Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

999 Az országgyűlés 88. ülése 1948. képviselő úr színes szavakká! ecsetelte ennek az élettől elvoinlaitikoztatott, szűk családi kémetek között mozgó életnek a szépségeit. Ugyanakkor azonban elfelejtett beszélni arról, hogy ez az állapot mennyire nem alkalmas a nők képes* ©ágieinek kifejlődésére, mennyire leszűkíti a nők látókörét. Elfelejtett arról is beszélni, hogy azok a nők, akik távol állanak az élet harcaitól, meny. nyíre nem segítik, hanem gátolják, nehezítik a férfiak élethareait ós küzdelmeit. De nem is erről van talán fizó, talán nem is ez a lényeges. A ilegílányegesebb asz,, hogy a képviselő úr, úgy látszik, nem tudja, hogy aza az ideális állapot, az a békés _ szeretetteljes családi élet, amelynek szépségeivel mi is mindannyian egyetértünk' csak kemény küzdelmek árán érhető el. (Taps.) Ez az ideális szép boldog csialádii élet csak laiklkor érhető ell. ha az ezért folyó küzdelemből ,

a nők is részt vállalnak. (Ugy van! Ugy van! TapsJ Nekünk tehát azj a véleményünk, hogy akik azt hirdetik, hogy a nők maradjanak távol ezektől a küzdelmektől, vonuljanak vissza az életből, azok nem hívei egy békés- szabad, boldog társadalomnak, amely egyedül tudja biztosítani a, boldog és megélégedjett családi életet. (Közbeszólások a dolgoizók pártján: Csak oda kell nézni és meg lehet állapítani!) Még egy másik kérdéssel kapcsolatban is szeretnék néhány szót szólni. A képviselő úr nagy elismeréssel nyilatkozott az amerikai és angol nőmozgalmakról. Nekünk az a véleményünk, hogy az angol és amerikai nőmozgalmak, a feminista mozgalmak, amelyekről be~ tsizéllt, helytelen úítoin járnak. Ezeknek a nőmozgalmaknak vezetői azon iaz állásponton voltak, hogy a nőik egyenjogúsága hiányának okozói a férfiak. Éppen ezért ezek a nőmozgalmak nem a (kapitalista társadalmii rendi, hanem a férfiak eíllen hirdettek harcot. Véleményünk szarint ez teljesen téves út volt, amelyen általános ered. menyeket elérni nem lehetett. Az egyetlen helyes nőmozgalmi út az az út, amelyen az októberi szocialista forradalom ültéin a szovjet nők jártak s amely úton ma a népi demokráciák női is járnak, köztük a magyar nők is. Helyes az az út, amely a nők egyenjogúsításáért folyó harcot összeköti valamennyi dolgozó szabadságáért és egyenjogú, sításáéirt folyó harccal. Nekünk az amerikai, angol és egyéb polgári nőmoíztgalmak nem eszményképeink, mi ezektől a nőmozgalmak tói elhatároljuk magunkat, nőmozgalmunkat élesen szembeállítjuk ezekkel a hely telein utakra tévedt nőmozgalmakkal. A képviselő úr végül rámutatott arra, hogy a nőknek ma igen nagy szerepük van a békéért folyó háméiban. Ezzel a kijelentésével teljesen # egyetértünk. Nem tudjuk azonban elképzelni, hogyan gondolja a képviselő úr, hogy miként vehetik kii részüket a nők a békéért folyó harcból, a béke védelméből, hogyan járulhatunk hozzá a béke 'biztosításához, hía elvonjuk őket az élet küzdelmeitől. arra az »ideális « szigetre* amelyről olyan szép képet 'rajzolt. Nekünk az a véleményünk, hogy valóban döntő feladat vár a nőikre a béke biztosításában, a békéért folyó harcban. Azonban a béke biztosításából, védelméből nem azok veszik ki részüket, akik elvonulnak az élettől, elvonatkoztatják magukat, hanem •azok a kínai, görög, frtoeia és spanyol nők, akik az imperialisták provokációjára fegyveres küzdelemmel válaszolnak, (Hosszaw évi november hó 26 ún, pénteken. 1Ö0Ö tartó lelked üaps) és azok a szovjet assztojnyok veszik ki ^ részüket, akik a bákefroint hatalmas* vezető államának, a Szovjetuniónak gazdasági és kulturális megerősítésével küzdenek a békéért, és végül a népi demokráciáknak azok az asszonyai, — köztük azok a magyar asszonyok is — akik részit vesznek a magyar népi demokrácia megerősítéséiben, aiz üzemekhen, a földeken és a fcLeirdkiális reakció ós minden másfajta reakció elleni küzdelemben. (Lelkes taps \a kormánypártokon*) Nekünk az a véleményünk, hogy akik azt hiszik ós azt hirdetik, hogy a nők úgy szolgálják a béke ügyét, a béke védelmét, ha elvonatkoztatják magúikat az élettől, azoknak tulajdonképpen nem szívügyük a béke védielme, azok szájában a béke védelme csak üres frázis. (Úgy van! Úgy van! Eoszanlartó lelkes taps a kormánypártokon' — SEREGÉL YI József (d): Azért nem akarják, hogy a nők politizáljanak, mert így könny ebben keríti őket hálójába a klerikális reakció! — Közbeszólások a demokrata néppárton: Nem ért maga ehhez! — RATKÓ Anna (d): Legalább annyit, mint maga! — Zaj.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ia határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a nőkre nézve a közszolgálat körében és más életpályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetésiéről isteóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságiban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom .a. határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban,, a részletes tárgyalás talapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem jegyző képviselőtánsnőniet, szíveskedő ók a törvényjavaslat címét felolvasni. SZABÓ PIROSKA jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-aj}t> amelyeket az országgyűlés vita nélkül elfogadd ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot 'részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló törvény javaslat tárgyalása. Mielőtt a.

z előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz _ a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, a Független Magyar Demokrata Párt és

1 a Keresztény Női Tábor jelentettek be szónokokat éspedig Justus Pál, Dulin Jenő, Radó Gyula. Lukács Vilmos és Gróh József orsziá)ggyűlési képviselőklet. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Hajdú Gyula előadó nrat illeti a szó(11.30) HAJDÚ GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! A magyar hüntetőtörvénykönyv harmadik novellájának javaslatát^ terjesztjük itt az országgyűlés elé döntés céljából. A magyar 'büntetőtörvénykönyv 1878-ban született, tehát ötven évvel ezelőtt foglalta szakaszokba az akkori kornak, az akkori szükségleteknek megfelelő büntetőjogi rendelkezéseket. Maga az időpont jellemzi, hogy ez a büntetőtörvénykönyv uyilválnvalólan egy erősbödő, dagadó kapitalisztikus társadalom igényeit szem előtt tartva kodifikálta a kor felfogásának meg-