Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

12? Az országgyűlés 64. ülése 1948. nek államosítása azért is» mert mindenki ,-jól tudja, hogy a felszabadulás után milyen állapotban voltak a magyar ipari üzemek. Vájjon miből rekonstruálták ezeket az üze­meket 1 ? Aaok az üzemek, amelyeket most a magyar állam, a nép újjáépítve, bő nyers­anyagkészlettel, nagy raktárkészlettel vesz át, a felszabadulás viáni időkben nemcsak hogy nem rendelkeztek nyersanyaggal és rak­tárkészlettel, hanem legnagyobb részük ro­mokban hevert. Vájjon külföldi tőkét hoztak be, vagy talán előszedték elrejtett ara­nyaikat és azt fektették he az üzemekbe? Netm! Erről szó sincs! Az üzemek felépül­tek, a raktárak egyre jobban megteltek, és — tegyük hozzá — közben sok-sokmilliós érté­ket kisíboltak a felszabadulás óta, amely érté­kek abból keletkeztek, hogy a magyar dolgo­zók az elmúlt három év alatt mérhetetlen nagy áldozatokat vállaltak és becsületesen dolgoztak még akkor is, amikor az infláció ideje alatt heti munkájukért papírrongyokat filléreket kaptak. Most az államosítással csak visszavesszük egy részét annak, ami a magyar dolgozókat egyébként is joggal megillette volna az elmúlt három esztendő alatt is, a z államosítással kár­pótoljuk a magyar dolgozókat azért, amiért három esztendőn keresztül, megfeszített, áldo­zatos munkával dolgoztak. T. Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt az államosítást, — enyhén szólva — meni miudenikli üdvözli olyan örömmel, mint a dolgozó nép- Vannak ebben az országban a fáj­dalmasan érintett tőkéseken kívül jó néhányain akiknek nem tetszik az üzemeik államosítása. (KOSSÁ István (kp): Azok hamar kimeintek! — Derültség a Mommunida és a szociáldemo­krata párton.) Vannak nemcsak a parlamenten kívül, hanem itt az országgyűlésben is olya­nok, akiknek nem számít a dolgozó nép, a ma­gyar haza érdeke, de annál inkább számít ne­kik a tőkés reakció és annál fontosablhniafc tart­ják annak véd címezését. (VAJDA Imre (szd államtitkár): Jelenleg a büffében! — Derült­ség a kommunista- és a szociáldemokra>tof párton.) Különféle ellenérveket próbálnak felsora­koztatni. Megpróbálják mlagukait demokratikus köntösbe bujtatva magnkat a, dolgozók védett­mezőinek feltüntetni, mint ahogyan azt Baran­kovios képviselő úr ezt tette másfél órán ke­resztül. (KOSiSA István (kp): De kilógott a lóláb!/— Derültség a kommunista- és a szociál­demokrat a/párton.) Mik az államosítás ellenségeinek ellenérvei, hangulatkeltései az államosítás ellen? Azt mondják' például, hogy .a vállalatok jó viezier tése, működése esak a régi tőkés vezetőkkel biztosítható, mert hiszen ezek nagy szaktudás­sal, jó bel- és külföldi összeköttetésekkel ren­delkeznek. Ennek t. Országgyűlés, éppen ellenkezője igaz,. Az új vállalatvezetők, — akár a fizikai? akár az értelmiségi dolgozók közül kerültek ki — bebizonyították, hogy jobban vezetik az üze­met, mint ia kapitalisták. (Ugy vgml Ugy van! a kommunista és a szociáldemokrata várton.) A március 25-én kinevezett vállalatvezetők és a vállalatok vezetésével ideiglenesen megbízott üzemi 'bizottsági elnökök kinevezésük után rö­vid idő alatt 'elkészítették a vállalat pénzügyi tervét és amikor az iparügyi minisztérium eze­ket a helyszínien megvizsgálta, átnézte, akkor évi április hó 28-án, szerdán. 1^8 megállapította, hogy azok általaiban ( jók és reálisak^ voltak. i ú Ennek bizonyítéka az, hogy a munkabér kifizetésében, a nyersanyagellátásban sehol sem volt'íkomoly fenakadási A reakció, az ellenség azt is hangoztatta, hogy ha az új vállalatvezetők értenek is a ter­meléshez, de nem értenek'az eladáshoz, a .keres­kedelmi részhez. Ennek is az ellenkezője igaz. Az lelső, második héten volt ugyan bizonyos tartózkodás a kereskedelemben, d© f amikor a kereskedelem látta, hogy a, íeakeió által a ke­reskedelem államosításáról terjesztett hírek valótlanok, amikor látták, hogy az államosított üzemek őket jól kiszolgálják, s régebbi szer­ződéseik érvényben maradnak, a helyzet meg­változott. Megváltozott úgy, hogy ,a negyedik héten az eladásban az egyes iparágak rekord­forgalmat; értek el. Az új vállalatvezetők meimcsaik a belső el­adásban állják, meg a helyüket, hanem eleget tesznek exportkötelezettségeiiknek is, de nem­csakhogy eleget! tesznek, hanem igen sok he­lyen komoly új exportösszieköttetéseket is hoz­tak létre. Az exportkérdésiben tapasztalható, hogy a külföldi cégek bizalommal vannak új­formájú vállalataink iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy exportvonalon egyetlen, visszarendelés sem történt. Azon kell lennünk, hogy az állami vállalatok exporttevékenységében, korrekitebbül járjunk el, mint a) volt tőkés vállalatokL Hadd említsek meg, St, Országgyűlés, egy példát arra, hogy ezen a téren (hogyan gondol­kodnak, az új vállalatvezetők. A Zsolnay-gyár űj vezetője, aki egyszerű munkás, amikór kine­vezték a vállalat vezetőjének, a régi tőkés vezető már összeállított, becsomagoltatott egy komoly exportszá'llímányt. Az új vállalatvezető megnézte az árut és megállapította, hogy abban igen nagy százalék a selejtes, hibás áru. Azonnal értesítette a® iparügyi minisztériumot, hogy ilyen, selejtes áru exportálását nem tart­ja megengedhetőnek, meríti ezzel nemcsak a Zsolnay-gyár, hanem az egész magyar ipar hírnevét is lerontanánk külföldön. t Ez egy példa, a, sok közül, amely aK t mutat­ja, hogy a mi.)új váillalatveizietőink, alkiik a mun­kások, ,az, értelmiségiek soraiból kerültek ki, nemcsak a termelésihez, nemcsak! a belföldi el­adáshoz, hanem az exportüzletek jó lebonyolí­tásához is s a magyar ipar hirnevének nem­csak megvédéséhez, hianem öregbítéséhez is értenek. Vájjon közvetlenül azok vezették-e a váil­laílatot, akiket ittl a magyar reakció mint szak­embereket védelmez? Vájjon Fellner vezette közvetlenül a Leipziger-gyárat? Vájjon Wolff­ner meg tudta különböztetni a kecskebőrt a borjúbőrtől? Lehet, íhogy jól értett a luxus­autó vezetéséhez^ de az üzemben a, 'termelést, az üzem értékednek növekedését a do%0'ZÓ mun­kások és értelmiségiek segítették ellő. Ezek a 'ények, t. Országgyűlés, megsemmisítik az állam osításellanes, reakciós' hangulatkeltése­ket, s azt a hamis propagandát, amelyet a. régi tőkés »szakemberek« és az új vállalatvezetők kérdésében egyesek terjeszteni iparkodnak. T. Országgyűlés! Az első államosításoknál, a bányáik, a nehézipar államosításánál állandó ellenivetésként hallottuk az ellenzék és az ellen­ség részéről itt a parlamentben is, hogy az államosítás fejesugrás a sötétbe, (Felkiáltások a kommunista púidon: Mondják ők!) hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents