Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-90

1093 Az országgyűlés 90. ülése 1948. pozíciókba azzal* hogy arra hivatkozik, hogy értelmiségi. Meg kell pontosan határoznunk és mon­danunk, hogy a munkásság és parasztság harmadik szövetséges, tagjának mi az értelmi­ségből csak azokat tekintjük, akik vagy a munkásságból és parasztságiból nőttek ki, mint osztályuk hű fiai. vagy pedig az értelmiség­nek azok a tagjai, akik egész munkájukkal, műveltségükkel csakis a munkáss ag_.es paraszt­ság szellemi, politikai, gazdasági felemelkedé­sét szolgálják és senki mást. Ne kívánjon ennek, /a szövetségnek tagja lenni az, aki e szövetségen belül nem akar mást, mint csak előjogokat, kiváltságofcait> nem akar mást, mint egy feltételezett, úgynevezett értelmiségi, polgári fölényt s ezen a jóson kíván ismét uralkodni Az értelmiség egyetlen méltó feladata, hogy a maga tehetségével a dolgozók társa­dalmi osztályait szolgálja és velük hű szövet­ségben, érettük működjék. Meg keli monda­nom őszintén, hogy a magyar értelmiségnek nem is egy csoportja méltwtilannak bizonyult arra, hogy a munkásság és parasztság szövet­ségesitársának tekintse. Éppen akkor, .amikor a Külügyi Akadémiát létesítjük, világosan rá kell muuatnunk aroa> hogy ez a Külügyi Aka­démia a mágia növendékeit tudatosan és szán­dékkal, elsősorban a munkásság és parasztság gyermekei közül fogja válog-tni, hogy végre megszűnjék az a méltatlan állapot, hogy disz­szidáiásokon, hazaárulások an> az ovszag kül­politikaii érdekeinek ingatag, kétkulaesos bi­zonytalan szolgálatán keresztül ismét újabb és újabb nemzeti megszégyenülésekig. sőt nem egyszer nemzeti katasztrófákig vezessen. Ez a Külügyi Akadémia határozott lé­péssel pontot tesz ezekre a lehetőségekre és továbbviszi azokat a kezdetleges, bár hősies kezdeményezéseket? amelyekkei 1945-ben a felszabadulás után itt a betört ablakú ország­ház jéáihiüeg épületében megszervezték a kül­ügyi tanfolyamot a magyar dolgozó nép fiai szamára. A Külügyi Akadémia végje kétéves évfolyamaiban a szociológia, a közgazdaság, a világtörténet, a diplomácia, a protoiiol tu­dományának minden ágát meg fogják tanulni, nyelvi ismereteikben elmélyülnek és képesek lesznek a legméltóbb utódon, hűséggel kép­viselni hazánikat. Ez a célja, ez ia lényege ennek a külügyi akadémiának. Ott vannak előttünk; iá nagy példák. Ismer­jük a Szovjetunió külügyi képzésének nagy és átfogó tanmenetét, tantervét. Ismerjük a népi demokrácia állauiaiban most kialakult rendsze­reket és formákat a külügyi szakképzés terén, de megmondom, figyelemmel leszünk éppen saját érdekeink védőimében mindazokra a tanulságokra, amelyeikkel a nyugati diplo­mácia neveli a maga diplomatáit. De mi a diplomáciát, lamely a világpolitikai kapcsola­tokiat intézi, nem új háborúk kirobbantásápak, új imperialista terjeszkedések eszközének tekintjük; mi valóban azt akarjuk, — es lát­juk, hogy a Szovjetunió vezetésével a népi de­mokráciák erre törnek, efelé a cél felé halad­nak— hogy a diplomáciai szolgálat a proto­koltól kezdve a bizalmas tárgyalások legnehe­zebb problémamegoldásáig a világ dolgozód­nak bókéjét, szilárd építő szándékát erősítse, teremtse meg szerte a világban. Mi külügyi akadémiánk jövendő hallg>a­tőit elsősorban a munkásság és parasztság évi december hó 10 én, pénteken. 10Ő4 gyermekeiből válogatjuk — amint ez a kül­ügyi ^kollégiumban és a kü'ügyi titkárnő­képző tanfolyamon már meg is történt — és hisszük ós biztosak vagyunk abban, hogy a külügyi szolgálat politik i, diplomáciai, gaz­dasági, kulturális és sajtószolgálatát végre a magyar köztársasághoz hű diplomaták fogják ellátni. E céL elérése érdekében nyújtottam be ezt a törvény javaslatot és kérem a t. Ország­gyűlést, hogy mind általánosságban, mind részleteiben az eredeti szövegezésben el­fogadni szíveskedjék. (Tavs a Ház minden oldalán.) ELNÖK; Következik a részletes tárgya­lás. Kérem a jeigyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. ÜZÉH JÓZSEF jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét é; 1—9 §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfoa^d.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény­javaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrn ia k a szót megadnám, a t. Ország­gyűlés tudomására hozom, hogy a törvény­javas athozi a M 'igyar Dolgozók Pártja és a Független Magyar Demokrata Párt jelentet­tek be szónokot, mégpedig Mód Aladár és Dé­nes István országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Huszti Dénes előadó urat illeti >ÍI szó. HUSZTI DÉNES (kg) előadó: T. Ország gyűlés! A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem a minisztertanács döntése alapján néhány héttel ezelőtt megkezdte működését. A kuluszkormányzat azonban az alkotmányos szokásoknak megfelelően törvényben is le^ kí­vánja fektetni az új egyetem megszervezését­A tárgyalandó törvényjavaslat ezt a célt szol­gálja. A felsőbbfokú közgazdasági oktatás Ma­gyarországon mindig rendkívüli mértékben el­hanyagolt volt. 1920'ig kizárólag a Budapesti Kereskedelmi Akadémia működött, majd az 1920:XXL te. létesítette a budapesti tudo­mányegyetemi közgazdaságtudományi kart, amely azonban nem volt a Pázmány Péter tu­dományegyetemnek egyik fakultása, hanem olyan önálló tanintézet, amely színvonalát . tekintve, nem volt igazán akadémiai mérték­kel mérhető. Az 1934 :X. te- ezt a fakultást a József nádor műszaki és- gazdaságtudományi egyetembe illesztette bele- Az intézkedést tu­dománypolitikailag sem tartjuk helyesnek, mivel a közgazdaságtudományi kar eltörpült a műegyetem hatalmas szervezetében, hiszen abban természetszerűleg a műszaki tudomá­nyok dominálták^ s így a közgazdaságtudomá­nyi kar mindvégig alárendelt ós mellékes sze­repet játszott a József nádor-műegyetem éle­tében. Mai szemmel nézve a dolgokat, meg kell állapítani, hogy a közgazdasági tudományok" nak a műszaki tudományok között történt sze­repeltetése talán tudatos cselekedet volt, buj­kálás korunk modernebb, haladottabb eszméi elől. Az akkori rendszer urai tudatosan aka­dályozták meg saját rendszerük védelmében, hogy a haladó közgazdaság és gazdaságpoli­tika teret kapjon az ifjúság képzésénél, és minden eszközt felhasználtak arra- hogy még 69*

Next

/
Thumbnails
Contents