Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

129 Áz országgyűlés 64. ülése 1948. állam egy csomó deficitet vett a nyafkába­Sullyokékoin, Píeifferéken 'keresztül egészein a mai napig hallottuk ezeket az aggályoskodókat Mi más nézeten voltunk, mint ezek az urak, mi bíztunk a magyar dolgozókban, bíztunk abban, hogy ők jobban tudják vezetni az üze­meiket, mán ti a tőkések. Hogy kinek van igaza, hogy nem ugrot­tunk fejese a sötétbe, azt lég jobban az bizo­nyítja, hogy a NIK-üzemek május 1-én de­ficitmentesek, (ügy vam! ügy van! a kommu­nistupártk)n és a szodáldemiokratapárton,) Ho­gyan érték el ezt a NIK-vállalatok? Mi volt a helyzet a nehézipar állami kezelésbe vétele idején? A NIK 1946 decemberében ráfizetéses, hanyatló^ vállalatokat vett át. 65.000 munkás termelésének értéke alig haladttá meg a havi 65 millió forintot. Ez év márciusában 71.000 munkás termelésének értéke elérte — ugyair azokat az árakat véve alapul — a 166 millió forintot, és ezzel magasan tálszárnyalta a há­roméves terv előirányzatát. (Lelkes l tiaps a kormánypártokon. — Taps az ellenzék eau ré­szén.) A KIK tehát május 1-ótől deficitmentes, megszűnt iái NIK deficitje, nem úgy, ahogyan a deficitet ,a kapitalista üzemek igyekeztek megszüntetni: munkáselboesátással és a meg­maradt dolgozók fokozott kizsákmányolásá­val, hanem úgy, hogy a NIK-üzemekben) 10%­kal több munkást foglalkoztatnak és gazdasá!­gO'Sabb termelést folytatnak. A NIK-deficit megszüntetése bekövetke­zett, megvalósult azért, mert a NIK dolgozói nem a Weiss Manfrédoknak, nem a tőkések ­nek, hanem maguknak, a magyar népnek ter­melnek. Eltűnt a NIK-deficit azért, mert ezek­nek az üzemeknek élén nem tőkések, hanem a fizikai és értelmiségi dolgozók közül kineve­zett vállalatvezetők állanak. Csak ezek a veze­tők tudták létrehozni, csak az üzemek államo­sítása tudja létrehozni az új munkamorált. Csak úgy alakulhat ki a dolgozóknak a mun­kához, a termeléshez való új viszonya,, ba; a dolgozók magukénak tudják az üzemeket, (ügy van! Ügy vem! a kom/mwnistatpálrton és a szo­ciáláemokratapárton,) Ha ez megvan, iákkor a magyar dolgozók szinte csodákat művelnek, mint ahogyan a NIK esetei is bizonyítja. A NIK-defieit megszüntetése halomra dönti aiz államosítás ellen felsorakoztatott ér­veket, a reakció által oly sokszor hangozta­tott deficitelméletet, az egyik kedvenc demo­kráciaellenes fegyvert. A NIK-deficit meg­szüntetése bizonyítja a (Szocialista termelési mód fölényét a kapitalista termeléssel szem­ben, (ügy van! ügy van! a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton,) Kapitalistáink a csőd szélére juttatták nehézipari üzemeinket az ál'laimosiítás előtt is, mert az állam volt kénytelen fedezni a deficitet. Az államosítás, a munkás vezetők eltüntették a deficitet, ren­tábilissá tették a, nehézipart. Erről- a helyről mondok köszönetet a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szakszervezetek nevében a NIK-üzemek öntudatos, harcos vasmunkásai­nak, (Lelkes twps a kormánypártokon. — Tm*s az ellenzék egy részén.) a fizikai munkásokkal vállvetve dolgozó mérnököknek, teobmkusoky niak, értelmiségi dolgozóknak, a Nehéz Ipari Központ vezetőinek, kiváló, jó munkámkert. (Taps a kormánypártokon,) p Most más a helyzet, mint a nehézipar ál­lamosításainál volt. Köztudomású, hogy_ a könnyűipar komoly haszonnal dolgozott. Tel­dául a textilipar nemcsak komoly profitra dolgozott, hanem mutatkozott egy folyton no­ORSZAGGYOLÉSI NAPLÖ IV. évi április hó 28-án, szerdán. 136 vekedő" tőkekoncentráció is. A most államosi­tott üzemeket nem azért siratják a tőkések, mert a deficitet sajnálják, hanem mert saj­nálják azt ,a hasznot, amelyet nekik a könnyű­ipar hozott. (ügy van! ügy van! a kommu­nistapárton.) Nem véletlen, hogy a z államosított 1 üzemeik volt tulajdonosai, a tőkések kísérleteket tettek arra, hogy vállalataikat külföldi érdekeltsé­güeknek tüntessék fel. Megtörtént, t. Ország­gyűlés, olyan eset, hogy az egyik államosított vállalat volt tulajdonosa reggel 8 órakor be­ment az iparügyi minisztériumba és azt mon­dotta, hogy az ő vállalata. 60%-ban külföldi érdekeltségű, 10 órakor már kiderült, hogy csak 30%-ban külföldi tulajdon, másnap reg­gel pedig ez a százalék már nullára csökkent. (Derültség a kormánypártokon.) kiderült, hogy teljes- egészében magyar vállalat. Ebben a vállalatban az üzemi bizottság benézett a páncélszekrény titkos fiókjaiba, ahonnan elő­kerültek azok a dokumentumok, amelyek fé­nyesen bizonyították, hogy kié a> gyár. Jellemző a régi, Bán és Kelemen által ve­zetett iparügyi minisztériumra, hogy azt sem tudták, melyik vállalat kié volt ebben az or­szágban. Három év alatt nem volt idejük arra, hogy ipari katasztert készítsenek. Ezt a nagy munkát most az új vezetés alatt; álló iparügyi minisztériumnak kell elvégeznie. (Helyeslés a kommunistapárton. _ 12.30.) A régi iparügyi minisztérium a tőkések, aiz új iparügyi minisz­térium pedig a dolgozó nép minisztériuma lett. (Taps a kormánypártokon.) Örömmel üdvözlöm az ipari igazgatóságok létrehozását. Reméljük és hisszük, hogy ezek az iparigazgatóságok ugyanolyan jó munkát fognak végezni, mint a nehézipari központ ve­zetői. Máris konkrét eredmények jelzik az ipari igazgatóságok munkáját; végre megkez­dődhetett a könnyűiparban is az ,a, munka, amely nélkül nem tudnánk egésiz iparpoliti­kánkat helyes irányba vinni. E törvényjavaslat alapján államosításra került 594 vállalat, összesen 145.901 munkavál­lalóval. E vállalatok közül 47 olyan vállalat került államosításra, amelynek munkáslét­száma százon alul van ugyan, de ezek az üze­mek az egyes iparágak termelésének szem­pontjaiból kulesüzemeknek számítanak. E 47 üzem munkavállalóinak száma 2900 fő. Itt kell megjegyeznem azt' hogy ezek között a vállalatok között vannak olyan vállalatok, amelyek bár száz munkásnál kevesebbet fog­lalkoztattak az államosítás elrendelésének idő­pontjában, de kapacitásuk neincsakhogy eléri a száz munkást, hanem azt sok e'setben meg is haladja. Vannak ezek között olyan vállalatok, amelyek 'tudatosan tartották alacsonyan a munkáslétszámot, mert számítottak arra, hogy a magyar viszonylatban középvállalatoknak tekintendő üzemek is államosításra fognak ke­rülni. Annak a kérdésnek az eldöntésénél. hogy melyik vállalat számít nagy- vagy középválla­latnak, a munkáslétszámon kívül a. kapacitást is feltétlenül figyelembe kiell vernni- Feltétlenül helyes tehát a törvényjavaslatnak intéz­kedése is, amely megakadályozzál, bogy a tuda­tos szabotázs jutalmaképpen azok a ítőkések» akik tudatosan tartották alacsonyan a munkás­létszámot, megtarthassák vállalásaikat. Ugyancsak helyeslően veszeto tudomásul a kormányzatnak azt az előrelátását, hogy a törvény javaslatban biztoisíitva van az úgyneve­9

Next

/
Thumbnails
Contents