Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-90

1109 Az országgyűlés 90. ülése 1948. évi december hó 10 én, pénteken. 1110 Nem kétséges, hogy — amint -ezt Mód Aladár képviselőtársam alaposan és helyesen kifejtette — a szocializmus építésének jegyé­ben élünk. Magyarországon a fendailizmus és a kapitalizmus bukásával a közgazdasági tudomány kéltségtelemül megszabadult a bék­lyóktól- amint ezt Mód Aladár t. képviselő­társaim részletesen előadta. Magam is állítom, hogy a múlt bukásával megszűnt az a remény­telenség, amely a múlt közgazdásági tudomá­nyát _ jellemezte. A népi demokrácia, és a marxi-lenini szelleműek # nevezett új szellem­n©k ;a magyar politikai és közgazdasági életbe való bevonulásával egy közgazdasági tudo­mányegyetem felállítása és maga a közgazda­ságtan is kétségtelenül ragyogó lehetőségeket biztosít, illetve mutat. Ragyogó lehetőségeket nyújt új közgazda­sájgtanunk, de csak (abban az esetben, ha ezit az új közgazdaságtant megint nem merevítjük meg, nem kötjük merev dogmákhoz, előítéle­tekhez és tekintélyekhez Mert hia bármilyen igazságot dogmákhoz és tekintélyekhez kö­tünk, annak az igazságnak előbb-utóbb el kell halványodnia. Szerintem a magyar szocialista közgazdaságtannak minden mozdulatában és minden mozzanatában szem előtt kell tartania, hogy ennek a tudománynak alapja csakis az ezeréves magyar építmény lehet, (Helyeslés a füffpeflen demokrata várton.) Miután a ma­gyar társadalom earv évezred fejlődése során a tudás, az ügyesség-, az ízlés, ia hasrvomé­nyok, a hit. a szokások, a nyelv, ^z intézmé­nyeik és a törvények olvan szövedékét szőtte, amely n, magyar dolgozó embert bölcsőjétől koporsójáig elkíséri és ránvomja bélyegét minden miagyarfa. aki e hazában él, az új marxi és lenini közgazdaság' tudománynak, amelyet egyetemünk nagyon helvesen főtárgy­ként foi2i tanítani, a magyar nértnek ezt a>z ezeréves szövedékét minden tanításban és min­den alkotásában élesen fisryelembe kell vennie és szem előtt kell tartania, ha mo s t felállított úi közgazdasági egyetemünk és általában ói szocialista közgazdaságtanunk valóban segí teni akar a mlagyair dolgozó népen és nem pkar eiltévedni. A magyar közgazdaság'tndomány hivatása szerintem a magvaT ifjúságnak nemcsak tanítani, hanem gvkorHafilas' be is bizonyí­tani előtte (azt, hoigv ha Magyarországon igaizi ipari 'kultúrát akarunk teremteni*, akkor en­ne 1 '- alania eey fef^tt mezőgazdasági kultúra kell, hogy legyen. (Az igazi inari kultúrának n. fejlett mezőgazdasági kultúra az e]őfelle­tette. Felállított új egyetemünknek tanítania és bizonyítania ke'll azt a tényt, hogv az ország és az egész világ termelésének alán ja ma éppen úgy a földművelés- mint volt év­századokkal ezelőtt. Döntő bizonyítéka ennek az állításinak az a tény. hogy minden hatal­mas ipari fejlődés menetit eo-vfelől a Szovjet Birodalomban, másfelől az Egyesült Államok­ban ia legélesebb figyelmet és miniden erőfeszí­tést a földek talajainak javításiára kénytele­nek fordítani és hopy e két hatalrnias világ­birodalom bioklimatíkus tényezőinek megvál­toztatásig érdekében , mindent elkövetnek. Miért'? Azért, hogy erősítsék, fejlesszék, hatai 1­masisiá tegyék a mezőgazdaságot, nz élet tailap­ját. amelyen azután fel énül az '-nar, a keres­kedelem és minden a világon. "Ez az egvifk fontos feladata most felállított közigazdasági egyetemünknek. De az egyettemen tanítani kell a>z ifjúság­nak azt is, hoigy a földművelés, a mezősrazida­ság nemcsak előfeltétele az ipari kultúrának, hanem egyúttal eltartója az egész emberiség­.wek is. Olyain hatalmas és fontos szeuipont ez, amit a tanítás tantervéből kihagyni nem szia­bad. Feladata a közgazdaságtan tudományának megállapítani és érzékeltetni az ifjúság előtt azt az igazságot, amelyről most már a két háború alatt és után az egész világ meggyő­ződhetett, hogy egész civilizációnknak funda­mentuma minden káprázatos technikai fejlő­dés mellett is a földművelés. A szocialista szellemű közgazdaságtudo­mányi egyetem feladata olyan egyetemi ifji'r sáerot nevelni, amely minden előítélettől men­tesen megérti, hogy egyfelől a paraszti kis­üzemi egyéni gazdálkodás nem olyan tabu és örökérvényű alkotás, amelyet a parasztság sza­badsága érdekében nem volna szabad érinteni, másfelől feladata tanítani és bizonyítani, hogy vannak termelő módok, amelvek mellett a termelést forradalmosítani és igazán bel­terjessé teiami csakis paraszti egyéni kisüzemi termeléssel lehet. Az új egyetemre vár a feladat: kimutatni és gyakorlatilag: bebiznvítani, hogy hazánk­ban hatalmas területeken gyakorlatilag tere van a szövetkezeti nagyüzemi, táblás terme­lési módnak, ugyanakkor kimunkálni és bebi­zonyítani azt is, hogy hatalmas területeken, az úgynevezett változatos kultúrájú területe­ken az individuális kisüzemi termelés' ^uód bizosítja az ország fekvésénél és földjénél fogja a fejlődés igazi és egyetlen útját. A közgazdaságtudományi egyetem feladata ''idományos alapon végérvényesen kimutatni rs most már gyakorlatilag bebizonyítani, hogy •• mezőgazdasági termelés és az ipari termelés között mélyreható különbség van, és ez az, ^ogy a mezőgazdaságban nem lehet úgy uni­formizálni, mint az inarban- Nem lehet uni­formizálni, mert minden darab föld, mint egy "^n organizmus, élő szervezet más és más ös­szetételű, más és más célra használható Ezért központilag és központi erő által — mint a «ép vagy az ipar — nem művelhető. A termé­szet szeszélyes változásai és a biokUmatikus tényezők a mezőgazdasági termelésben még mind'g" döntő szerepet játszanak- E döntő té­^at-kel szemben pedig ma még az emberi­ség legnagyobb részben tehetetlen. A közgazdaságtan tudományának feladata tudatosítani a hallgatók elméjében, hogv a mezőgazdaságban az egyéni gazdálkodás fenn­tartása mellett is a többtermelés és a belterjes "•'«zdálkodár3! nélkülözhetetlenné teszi a terme­lők szövetkezését. Feladata tudatosítani azt az igazsáerot, hogy a szövetkezeti ügy lénvesrilesr ^om más mint a mezőgazdasági szociálpoli­tika elméletének ervakorlattá való átültetése­A. magyar ember jól ismeri azt a? ősi tételt. T-IOO-V egyesülésben az erő: a szövetkezés pedig' "cm eg~véb. mint az egyéni parasztp'az^aisá^ok fennmaradásának és boldognlásának elvetien ű+ía. Eo-^etlen útja, mert az az általános szo­ciálpolitikai irány- amely korunk "ralkodó eszméié mind a jelenben, mind a jövőben csak úgy tudja biztosítani a dolgozó parasztság számára a gazdálkodáshoz szükséges tőkében, bevérzésekben és értékesítésben nélkülözne­tetten előnyöket, ha egyesülnek és szövetkezo­teikbp tömörülnek. T- Országgyűlés! A legnagyobb magyar kérdés, a földikérdés megoldásánál a # közgaz­daságtudományi egyetem feladata kimutatni 70*

Next

/
Thumbnails
Contents