Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
ât7 Az országgyűlés 96. ülése 1949. tói, ha az állam vagy a nép ellen különböző bűncselekményeket követett el. Ezzel a törvényi vaslat azt a célt kívánja szolgálni^ hogy a népi demokrácia ellenségeinek kezéből kivegye a tanulóifjúság nevelését. A II. fejezet új intézkedést tartalmaz az eddig érvényben levő jogszabályoktól eltérően abban az esetben, ha a munkáltató a másik nemhez tartozó kiskorú tanulónak nyújt l ,a kást és ellátást, a javaslat tehát nemcsak a leány-, j hanem az fiútanulót is védéseimben részesíti. Már az eddig elmondottakból i s látható. hogy a törvény jav slat sokkal messzebbmenő jogvédelmet biztosít az iparos- és kereskedőtanulóifjúságniak, mint az eddig érvényben volt tantonctörvény. A törvényjavaslat III. fejezete azt az új intézkedést t rtalmazza,, hogy a tanulószerződést maga a tanuló, vagy annak meghatalmazásával ellátott megbízottja köti. Ha a tanuló kiskorú, akkor a szerződés cs^k úgy érvényes, ha törvényes képviselője is beleegyezik. Ez a rendelkezés a tanulót önállóvá teszi, fokozza | felelősségérzetét és önállóságát és meghiúsítja j azt, hogy a tanulót oly szakmai elsajátítására kötelezzék, amelyre nem érez hajlamot. A tanulószerződést nem az iparhatóság, ha- j nem «a munkaerőgazdáJíkodási hatóság előtt kötik az érdekelt feleik. A tanulószerződés megkötéséinél a törvényi a vasilat ísizerint az illetékes szakszer vezet képviselőiének jelem kell lennie, hogy maga szerződés megkötése e.őtt meg tudja adni a tanulóknak a szükséges felvilágosításokat, a tanuló jogos kívánságainak maradék* tálamig érvényt szerezzen és gondoskodjék a kollektív szerződés és egyéb .munkaügyi rendelkezések maradéktalan betartásáról. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítése a törvényjavaslatban megszünteti azt az állapotot, hogy a tanulószerződés megkötésénél a tanuló minden érdekvédelem nélkül áll szemben a munkáltatóval. \ tanuló maga köti a tanulószerződést, de minden esetben segítő társként ott áll mellette a szakszervezet, amely gondoskodik arról, hogy a tanulót ne tudják esetleg félrevezetni, vagy ne tudják a tanuló törvényes jogait akarva vágy akaratlanul megcsorbítani. A m'in v áltató a tanuló felvételét a javaslat szerint köteles bejelenteni a munkaerőgazdálkodásnál é« a foglalkozás megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a tanulószerződést megkötni. Üj szempont a törvényjavaslatban, hogy ha a munkáltató szabálytalanul alkalmazza a tanulót, vagy a próbaidő letelte után későn köti meg a tanulószerződést, abban az esetben azt a bért 'köteles a tanulónak me.r fizetni, amelyet a kollektív szerződés a segédmunkás részére megalapít. Ezzel a rendelkezéssel a törvényjavaslat kizárja azt a múltban igen gyakra n alkalmazott tanonesönyargatási inóaiszert, hogy a munkáltató sokszor hatnyolc hónapig elhúzta a,Próbaidőt és ebben az időbein a tanulóval segédmunkás munkájának meg-felelő munkát végeztetett, de csak az egyéves tanoacbért fizette érte és így a ledolgozott idő nem számított bele a tanulószerződésbe. A továbbiakban a törvény javaslat intézkedik atek'Títeibe-it, hogy a tanulószerződés alapián a tanulókat a választott ipar vagy ke" reskedelmi szakma egész munkakörében ki kell képezni. Tekintettel azonhain arra, hogy a modem iparban egy szakmán beiül is mindinkább kifejlődik a munkamegosztás, s,a gyáriparban a kisipari szakma egy része, mint önálló szak- l évi január hó 14-én, pénteken. ^ 18 ma fejlődik ki, ezért a törvényjavaslat m adja a m h iszter urnák a jogot arra, hogy rendelettel egyes iparok és kereskedelmi c- ?'\ ilyen részét alkotó munkakörre is e".^ .yez tanulószerződés kötését. A töry ' lyjiavasla ezzel megadja a módot az egyes gyáripari szakmák megfeleB szakmunkásutánpótlásának nevelésére. A törvényjavaslat a , tanulóidőt az eddigi tanonc jogszabály okhoz képese csökkenti; csökkenti pedig azért, mert egyrészt magasabb előképzettségű iparos- és keresJtedőtanulók lesznek, másrészt a javaslat egyéb rendelkezései biztokítják a tanulóidő jobb kihasználását, és így ezek mellett a feltételek mellett meg-van ta lehetősége annak, hogy az iparos- és kereskeclőtanuló a mágia szakmáját rövidebb idő alatt, de sokkal eredményesebben sajátítsa eíL A javaslat a tanulóidőt a könnvebben elsajátítható iparokban és a kereskedelemben két évben, a nehezebben elsajátítható iparokban pedig három esztendőben állapítja meg]; hogy melyik ipari szakma tar-oziik iái könnyebben elsajátíthatók közé és melyik tartozik a nehezebben e.sajátíthattok közé, 'azt a javaslat «szerint a miniszter úr rendelettel állapítja meg. T. Országgyűlés! A törvényjavaslait a továbbiakban a két szerződő félnek, a munkáltatónak és a tanulónak kötelezettségeit határozza mag. A munkáltató kötelességei közül újításként kel kiemelnem, hogy a munkáltató a javaela.t értelmében a tanuló demokratikus fejlődését e^ kell, hogy segítse. A javaslat a legprecizebben fogiaimiaiz&a meg, hogy tanulót csak a szakmájához tartozó vagy azzal kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni, háztartási, mezei vagy más ha" soníó mu -káina nem szabad igénybe, venni. A javaslatnak ezek a rendelkezései az iparos- és kereskedő tanulóifjúság évtizedes kívánságait elégítik ki, aanikor megszüntetik különösen a kismestereknek azt a beidegződött elvét, hogy a tanuló tanulóideiének különösen első évében munkaidejének túlnyomórészét háztartása vagy egyéb hasonló munkán töltötte el. A munkáltatónak jogában áll a javaslat szerint a tanoncot megdorgálni, de köte eis figyelemmel lenni arra. ho°"y ne sértse ia tanuló önérzeté': é s tisztességét. A javaslat világosan leszögezi, hogy a munkáltató a tanulót testi fenyítésben nem részesítheti és ellátásával kapcsolatos hátránnyal nem sújthatja. A javaslatnak ezek a. rendelkezései messzemenő gondoksággal vigyáznak: a tanuló emberi és erkölcsii méltóságára Ezzel megszűnik taz a una méi? 1 sok helyen meglévő gykorfet hogy a tanulót dIlletlen szavaikkal, trágár káromkodással dorgállak meg. és megszűnik a tanuló testi fenyítése, pofozása. T. Országgyű'és ! A javaslat ismertedé-énéi már többször beszéltem a (Szakszervezeteik döntő fontosságú szerepéről a tanulókénzés terén, de a .javaslat egyes rendelkezéseinél ismét©' ten vissza, kell térnem eirre. Csak ísv érthető meg I3ÍZ a mélyreható reform, aimelyet ez a törvényjavaslat a tanu-óképzé-i terén végrehait; így lesz nyilvánvaló hogy a javaslat rendelkezései az e'Migi tfanoncjo)gszabálvok' t ól eltérően nem torzszülöttek lesznek, nemcsak papíron maradnalk, hanem ;a lüktető mindennarji é'et" be<n teliéi?' mértékben meig is valósulnak azáltal, hogy a szakszervezeteknek döntő fointo-Siságú ellenőrző jogokat biztosít a javaslat*
