Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

173 Az országgyűlés 64. ülése 1948. ben zavarba kerül, képtelen lesz a maga kötelezettségeinek megfelelni mert a szóbanforgó szakasz folytán egyszerre légüres térbe került. Ha ilyen esetek nagyobb számban fordulnak elő. — mint ahogyan ez igen valószínű, — akkor olyan alapvető vénkeringési zavarokat okozhatnak a: magyar gazdasági életben, amelyek esetleg magának a hároméves tervnek végrehajtását is befolyásolják. A demokráciában is kötelező emberiesség törvénye érdekében említem fel a 9. §. d. pondját, amely azt mondja ki, hogy »a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalatokkal szemben a vállalat volt tulajdonosának házastársa, fel- vagy lemenőbeli rokona javára fennálló követelések megszűnnek«. Méltóztassék t. Országgyűlés elgondolni, mennyi méltatlan tragédiára vezethet a törvénynek ez a rideg szava. A hajlott kor határára elérkezett szülők gyermekei egyszeriben képtelenek lesznek sokat szenvedett, öreg. Kifáradt szüleiket segíteni, vagy éppen eltartani. Hány olyan esetről tudunk, amikor a fasizmus áldozatai megtörten hazaérkeztek, eldugott, utolsó értékeiket piacra dobták, hogy azután ebből a pénzből gyerekeik számára új exisztenciát teremtsenek. Utolsó vagyonkájukat tették oda nem csupán a családi együvétartozás, hanem egyben a. nemzet újjáéledésének oltárára. S most mégis egyszerre szembekerültek ezzel a törvénnyel, amely szinte szívtelenül lehetetlenné teszi, hogy a gyerekek a munkaképtelen szüléikről, vagy a szülők felserdülő gyermekeikről gondolkodhassanak. Igaz, hogy a törvény 144. §-ának (3) bekezdése módot ad arra. hogy a Gazdasági Főtanács méltányos esetekben előleget folyósíthasson a majdani kártalanításra. Tudjuk azonban, hogy az e célra a Gazdasági Főtanácsnak rendelkezésére bocsátott összeg olyan szerény. hogy abból legfeljebb pillanatnyi gyorssegélyeket lehet a legsúlyosabb emberi katasztrófák elhárít ciScli cl folyósítani, de távolról sem olyan összegeket, amelyekből például egy állami tulajdonba vett iparos a maga elaggott szüleit azok haláláig eltartani képes legyen. Ismerjük mindannyian azt az antilk jogszabályt, amely úgy szól, hogy »suminum ius, summa injuria«. Én megengedem, hogy a római jognak ez az elvi axiómája a maga korában talán jogosult volt. ámde a modern demokrácia, amely némi joggal hivatkozhatik a maga szociális lelkiismeretére is. a dolgok belső logikájából, de bizonyos becsületbeli kötelességek felismeréséből is és a maga lelkiismeretére hallgatva az emberiesség sokkal Komolyabb parancsszavát is köteles figyelembevenni. Volt a fasizmusnak egy kedvenc jelszavaamely azt mondotta. — holmi faji rekriminációkra célozva — hogy amikor egy mtKvsarat lecsapolnak, ki törődik a békák brekegésével. Nos, t. Országgyűlés, ezt a beteglelkű példát nekünk, a demokrácia őszinte harcosainak semmi esetre sem szabad követnünk. Meg Ikell találnunk az utat és módot arra, főként a száznál kevesebb munkással dolgozó és mégis köztulajdonba vett vagy veendő vállalatok esetében, hogy egyrészt lehetőleg minél kevesebb emberi tragédia fűződjék a törvény végrehajtásához, másrészt minél több hasznos teremi 5 értéket és egyéni kezdeményezést tudjunk a demokrácia, álmagyar demokrácia és ann:.k egyik legjelentősebb kezdeményezése, a hároméves terv számára átmenteni. Nem tarthatjuk helyesnek azt, hogy a kárévi április hó 28-án, szerdán, 174 talanítás kérdésében hozandó törvény határideje tekintetében ez a törvény nem rendelkezik. Végül nem helyeselhető a javaslatnak az az álláspontja sem. amely szerint az állami tulajdonba vett vállalatok alkalmazottait közhivatalnokoknak minősíti, mert minden egyébtől eltekintve ez már csak akkor volna helyes, hogy ha mindazokkal a jogokkal felruházná az állami tulajdonba vett vállalatok alkalmazottait, amelyek általában a közhivatalnokokat megilletik. Főként pedig amikor ilyen széles körre kiterjesztik a közhivatalnoki minősítést, akkor elkerülhetetlennek véljük, hogy végrevalahára a kormányzat megteremtse az egységes közszolgálati pragmatikát. Mert ezeket az exisztemeiákat. amelyek most egyszeribe közhivatalnoki státusba kerülnek, eddig védték a különböző magánjogi kódexek ós kollektív szerződések. Most viszont, amikor szándékuk és megkérdezésük nélkül közhivatalnokoknak minősíttetnek, elesnek ettől a természetes védelemtől anélkül, hogy az állami kormányzat a megfelelő pragmatika^ megteremtésével jogi helyzetüket is biztosítaná. T- Országgyűlés! Előadtam ezeket a, meggondolásainkat azért, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat helyes intenciói mellett annak hibáira is rámutassak. A törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául azzal fogadom el, hogy a kormány ezzel a javaslatai az államosítást befejezte s Ígéretének megfelelően a százon aluli létszámmal működő, tehát kisebb ipari üzeniek államosítására nem kerül sor és így a gazdasági életben oly nvugalmi helyzet fog beállani, amely a nyugodt és eredményes további munkát fogja biztosítani és megteremteni az üzemek zavartalan működéséneik előfeltételeit. (Taps az ellenzéken-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli HEGYESI JÁNOS fjegyző): Matheovits Ferenc! MATHEOVITS FERENC (pk): T. Országgyűlés! Amikor az előttem fekvő törvény javaslatot, mint ellenzéki programmal megválasztott {keresztény világnézeten álló képviselő vizsgálat tárgyává kívánom tenni, egyrészt az emberikig elérhető, úgynevezett anyagi igazság megállapíthatása céljából, választóim szavazatának megfelelően kritikai szempontokat kívánok a javaslattal szemben felhozni, másrészt a javaslat bírálatának megalapozásához a keresztény állameszme

1 részéről alapvető közjó fogalmának elemeit kívánom segítségül hívni. A kritikai szempontok felvetése meggyőződésem szerint az ellenzék részéről kötelező hozzájárulásként jelentkezik az állami akarat létrejöttéhez, figyelembevétele a parlamentarizmus alapja, mert durva majorizálás helyett, szintézist hozhat létre- A közjó fogalmi elemeinek megvilágítása pedig mindannyiszor reflektorfénybe kerülhet, valahányszor az állami létl alapvető kérdéseit a keresztény állameszme oldaláról megvilágítani kívánjuk. Az arisztotelészi bölcselet alapján elindult Aquinói Szent Tamás, a keresztény államgon* dolat rendszerező, elméleti megalapozója _ a közjó fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a fcozjó és az egyéni, individuális jó között nem csupán mennyiségi, hanem minőségi különbség is van, a közjó tehát nem matematikai összessége az egyéni javaknak. Az individuális javakat a közjóval összevetve, szoros összefüggésük azért mégis megállapít-