Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

187 Áz országgyűlés 64. ülése 1948. évi április hó 28-án, szerdán. > PAREAGl GYÖRGY (md): T. Országgyű­lési Az emberiség egyik legdöntőbb korfordu­lóján é' a mi netinzedékünik- A második világ­háború után sokkal mélyrehatóbb, mélyebben) szánté társadalmi, jgtaadjaségá' és politikai! vál­tozások következtek be, miint az első világhá­ború után, amikor ezek ai változások inkább csak az élet felszínén és nem az. élet mélysé­geiben zajlottak le- Ma egy vajúdó i világ? mér­kőzik egy sü'lyedő világgal- Aziok, akik a bala­dás hívei- nenni sajnálják ezt a isüllyedő régi világot,, mert vele együtt sok szociális igazság­talanság, sok embertelenség, politikai elnyo­más, osztály önzés is sírbaszálil. Amikor viszont az. új világ születését rokonszenvünkkel kísér­jük, nyíltan bevalljuk azt is, hogy szeretoők ha, ebbe az új világba, is átmentenék a régiből az, örök emberi értékekek a szabadságot, az emberiességet, a türellimesséiget* az emberi szi­vekbe írt örök, isteni törvényeket, (Mozgás ® kommunista- és a szociáldemokratavárton.) az emberi méltóság elismerését, az emberi szemé­lyiség tiszteletben tartását, a más veteményit iránti türelmességet. Ez örök isteni és emberi .jogok átmentése esetén nem kell félnünk azok­tól a fcoir méhében kialakult társadallmi, poli­tikai és gazdasági változásoktól, amelyek egy új, emberibb, szabadabb világ megteremtésébe irányulnak­Ezeknek a. szempontoknak a megvilágítá­sában tanulmányozzuk az elő-tünk fekvő tör­vényi avaslatot. Ez a javasíaC társadalmi és gazdasági éle­tünkben olyan radikális változásokat teremt, mint amilyenek csak a földreform nyomában jártak, A földreform felszámolta a magyar feudalizmust. Ez a '-örvény, illtetve az előtte megjelent randeOfet a magyar kapitalizmust van hivatva likvidálni. Ési én nem félek bevall lani, már itt bevezetőben, hogy nem sásatom vissza a feudalizmust és nem, hullatok könnyet a kapitalizmus fölött sem. De nem kívánok ez; alkaloinbó'Ii gyűlölködő szfavaMól hemzsegő sír­beszédet mondani a kapitalizmus felett. A tör­ténelmi fejlődés törvényiednek és nem iérzelmi tényezőknek eset. áldozatául a kapitalizmus. Önmagában halmozta fel azokat a toxinokal, azokat a belső mérgeikeit, amelyek idők! multán ez! • az egykor ^szükségszerű és igenis, az emberi haladást, a technikai fejlődést, az életszínvonal emelkedését' előmozdító gazdasági rend szerve­zetét, egyre intóább megbénították, funkcioná­lis zavarokat okoztak benne, visszatérő válsá­gokat és ezzel együttjáró munkanélküliséget, tömegnyomorúságoit­A kapitalizmus önmagát ölte meg akkor, amidőn egyre inkább a monopólkapitaHizmus jellegé, vette fel, amikor hatalmába kerítette az az államhatalom egész apparátusát, a par­lamentet, a sajtót, amikor nálunk szövetségre lépett a halódó feudalizmussal és így egyre­inkább szembe került a dolgozó nép érdekével és érzelmeivel. Nagyfokú elfogultsággal le­hetne vádolni azt, aki azt hirdeti, hogy 'a ka pitailizmusnak csak bűnei voltak és érdemei nem. A kapi alízmus is eszköze volt az emberi haladást előhbrevívő erőknek, de, csak eszköze és nem célja.. Csak egy közbeeső állomás a ha­ladás útján és nem egy végleges, megmerevedő állapot, mert a ' örténeliem nem ismer megköve­sedést és nem ismer érelmeszesedet':, korokat. A történelem előremozgat ás, amelyben feuda­iiizmus, kapitalizmus, szocializmus, diktatúra. demokrácia csak egymást felváltó kor-szaka­szok. A történelmi változás iramai természetesen nem ^egyforma ia különböző országokban.; A múltban Magyarország más országokkal szem­ben a feudalizmus utolsó védőbástyája volt, az utolsó feudális ország volt Európában,. Most viszont a társadalmi fejlődés élvonalába került, ami egyes, rétegeknek !Í ermószetesen éppen olyan kellemePen, mint amilyen kelle­mes volt számukra áz, hogy a múltban a se­reghajtók voiltunk. E fejlődés menetén a ^szub­jektív érzések, az egyéni ellenállás ok, sőt még az új változásokat elkerülhetetlenül nyomon kisekre igaiziságtaliansiágok, jogosan !felhozható egyéni sérelmek sem tudnak változtatni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ennek a megakaszthatatlan fejlődésnek egyik bizo­nyítéka. Ké'ségtelein^ íhogy mélyen, sérti egye­sek anyagi érdekeit, radikálisan szembeszáll a magántulajdonnak azzal a fogalmával, amelyet a mulltfolól örökségképpen kapott a mai társada­lom. És mégis, ha tárgyilagosan s a Üörtéaelmi fejlődós logikai vonalán akarunk hozzászólni ehhez a javaslatihoz, akkor nemcsak, az egyéni sérelmeket, a tulajdon régi fogalmával való összeütközést, a javaslat hibáit és a rendelet végrehajtása során elkövetett túlkapásokat, ószszerűtlenségeket, káros intézkedésekét kell tekintetbe vennünk, (Morgás a kommunista­párion.) hanem egyrészt azokat a társadalmi erőket, amelyek ezt a jávas^atiot megérlelték, másrészt azokat a gazdasági és. politikai indo­kokat, amelyek a javaslatot alátámasztják. T. Ház! Én pártom nevében egyforma nyíltsággal és őszinteséggel .akarok szólni az érem mindkét oldaláról- Kétségtélen, hogy a javaslat mélyen belevág a magántulajdonról eddig fennállott nézeteikbe. Vannak, akik a ma­gántulajdon szentségének nevében egyszerűen rabásnak minősítik] ezt a, javaslatolt. Ezeknek csak az esetbein volna igazuk, ha mi is elfogad* nók a magántulajdon ókori pogány értelmezé­sét, amely szerint a magántulajdon a jus utendi et abutendi, vagyis, a, tulajdon használa­tának és a tulajdonnal való visszaélésinek a joga. Ez a felfogás nem szab korlátokat a tu­lajdonnal való rendelkezés fölött. Egyformán minősít szent és sérthetetlen tulajdonnak föl­det, házat, munkaeszközt, barmot és embert­Ez utóbbival is korlá'lanull rendelkezhetett, akárcsak állatjával, éheztethette, kizsarolhatta munkaerejét, és ha, nem Iái ta többé hasznát, eladhatta, sőt meg is ölhette. A magántulaj­donnak ez a pogány felfogása volt az állapja a rabszolgaságnak. Ezzel a magántulajdoni felfogással és ezzel a rabszolgarendszerrel szemben jelentette a világtörténelem Hégnagyobb szociális, forradal­mát a kereszténység. Jézus Krisztus: átérté­kelte úgy a magántulaj áow, mint az lemíbeír fo­galmát Az embert visszahelyezte etredeti mél­tóságába, a magántulajdont pedig korlátok közé szorította- Szamosi példát boizJhatnék fel az őskereszténységinek a magántulajdom korlátlan voiltával szembeni állásfoglalásairól. Elismerte az őskereszténység és a mai keresztény taní­tás is, hogy a magántulajdon természd-i jog, csakhogy nem sértheti a közösség érdekeit, nem: alapulhat más ember természetjogának, más ember boldogulásának megsértésem, nem keletkezhet magántulajdon más ember lelki is-

Next

/
Thumbnails
Contents