszköz*? volt. A munkáltató addig dolgoztathatta» ameddig csak akarta. Munkájáért bért a legtöbb esetben nem kapott, sőt néha a szülője volt kénytelen tanítási díjat fizetni. Ä lelkiismeretien munkáltatók szidhatták, vethették a tanoncokat, nem vonta őket felelősségre senki. A Fővárosi Statisztikai Hivatal 1930-ban felvett ailatai jellemzőek a tanoncok sorsára. 15.678 tanoncból 3.678 túlórázott rendszeresen két-három sőt négy-öt órát is fizetés nélkül naponta. 237 tanonc heti túlórája a z adatok szerint az 51 óriást is meghaladta- 2.441 tanonc éjjel is dolgozott. Egy 1938'as adat arról szól, hogy Budapesten egy év alatt 1594 14—16 év közötti tanonc lett üzemi baleset áldozata, A földesúri .nagytőkés Magyarország törvényei nem védte 1 " a tanoncot, ellenkezőleg: törvényesen szolgáltatták ki munkáltatójia kényeke d vérien. A munkásfiatalok nem nyugodtak bele sorsukba. A ty none ok ott voltak a magyar munkásmezgaiLom bölcsőjénél. A szoeiáldemie<krata* mozga'om harcaiban a századfordulón» a század elején már ott találjuk a tanoncokat és ifjúmunkásokat. 1919'ben az ifjúmunkások, a tanoncok ott harcolnak az ifjúkommunisták soraiban a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetése alatt. Nem hiába! A munkás-
