Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
155 Az országgyűlés 64. ülése 1948. , t T. Országgyűlés! Attól eltekintve, hogy történelmi és szükségszerű lépésnek tartjuk a földreform, után a nagyipar államosítását, engem a törvényjavaslat indokolásában foglaltak is teljesen meggyőztek ennek a törvény javaslatnaik a, szükségességéről. Az indokolás többek között ezt} mondja foívassá): »A magántulajdonban álló nagyipari vállalatok jórésze a stabilizáció óta ismételten, gyakran indokolatlanul állami klöcsönöket igényelte Tenát a stabilizáció óta is, mert hogy az infláció alat teljesen az állam pénzén dolgoztak és épültek újjá ezek az üzemek, az eddig is köztudomású volt. De hogy az állam és a nép szempontjából megfelelően használták-e fel ezeket a, folyósított kölcsönöket a kölcsönkérők. erre a kérdésre is feleletet ad a törvényjavaslat indokolása a következőkben (olvassa): »íázámos esetben győződött meg a kormány, hogy a kölcsöntkérő magánüzemek tulajdonosai a jelenlegi rendszerrel szemben — állásuk folytam saját tőkéjűiket az üzemekből kivonták, máshol hasznosították, vagy tartalékolták s így előállott az a helyzet, hogy egyébként nyereséges vállalatokat az állam kénytelen volt kölcsönök folyósítása útján segélyezni, anélkül, hogy kellő biztosíték lett volna arra, hogy a kölcsönök az államnak megfognak térü;liná.« (Elnök: IMPLOM FERENC. — 1512.) Azt hászem. hogy ezeknek a tényeknek tudomásul, vétele után ominden, az állam ós a dolgozó nép érdekeit igazán védő ember megállapíthatja, hogy ezeknek az állapotoknak véget kellett vetni. Annál kevósbbé mehetett ez így tovább, mert ugyanakkor a, kisparasztok, a régi és új birtokosok egyaránt kisiparosok éppen úgy. párszáz forint kiötosönhöz is alig tudtak hotzzájutni. Az, egyetlen és helyes megoldás már csak ebből a szempontból isi az ál'auiosítás volt, mégpedig akár tetszett ez a tőkéseknek, akár nem. a rajtaütésszerűén végrehajtott államosításT. Országgyűlés! Abból a szempontból is meg kell vizsgálnunk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy mit jelent az a parasztság-szempontjából^ érinti-e, befolyásolja-e s ha igen, milyen mértékbein, a dolgozó parasztság jövőjét. A nagyipar állaimosítása, ha közvetlenül nem is* c'ie közvetve annál inkább érinti a pa^ rasztságot. mert az egyes magánkézben levő nagyvállalatok kapitalista trösztjeivel, fcarteljedvel szemben a dolgozó parasztok minidig védtelenek és tehetetlenek voltak. A kapátalista nagyüzemek! még a demokráoiában is megtalálják a módját a parasztság? kizsákmányolásának. Ez ellen az egyet'en ivédekezés a nagyipar államosításaDe nemcsak egyénileg nem tudnák magákat a kisparasztok megvédeni,' hanem még a parasztok szövetkezetei is, menthetetlenül elveszítenék a lehetőségét is annak, hogy jól el tudjuk látni a parasztság érdeíkvédeknét. A tőkeerős nagyipari trösztökkel szemben a parasztszövetkezetek számára csak két út volna lehetséges: vagy szemjbietfordüliur velük lés ebben az esettben az eredmény a parasztszövetkezetek elsorvadása lenne, vagy összepaktálni, velük és ezzel ők is kapitalistákká válva, szintén: eör viasiznének a paraszti érdekek védelme szempontjából. Kitűnő ipélda volt erre a múltban a Hangya Szövetkezet De még a felszabadulás után is előfordult, hogy parasztszövetkezetek is kapitalista karmokba kerültek és a kapitalisévi április hó 28-án, szetáán. lÖé táknak nyújtottak segítséget, a parasztérdiekeik imegvéc'ése helyett. (VÉRTES István (md): Ádler Tibor!) Megálllapítható tehát, hogy a parasztságot, na nem is közvetlenül, de közvetve annál inkább érinti éis érdekli a nagyipari vállalatok államosítása, mert érzi lés tudja a dolgozó parasztság, hogy mit jelent e nagy horderejű (intézkedés a jövője szempontjából., Ezért fogadta lelkesedéssel és örömmel a kormány rendelkezésiét, amikor a nagyipari üzeimeket rajtaütésszerűén államosította. Ugyanilyen örömmel veszi tudlomáeull azt is. hogy a kormányrendeletet az országgyűlés most törvényerőre emeli. Teszi ezt azért, mert tudja, hogy sem egyénileg, sem szövetkezeti úton nem volna képes megvédeni maglát a kartetekkeil, a trösztökkel szemben a magyar parasztság, ha a nagybankok és a nagyipar magánkézben maradnak. Ma már a parasztság nem akar mjégegyszer a kartelek hállojáíba kerülni, mert hogy ez a számára mit jelent, arról keserves tapasztalataink vannak az. 1930-as évekből, amikor a bankok íés az ipari kartelek összefogva rabolták ki a parasztságot és juttatták koldusbotra a parasztok tízezreit- (Ügy van! Ugy van!) ' Felvetődhetik a kérdés, vájjon az állam birtokában levő bankok és gyárak nem ugyanúgy nyomoríthatják-e majd a colgozó parasztságot, fmjint a magánkézíben levőik'? Neon, mert a demokratikus államhatalomban már ma is bent vannak a dolgozó parasztság hivatott vezetői ós gondunk lesz rá, hogy számuk ne csökkenjen, hanem, emelkedjék. Erre meg is van a lehetőség. A demokráciában már vannak a parasztságnak politikai, gazdasági és érdekvédelmi (szervei és hogy milyen szerepet vihetnek az állami élet irányításábsto, az már magán a parasztságon is múlik. A horvát parasztság nagy mártírja, Rádiós István mondotta, hogy ,a parasztiságnak nincs dicső múltja, de lehet dicső jövője^ ha lesz, elég esze hozzá,. Amit Radicis István a horvát parasztságra,' mondott, az áll a magyar parasztságra is. Én. nemcsak hiszem, hanem tudom is, hogy a imiaigyar parasztságnak meglesz, az esze its- hozzá, ihogy dicstelen muitután ímegteremtse a maga számlára a dlíeső jövőt(Taps a kormányvártakon. — REISINGBR Ferenc (szd) az eÚenzékfeié: Ez sem tetszett? — PARRAGI György (mc l): Dehogynem! — SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Pedig vannak ott is parasztok, akik azzal kérkednék, hogy: én paraszt vagyok!) Azt is biztosra veszem, hogy a földreform végrehajtásában, a parasztiság felemelésében számíthatunk mindenkor az ipari dolgozók legteljesebb segítségére. (Ta m a korniúnymrtpkon. — NAGY Károly (kp) az ellenzék felé: Műparaszitok!) Hogy jogászi szemmeli nézve a javaslatot, lehetne benne hibát felfedezni, azt én mint parasztember, nem érzem magam hivatottnak eldönteni, ezen csemegézzenek a jogászok, de hogy a népi demokrácia ós a ma^ gyár dolgozók érdekében hasznos ez a törvényjavaslat: azt érzem és tudom. Ezért úgy a magam nevében, mint pártom, a Nemzeti Parasztpárt névéiben nemcsak elfogadom, hanemha' Legnagyobb örömmel is üdvözlöm a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot- (Nagy ^°-Ps cá kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Parragi György!
