Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-90

1089 Az országgyűlés 90. ülése 1948. évi december hó 10 én, pénteken. 1090 is értékelhették, még kevésbbé szolgálhatták a m?gyar nép érdekeit. A háború utolsó, sza­kában ez a Dísz-téri palota nemcsak a bomba­támadások következtében omlott öst-ze, ha-. iiein^ szimbolikusan is, a maga egész rend­szerével A külügyi személyzet nagyrésze nyugatra szökött. Egy másik része (VÉSZY Mátyás (pk): Utóbb szökött!) pedig azzal & hátsó gondolattal állt a demokrácia külpoli­tikájának szolgálatába, hogy ezt a külpoliti­kát szabotálni fogja. (11.30.) Természetes, hogy a demokrácia külpoli­tikájának szolgálatába ilyenformán új embe­reket kellett beállítani. És itt térek rá, t. Ház, azoknak a hibáknak ós mulasztásoknak fel" tárásába, amelyeket ezeknek az új .embereknek kiválasztásánál részben — hála Istennek, csak kisebb részben — elkövettek. Ugyanis sehol nem érvényesült annyira a protekció, a nepo­tizmus, a sógorsájgibomaság, a vő és anyós viszony elve, mint éppen a külügyi személyzet egyes, tagjainak kiválasztásánál. Ezit intem az akkori külügyminiszternek, Gyöngyösi János igen t. képviselőtársamnak rovására írom, mert az akkora belpolitikai erőviszonyok mel­lett Gyöngyösi puritán felfogásának meg kel­lett hátrálnia a magas helyről jövő befolyá­sok előtt De igenis kárhoztatom — kárhoztat­tam abban az időben is — ezeket a magas be­folyásokat. Ezeknek a befolyásoknak köszönhető, hogy hallatlan külpolitikai karriereknek voltunk szemtanúi, amely karriereket a protekción kí­vül nem hajtott előre sem az észbeli, sem pedig a jellembeli képese ég és rátermettség. Egy ilyen, a protekció jegyében elindított karriert láttunk most befejezni az akasztófán. Talán egy kis szuperlativusszal, de mégis lényegber vágóan igazat mondott a Osornokytárgyalá" son a tanácselnök, amikor kijelentette, hogy a világtörténelem nem látott ilyen szédítő diplomáciai karriert. Én azt mondhatom ugyan, hogy látott már a világtör térj elem husízonnégyéves minilsizteirelaiököt, ifjabb_ Pitt Vtimos személyébein,, de ifjabb Pitt Vilmos nem atyja, az idősebb Pitt Vilmos glóriás nevének ós befolyásának köszönhette karrier­jét, hanem a maga veleszületett zsenialitá­sának. Már 1946-ban széltében-hosszában mindenki beszélt ennek a csúnya véget ért karrierista fiatalembernek szennyes _ üzletedről, kétkula­csos. magatartásáról, a diplomáciai előjogok" kai való rút visszaéléseiről, c'ie a magas be". folyásnak mégis sikerült elérnie, hogy ezt ja fiatalembert, ezt a karriervadászt elküldték Kairóba a magyar köztársaság követének. El lehetne-e képzelni például az angol külügyi hivatalnak még olyan dyehard, csökönyös, konzervatív alktaknazottjáról, aki szembenáll a munkáspárt politikájával, hogy bármennyi pénzért is egy idegen áHam képviselőjének átadja saját hazájának diplomáciai rejtjelét? És el lehet-e képzelni bárhol, bármely ország­ban olyan diplomatát, aki saját népének adó­filléreiből bőségesen fizetve ax^a használja fel kivételes pozícióját, hogy saját népét, saját hazáját a degalávalóbb módon eláruljál Olyat már láttunk, hogy a diplomata nem ér* egyet kormányával^ de akkor lemond és távozik a külügyi szolgálatból. De még ilyen­kor is szem előtt kell tartania azt a regi klasiz" szikus angol mondást, hogy »righi or wrang, my oountry«, vagyis akár helyeslem, akár helytelenítem a kormány politikáját, elsősor­ORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. ban mégis azt kell szem előtt tartanom, hogy saját hazámról, van szó. A Csornoky-ügy és aozzá hasonlóan penet­ráns-sziagú Nyárádrügy,. amelyben Nyárádi Miklós hasonlóan aljas jellemet árult el, mert éveken át volt a demokráeiánaik: s-ok dollárral bőségesen fizetett vámszedője. (VES'ZY Má­tyás (pk): Ez a baj!) mementó t jelent a magyair demokrácia számára. A külügyi szolgálatba való alkalmazásnál nemcsak egy felületesen használt politikai szűrőt kell alkalmazni, ha* nem jellemszilárdságból, tiszta kézből is vizs­gát és próbát kell tennie annak, akit a külügyi szolgálatba alkalmazni kívánnak. Mindezt pe^ dig ki kell egészíteni alapos szellemi felkészült­séggel* nyelvtudással, a történelem, ,a földrajz, a gazdaságtudomány, a szociológia^ a kereske­delmi kapcsolatok és különösem a szociális kérdések alap\> s ismeretével. Figyelmébe ajánlom a külügyi kormány­zatnak, hogy több áluam megkezdte már a kul* turális, gazdasági és katonai attasék kiküldése mellett az egyes követségekhez a szakszerveze­tíek képviselőanek, a munkáskérdések ismerői­nek kiküldését is. _ Azt hiszem, jó lenne, ha a magyar demokrácia is élne a munkása-attasék kiküldésének lehetőségeivel. Mivel a Külügyi Akadémia felállítását e célok elérésére különösen alkalmas eszköznek tartom, mivel az elkövetett hibák megisimétlő" dését a Külügyi Akadémia felállításával is mes: m lehet akadályozni és'mivel ez megfelelő politikai és szellemi szelekciót is biztosít, azért a magam és pártom nevében a javaslatot örömmel elfogadom. (Tavs.) EDNÖK: Kíván-e még valaki a törvény­javaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom s a tanácskozást befejezettnek nyüvání­tom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Külügyi Akadémia létesítéséről szóló törvény javaslatot' eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Ki" mondom a határozatot hogy az országgyűlés a törvényj avaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A .miniszter úr kíván .szólni. ORTUTAY GYULA miniszter: T. Ország­gyűlés! Elsősorban is hadd köszönjem meg az előadónak, Katona Jenő országgyűlési kép­viselő úrnak történeti fejtegetéseiben, diplo­máciai példák felsorolásában gaizdag. a mai világpolitikai és világgazdasági helyzetet rész­letesen és hűen tükröző s a mi politikánk szellemét oly tisztán sugárzó előadását, vala­mint megköszönjem Parragi György kép­viselő úr felszólalását, aki ellenzéki oldaról is hangot adott azoknak a szempontoknak, amelyek joggai késztették a magyar közokta­tásügyi és külügyi kormányzatot arra, hogy egyetértésben ezt a törvényjavaslatot terjesz­szék az országgyűlés színe elé; köszönöm, hogy a törvényjavaslatot az ellenzék részéről is ilyen megértéssel fogadta, helyeselte és megszavazta. Az ő fejtegetéseik után úgy érzem, hogy nekem, akinek a közoktatásügyi tárca gond­ját viselvén, tisztem volt a törvényjavaslatot benyújtani, figyelemmel arra is, hogy a jövő­ben majd e működő Külügyi Akadémia szel­lemét és funkcióját a külügyminisztérium a ' . 69

Next

/
Thumbnails
Contents