Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
99 Az országgyűlés 64. ülése 1948. állami szánwevősizék erre vonatkozó jelentésével együtt beterjesztem. Kóréin, hogy a jelentést a zárszámadási bizottságnak tárgyalás céljából megküldeni szíveskedjék. ELNÖK: Minthogy &a 1945/46. évi zárszámadás kinyomtatása megtörtént, _ azt az országgyűlés tagjai között .szétosztatja. A beterjesztett két jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljaiból kiadja a zárszámadásviizsgáló bizottságnak. Földes Mihály képviselő úr. mint aiz alkotmányjogi és közjogi, valamint igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. FÖLDES MIHÁLY (kp) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az alkotmányjogi és 1 közjogi, valamint igazságügyi bizottság jelentését a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól r való megfosztása és 1 vagyonuk elkobzása tárgyában beterjesztett 104. számú törvényjavaslatról. Kérem, hogy a jelentés Ikinyoniatását ós _ szétosztását az országgyűlés rendelje el» ós intézkedést kérek annak napirendre tűzése iránt ELNÖK: Az előudó úr által beterjesztett jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között: szétosztatja, s napirendre tűzése iránt később fogok ai t. Országgyűlésinek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend szerint_ következik az egyes ipari vállalatok állami tulajdoniba vételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az. előadó úrnak a, sízót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy <a< törvényjavaslathoz a Magyar Kommunista Párt. a Független* Kisgazdapárt, ai Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Néppárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata; Párt jelentették be szónokokat, éspedig Piros László, Bognár József, Schiffeir Pál, Barankovies István, Nánási László, Parragii György, Kende* Zsigmond és Kalbakovits József országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. Csejkey Ernő előadó urat illeti a szó. CSEJKEY ERNŐ (kg) előadó: T. Országgyűlés! Ha széttekintünk a világon ós azt akar: juk megállapítani, hogy milyen gazdálkodasi rendszerek vannak ma érvényben az egyes orsfzálgokban. akkor végeredményben két! főiriálnyt különböztethetünk meg: az egyik a kapitalista országok gazdálkodása, a másik pedig az úgynevezett szocialista. vagyis társadalmasított termelés. Természetesen e két fő irány között számos átmenet is található. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint a,z, hogy a legrégibb és legerősebb kapitalista országokban is. különösen a két háború behatásai következtében, olyan intézkedéseket foganatosított a kormánv és ai parlament, amelyek a szorosan vett kapitalista gazdálkodással nem egyeztethetők össze. Látjuk, hogv például Angliában, ^niely tipikusan kapitalista ország, nemcsak hogy nagvmértékű államosítások történtek, hanem olyan korlátozásokat is léptettek életbe, különösen a második háború után, amelyek ott azelőtt elképzelhetetlenek lettek voln'ai és bizonvos tekintetben a tervgazdálkodás irányában hatnak. Nagvon jól tudjuk, hogy ugyancsak például Angliában ma; is olyan erős évi április hó 28-án, szerdán. 100 racionálás V a m élelmiszerekben, ruházatban, más közszükségleti cikkekben, amelyet mi itt már csak elvétve ismerünk. A második háború után, amelyről tudjuk, hogv Magyarország termelő erejében óriási pusztítást végzett, Magyarországnak is állást kellett foglalni^ milyen irányba viszi termelését. A kormány és a parlament úgy döntött, hogy Magyarország a tervgazdálkodás útjára lép. Ez a lépés teljesen érthető, nemcsak politikai és szociális szempontból, hanem szorosan a termelésii vonalon is. Mert mi történt nálunk, t. Országgyűlési Nemeseik az történt, ami megtörtént más háborút viselő; országokban, hogy nagy károk keletkeztek a termelő apparátusban. Ezt mi is éreztük, közlekedési hálózatunkat a háború tönkretette, gyáriparunk üzemi éoületei, gyári berendezése, árukészlete nagvrészben megsemmisült. Ezenkívül azonban volt Magyarországon még egy olyan változás, amely sserény véleményem szerint a legnagyobb szociális és gazdasági következménvekkel jár a z ország ezeréves történetében, ez pedig a, nagvbirtoikr rendszer megszüntetése, a földreform, illetőleg a föld felosztása: az. hofv a nagybirtokosok kezéből a parasztság kezébe került a föld. Ez magában véve inkább szociális és politikai jellegű változás, de termelési változást is jelent, mert itt az történt, hogv a nagv birtokegységek, az eizer—ötezer—tízezer—ötvenezer holdas területek helyetti most egészem kis paraszti birtokokon kell folytatni a- magyar mezőgazdálkodást. Nemcsak hogy megvan' ez a kérdés- dé állítom, hogy Magyarország gazdasági életének és termelésének legnagyobb problémája, hogy ezt a kérdést végeredményben hogyan fogjuk úgy megoldani, hogy a termelési sikon is a lehető legnagyobb eredményeket érjük el. Ilyen termelési, strukturális, szervezeti változások mellett érthető, hogy a kormábv úgv döntött, hogy Magyarország a tervgazdálkodás útjára lép. Ez be is következett 1947 augusztus 1-én, amikor a magyar hároméves terv életbelépett. Ez a hároméves terv azt célozza, amit a kormánynak és egyáltalán minden demokratikusan gondolkozó embernek ós a pántoknak is mint legfőbb célt vallaniok kell: a magyar dolgozók milliói jólétének, elefeizitn vonalainak f elemeié sót. A hároméves terv most már háromnegyed év óta munkában van és a legszigorúbb tárgyilagossággad is meg lehet és meg kell állapítani, hogy kezdeti eredményei kiválóak és nagyon jól sikerült mindaz, amit eddig elgondoltunk. Természetesen, a végleges métrleget csak m/ajd a terv idejének lejárta után — amelv esetileg rövidebb lesz — fogjuk tudni felállítani, de minden reményünk megvan, hogy aa eredmény jó lesz. Hiszen máf eddig is azt látjuk, hogy^ a termelés volumene emelkedett, hogy az életszínvonal is lényegesen :(a»vult ahhoz a r mélyoonthoz képest, amelvben az ország dolgozó rétegei magukat 1945 nyarán érezték. Most jött 'köizhe az a tényező, amely ennek a törvényjavaslatnak a Ház elé hozatalát szükségessé tette. Amíg ugyanis a® államosított nagyvállalatoknál minden gazdasági téuyezőneik és hatóságnak az volt a célja, hogy ezek a vállalatok ne csak termeljenek, hanem perosperáljanak is, vagyis ne veszteséggel!, ne deficittel dolgozzanak, ugyanakkor más vonalon a kormánynaik azt kellett látnia, hogy a neon államosított vállalatoknál éppen az ellenkező
