Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
12? Az országgyűlés 64. ülése 1948. nek államosítása azért is» mert mindenki ,-jól tudja, hogy a felszabadulás után milyen állapotban voltak a magyar ipari üzemek. Vájjon miből rekonstruálták ezeket az üzemeket 1 ? Aaok az üzemek, amelyeket most a magyar állam, a nép újjáépítve, bő nyersanyagkészlettel, nagy raktárkészlettel vesz át, a felszabadulás viáni időkben nemcsak hogy nem rendelkeztek nyersanyaggal és raktárkészlettel, hanem legnagyobb részük romokban hevert. Vájjon külföldi tőkét hoztak be, vagy talán előszedték elrejtett aranyaikat és azt fektették he az üzemekbe? Netm! Erről szó sincs! Az üzemek felépültek, a raktárak egyre jobban megteltek, és — tegyük hozzá — közben sok-sokmilliós értéket kisíboltak a felszabadulás óta, amely értékek abból keletkeztek, hogy a magyar dolgozók az elmúlt három év alatt mérhetetlen nagy áldozatokat vállaltak és becsületesen dolgoztak még akkor is, amikor az infláció ideje alatt heti munkájukért papírrongyokat filléreket kaptak. Most az államosítással csak visszavesszük egy részét annak, ami a magyar dolgozókat egyébként is joggal megillette volna az elmúlt három esztendő alatt is, a z államosítással kárpótoljuk a magyar dolgozókat azért, amiért három esztendőn keresztül, megfeszített, áldozatos munkával dolgoztak. T. Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt az államosítást, — enyhén szólva — meni miudenikli üdvözli olyan örömmel, mint a dolgozó nép- Vannak ebben az országban a fájdalmasan érintett tőkéseken kívül jó néhányain akiknek nem tetszik az üzemeik államosítása. (KOSSÁ István (kp): Azok hamar kimeintek! — Derültség a Mommunida és a szociáldemokrata párton.) Vannak nemcsak a parlamenten kívül, hanem itt az országgyűlésben is olyanok, akiknek nem számít a dolgozó nép, a magyar haza érdeke, de annál inkább számít nekik a tőkés reakció és annál fontosablhniafc tartják annak véd címezését. (VAJDA Imre (szd államtitkár): Jelenleg a büffében! — Derültség a kommunista- és a szociáldemokra>tof párton.) Különféle ellenérveket próbálnak felsorakoztatni. Megpróbálják mlagukait demokratikus köntösbe bujtatva magnkat a, dolgozók védettmezőinek feltüntetni, mint ahogyan azt Barankovios képviselő úr ezt tette másfél órán keresztül. (KOSiSA István (kp): De kilógott a lóláb!/— Derültség a kommunista- és a szociáldemokrat a/párton.) Mik az államosítás ellenségeinek ellenérvei, hangulatkeltései az államosítás ellen? Azt mondják' például, hogy .a vállalatok jó viezier tése, működése esak a régi tőkés vezetőkkel biztosítható, mert hiszen ezek nagy szaktudással, jó bel- és külföldi összeköttetésekkel rendelkeznek. Ennek t. Országgyűlés, éppen ellenkezője igaz,. Az új vállalatvezetők, — akár a fizikai? akár az értelmiségi dolgozók közül kerültek ki — bebizonyították, hogy jobban vezetik az üzemet, mint ia kapitalisták. (Ugy vgml Ugy van! a kommunista és a szociáldemokrata várton.) A március 25-én kinevezett vállalatvezetők és a vállalatok vezetésével ideiglenesen megbízott üzemi 'bizottsági elnökök kinevezésük után rövid idő alatt 'elkészítették a vállalat pénzügyi tervét és amikor az iparügyi minisztérium ezeket a helyszínien megvizsgálta, átnézte, akkor évi április hó 28-án, szerdán. 1^8 megállapította, hogy azok általaiban ( jók és reálisak^ voltak. i ú Ennek bizonyítéka az, hogy a munkabér kifizetésében, a nyersanyagellátásban sehol sem volt'íkomoly fenakadási A reakció, az ellenség azt is hangoztatta, hogy ha az új vállalatvezetők értenek is a termeléshez, de nem értenek'az eladáshoz, a .kereskedelmi részhez. Ennek is az ellenkezője igaz. Az lelső, második héten volt ugyan bizonyos tartózkodás a kereskedelemben, d© f amikor a kereskedelem látta, hogy a, íeakeió által a kereskedelem államosításáról terjesztett hírek valótlanok, amikor látták, hogy az államosított üzemek őket jól kiszolgálják, s régebbi szerződéseik érvényben maradnak, a helyzet megváltozott. Megváltozott úgy, hogy ,a negyedik héten az eladásban az egyes iparágak rekordforgalmat; értek el. Az új vállalatvezetők meimcsaik a belső eladásban állják, meg a helyüket, hanem eleget tesznek exportkötelezettségeiiknek is, de nemcsakhogy eleget! tesznek, hanem igen sok helyen komoly új exportösszieköttetéseket is hoztak létre. Az exportkérdésiben tapasztalható, hogy a külföldi cégek bizalommal vannak újformájú vállalataink iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy exportvonalon egyetlen, visszarendelés sem történt. Azon kell lennünk, hogy az állami vállalatok exporttevékenységében, korrekitebbül járjunk el, mint a) volt tőkés vállalatokL Hadd említsek meg, St, Országgyűlés, egy példát arra, hogy ezen a téren (hogyan gondolkodnak, az új vállalatvezetők. A Zsolnay-gyár űj vezetője, aki egyszerű munkás, amikór kinevezték a vállalat vezetőjének, a régi tőkés vezető már összeállított, becsomagoltatott egy komoly exportszá'llímányt. Az új vállalatvezető megnézte az árut és megállapította, hogy abban igen nagy százalék a selejtes, hibás áru. Azonnal értesítette a® iparügyi minisztériumot, hogy ilyen, selejtes áru exportálását nem tartja megengedhetőnek, meríti ezzel nemcsak a Zsolnay-gyár, hanem az egész magyar ipar hírnevét is lerontanánk külföldön. t Ez egy példa, a, sok közül, amely aK t mutatja, hogy a mi.)új váillalatveizietőink, alkiik a munkások, ,az, értelmiségiek soraiból kerültek ki, nemcsak a termelésihez, nemcsak! a belföldi eladáshoz, hanem az exportüzletek jó lebonyolításához is s a magyar ipar hirnevének nemcsak megvédéséhez, hianem öregbítéséhez is értenek. Vájjon közvetlenül azok vezették-e a váillaílatot, akiket ittl a magyar reakció mint szakembereket védelmez? Vájjon Fellner vezette közvetlenül a Leipziger-gyárat? Vájjon Wolffner meg tudta különböztetni a kecskebőrt a borjúbőrtől? Lehet, íhogy jól értett a luxusautó vezetéséhez^ de az üzemben a, 'termelést, az üzem értékednek növekedését a do%0'ZÓ munkások és értelmiségiek segítették ellő. Ezek a 'ények, t. Országgyűlés, megsemmisítik az állam osításellanes, reakciós' hangulatkeltéseket, s azt a hamis propagandát, amelyet a. régi tőkés »szakemberek« és az új vállalatvezetők kérdésében egyesek terjeszteni iparkodnak. T. Országgyűlés! Az első államosításoknál, a bányáik, a nehézipar államosításánál állandó ellenivetésként hallottuk az ellenzék és az ellenség részéről itt a parlamentben is, hogy az államosítás fejesugrás a sötétbe, (Felkiáltások a kommunista púidon: Mondják ők!) hogy az
