Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1001 Az országgyűlés 88. ülése 1948. felelően a bűncselekményeket és ai bűncselekmények elbírálásait minősítő elveket. Ez a büntetőtörvénykönyv lényegében tulaj doniképpen ia német bümtető törvénykönyv elveit ültette^ át magyar földre némely módosításokkal, nagyjában és egészébe^ azonban az, iákkor Németországban már kialakult büntető elveknek egyszerű alkalmazása, egyfszerű átfordítása volt. Nyilvánvaló, hogy ma, 1948-ban nem lehetnek kielégítők atfok & remcMkezések, amelyek 1878-ban megfelelőek voltak. Nem lehetnek kielégítők azért, mert társadalmi berendezkedésünk lényegesen megváltozott, a gazdasági körülmények tökéletesen mások és mások azok a felfogások, azok a megállapítások is, amelyekkel az egyes bűncselekményeket, illetőleg a bűncselekmények elkövetőit minősítik. Nyilvánvaló tehát* hogy szükség van arra, hogy egy büintetőkódexeit létesítsünk, amely büntetőkódex a maga egészében szabályozza a büntetésre vonatkozó összes rendelkezéseket. Ennek a büntet ők ódéxnek az alapelveiben kell eltérnie attól' a büntetőtörvénykönyvtől, amelyet 1878ban létesítettek, más elveken kell nyugodnia, másképpen kell megállapítania a bűncselekmények fogalmát és más szempontok szerint kell megállapítania, a büntetési tételeket, illetőleg azokat az intézkedéseket, amelyek a bűn

1eselekmények kiküszöbölése eéjlából szükségesnek mutatkoznakEz ia büntetőkódex munkában van és reméljük, hogy nagyon közeli időben idekerül elfogadtatás, illetőleg megtárgyalás céljából az országgyűlés elé. Annak ellenére azonban, hogy egy átfogó, a régi rendszert gyökerében megváltoztató intézkedés szükségessége el nem vitatható és ennek megfelelően ezek a régi rendszert gyökerében megváltoztató intézkedésekegy büntetőkódex formíájában rövidesen meg fognak valósulni, mégis felmerült anraiak szüksége, hogy íz alatt az átmeneti idő alatt, míg a büntetőkódex elkészül és hatályba lép, a büntetőtörvénykönyvnek azokat a rendelkezéseit, amelyek kiáltó igazságtalanságot tartalmaznak, továbbá azokat a hiányosságait, amelyeket az új társadalmi berendezkedés folyamán lépten-nyomon észlelünk, novelláris úton megszüntessük. Ezért van tehát szükség erre a novellára, amelynek javaslatát itt most tárgyaljuk. Ez a,novella harmadik novíeMája a büntetőtörvénykönyvnek. Az első novella 30 évvel a bün'tetőtörvénykönyv életbelépése után, 1908ban létesült. Ez a novella az akkori felfogásnak megfelelően kiegészítette a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseit, mégpedig elsőisorban a fiatalkoruakra vonatkozó intézkedésekkel. Egy másik lényeges rendelkezése volt ennek ,a novellának a büntetés felfüggesztésére vonatkozó intézkedés, amelynek törvénybeálkbatásiával enyhébb bűncselekmények esetén módot adott arra, hogy a büntetés végrehiajtáisától a bíróság eltekintsem és próbára való bocsátással lehetőséget adjon a bűncselekmény elkövetőjének arra, hogy a jövőben nem követvén el bűncselekményt, első cselekményének következményeitől szabadulhasson. Húsz esztendővel később, 1928-ban lépett hatályba a második büntetőnovella, amelynek lényeges rendelkezése volt a szigorított dologévi november hó 26 ún, pénteken. 1002 ház intézménye. A szigorított dologház intézményét az eredeti elgondolások szerint úgy képzelték, hogy azzal bizonyos bűncselekmények megfelelő kezelését jobban biztosítják, a valóságban azonban a szigorított dologház intézményei papíron maradt, alkalmazására a mai napig sem került sor, mert szigorított dologházaink nincsenek, sőt amennyiben szigorított dologházzal való büntetés van kimondva az ítéletben, annak végrehajtása _ a norimiál büntető intézetekben az országos intézetekben történikIsmét húsz esztendővel később, 1948-ban*, most terjesztjük elő aiz új novellát, a harmadik büntetőnovéllát. Mi a lényege ennek a novellának? Igen, t. Országgyűlés! A büntetőtörvénykönyv eredeti formájában a tettet, a tett körülményeit vizsgálta és azt kívánta büntetni. Éppen ezért ebben a büntető törvénykönyvben nagy körültekintéssel és minden lehetőségre való gondolással minősítették a bűncselekményt, a tettet, s a büntetést a tett minősitésénlefc megfelelően szabták meg. A büntetőtörvónykönyv kielégítőnek tartotta a maga feladatának megoldását azzal, ha a tett megfelelő megállapítása, a büntetőtörvénykönyvben körülírt minősítés alapján szabták ki a tettesre a büntetést. A lényeg tehát a tett volt. Ezzel szemben nyilvánvaló, liogy az újabb fejlődés, az újabb meglátások következtében nem annyira a tettet, mint inkább a tettest kell vizsgálni. A tett mint ilyen a maga objektív tényével nem lehet kielégítő alapja a büntetőtörvénykönyv minősítéseinek, rendelkezéseinek. Elsősorban figyelembe kell vennünk a tettes személyét (LUKÁCS Vilmos (f): Ügy van!), merthiszen egy embert büntetünk, az ember körülményeit, az ember tényeit kell tehát vizsgálnunk akkor, amikor a büntetést kiszabjuk, illetőleg amikor elhatározzuk azt, hogy kiszabjunk-e büntetést vagy nem és amikor elhatározzuk, hogy milyen legyen az a büntetésDe nem állhatunk meg itt sem, igen t. Országgyűlés! Nem állhatunk meg pedig azért, mert a tettest nem lehet izoláltan vizsgálni, éppen úgy. mint ahogyan nem lehet izoláltan vizsgálni magát a tettet sem- A tetthez tartoziiík egy tettes, a tetteshez azonban maga a társadalom, is hozzátartozik. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor büntető rendelkezéseket akarunk megszabni, amikor minősíteni akarjuk emberek cselekményét, akkor nem lehet figyelmen kívül hagynunk, sőt ellenkezőleg, elsősorban figyelembe kell vennünk a társad almi körülményeket. Ez a novelláris kiegészítés nem aid módot arra, hogy ennek a meglátásnak a konzekvens keresztülvitelével hajtsuk végre ennek a gondolatnak minden következményét- elleniben . mégis módot ad arra, hogy a 'bűncselekmények egész soriában tekintetbe vegyük a társaídaloui szükségleteit, a közérdeket, amely a bűntettesek megbüntetését követeli vagy nem követeli* illetőleg amely a bűntettesek megbüntetését másképpen követeli, mint ahogyan a bűntettes megbüntetését a büntető törvénykönyv eddig elrendelte. E közérdék szempontjai tehát azok. amelyeknek szemelőtt tartásával ez a biintetőnovellla báaomyoa bűncselekmények más megítélését írja elő* mint