Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1009 Az országgyűlés 8S. ülése 1948. hát intézkedni: egyrészt abban az irányban, hogy a büntetési tételt felemeljük, másrészt abban az irányban, hogy ,a kísérlet is büntetendő legyen. Ha valaki ia határhoz közeledik abból a célból, hogy a határon szökve átkeljen, akkor már a határátlépés kísérletét követi el, tehát büntetendő lesz.. (P. ÁBRAHÁM Dezső (í): Veszedelmes colog!) Külön sui generis bűncselekmény a novella szerint az, ha valaki segélyt nyújt a határ ni való átkeléshez: bűncselekmény, amely súlyosan büntetendő^ mert hiszen a segélyt nyújtó egyén — aki nem bűnsegédje & határátlépőnek, hanem önálló bűncselekményt követ el — tulajdonképpen az, aki egyáltalában a,zt a gondolatot támaszthatja egyes emberekben, hogy szökve átkelhetnek a határon. Éppen ezért ebben ; a fejezetben ezt a cselekedetet mint önálló bűncselekményt kívánjuk pönalizálni. Igen t. Országgyűlés! A XIII. fejezet, amely ai kuruzslással foglalkozik, egy természetes kívánalomnak tesa eleget. A kuruzslás Magyarországon mindig büntetendő volt, ellenben törvény szerkesztési okokból a régi törvényt hatályoni kívül helyeizte egy szervezeti törvény, amely az orvosi kamarákat létesítette? de az a törvény is hatályon kívül került, úgyhogy most de facto nincs tételes törvényünk arra,, hogy a kuruzslást büntetni lehetne. Márpedig a magyar közfelfogás a knruzsíást, a hivatásszerű gyógykezelést arra nem illetékes egyének, tehát orvosi képzett seggeli nem rendelkező egyének részéről néni kívánja; tűrni; éppen, ezért helyénvaló, hogy ebbei a novellába a kuruzslás fejezetét is felvettük(P, ÁBRAHÁM Dezső (f): Mit csinál majd az óbudai javasasszony?!) A XIV. fejezet tulajdonképpen illetékességi rendelkezést tartalmaz, tudniillik a hűtlenséget és kémkedést elkövetők cselekményét, amenyn3 r iben az a népbíróság elé tartozák, mindenképpen a budapesti népbíróság elé utalja._ Ez nagyon érthető rendelkezés azért, mert hiszen egyrészről a budapesti népbíróság bír a legmagasabb politikai érettséggel, másrészről pedig a szakértők és az ítélkezés egyéb feltételiéi is legjobban Bucapesten állanak rendelkezésre; e cselekmények elkövetőit tehát — az országnak bármely részén követik is el cselekményüket — a javaslat a budapesti népbíróság ítélőszéke elé kívánja állítani. (KELETI Pétetr István \án): Ez a. rendelkezés most már'tárgytalan!) Miért? (KELETI Péter István (dn): Mert a megelőző napokban tárgyalt javaslat szerint ezek mind átkerülnek a katonai bíróság elé!) Tévedés! Csak azok kerülnek át a honvédbírósághoz, akiknek cselekménye katonai titkot érint. Egyébként a népbíróság elé kerülnek. A XV- fejezet a batárvadász-alakulatok rendőrhatósági jogaira vonatkozik. Természetes folyománya ez annak a ténynek, hogy a határvadász-alakűlatoík látják el a rendőri szolgálatot az országhatárokon. Végül a XVI. fejezet egyes szükséges 1 átmeneti ós végrehajtó rendelkezéseket tartalmaz. Mindezek alapján kérem a t. Országgyűlést, hegy a novellát elfogadni szíveskedjék. Meg kell még emlékeznem arról, hogy Vészy Mátyás és két képviselőtársunk kisebbségi ' véleményt jelentetitek be s ebben felvétetni _ kívánják a büntető novella rendelkezései közé a halálbüntetés eltörlésétigen t. Országgyűlés! En azt hiszem? ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. évi november hó 26 án, pénteken. 1010 hogy tulajdonképpen ez nem is kisebbségi vélemény, hanem inkább önálló indítványniak volna tekintendő, de nem akarok itt most formális vitába bocsátkozni, szívesen elfogadom: tárgyaljuk le ezt a kérdést e novella vitája kapcsán. Vészy képviselő úr az ő régi álláspontjára, hivatkozva azt kívánja, hogy a halálbüntetés intézményét a magyar büntető törvényikönyvből vegyük ki. Hivatkozik a Szovjetunió példájára, s hivaitíkiozijk az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén legutóbb beterjesztett indítványra, amely a halálbüntetés eltörlését kívánja. De azt hiszem, Vészy képviselő úr maga is érzi. hogy ennek a kérdésnek a felvetése nem időszerű, mert indítványában ő maga is az 1946 január 1-je után elkövetett cselekményekre kívánja kor^ látozni , a halálbüntetés eltörlését, vagyis koneadlálja azt, hogy az 1946 január 1-je előtt elkövetett cselekmények — mondjuk, háborús bűntettek, népellenes bűncselekmények — esetében, amennyiben a bíróság ezekre halálbüntetést szab ki, a halálbüntetés továbbra is érvényben mlalrladjon: elleinbeu tekintsünk el a halálbüntetés (lehetőségétől akkor, ha a bűncselekményt 1946 január 1-je utáni, (VÉSZY Mátyás (pk): A köztársaság megalakulása óta!) a köztársaság megalakulása óta követték volna el. Én azt hiszem, az igen t képviselő úrira] meni kell elvi vitába bocsátkoznunk- Aliig hiszem, hogy lenne ennek az országgyűlésnek egyetlen tagja is, akinek nem az lenne a kívánsága, hogy ne öljünk embereket még halálbüntetés formájában sem. (Helyeslés & független demokrata várton.) Más dolog azioiniban az. hogy helyénvaló-e a halálbüntetést ma eltörölni, nem szükséges-e még a halálbüntetéssel való fenyegetés ahhoz, hogy ne kövessenek el újból olyan cselekményeket, mint amilyen cselekményeket maga az itndítvánvozó képviselő úr is továbbra is halálbüntetéssel akar büntetni. En azt hiszem, a magyar és a nemzetközi reakció működése, akciói, zavartkeltő terrorisztikus cselekményei még nincsenek olyan mértékben elfojtva, hogy elérkezett volna a halálbüntetés eltörlésének időpontja. Igen t. Országgyűlés! Pártom és én magam is természetesen a legnagyobb örömmel fogjuk nemcsaík elfogadni, hanem kezdemény ezui is a halálbüntetés eltörlését, amíikioj annak időpontja elérkezik. Sajnos, ez az időnont még nincs itt, tehát nincs meg annak a lehetősége, hegy ebbe a büntető novellába belefoglaljuk a a halálbüntetés eltörlését. Kérem az igen t. Országgyűlést, szíveskedjék a beterjesztett törvényjavaslatot a benyújtott formában elfogadni, az előadandó kisebbségi javaslatot elvetni s ezt a. harmadik novellát törvényerőre emelni. (Élénk tavs a kormémwőrtok soraiban. Szórványos tarts a füaaetlen dem okrafa várton,.) ELNÖK: T. Országgyűlési! Amifnt a gyorsírói feljegyzésekből megállapítottam, Pócza Lajos képviselő- úr tegnapi felszólalásaiban a vallás- éo közoktatásügyi miniszter úr^ személyére sértő kijelentést tett. A képviselő urat e kijelentésééirt utólag rendreutasítom. Ortutav Gvula miniszter úr kíván szólni. OKTUTAY GYULA miniszter: Igen t. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az országgyűlés elnézését kérem, hogy személyi ügyemmel kell foglalkoztatnom, ha csalk néhány pilla64
