Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

997 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26'án, .pénteken. 998 a régi rendszerek alatt férfi és nő között fennállott. De ugyanígy hivatkozhatunk i. Országgyűlés, népi demokráciánk egyik legnagyobb jelentőségű alkotására, a földreformra is, amely rendelkezéseit nőkre és férfiakra egyenlő jogként állapította megi Ugyancsak alapvető rendelkezése eizen a téren ,

a kollektív szerződésekre vonatkozóan érvényben tevő jogszabály is, amely megvalósította a

z egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és ezzel egyidejűleg a nő jogi és szociális védelméről is gondoskodott. jA| népjóléti miimsíztériuimj rendeletei pedig szabályozták a női háztartási alkalmazottak munkakörét, munkabérét, szah badidejét és szabadságát. A kormányzat a házassági jogban fennállott régi sérelmek beláthatatlan tömegét számolta fel, szintén a teljes egyenjogúság alapján, és megszüntette azt a másodrendű helyzetet, amelyben a nő eddlig ezen a területein volt. Végül deimofcnáloiánJk tömény hozásának egyik legnagyszerűbb törvénye az 1946: XXIXte. a házasságon kívül született gyermekek jogállását rendezte, ugyanakkor rendezte a nőket e tekintetben oly súlyosan érintő kérdésieket is, valamint a törvénytelen gyermekek régebbi jogi ós társadalmi helyzetéből származó összes* hátrányos kérdésieket is megoldotta, •Mindezek igazolják, hogy népi demokráciánk kormányzata alapvető céljainak megfelelőéin a jogegyenlőség alapján alkotta meg már addig is rendjeleiéit és törvényeit. Ugyanakkor összhangban a népjóléti kormányzattal, a szafcsízervezeítekkel, valamint a társadalmi szervezetek közül különösem a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével, a szociális intézkedések és intézmények egész sorával adták meg a lehetőséget, hogy a nők valóban az élet minden területén kifejthessék képességeiket. (Élénk taps a kormánypártokon.) A szülőotthonok, bölcsődék és napközi otthonok egyre szaporodó száma egyrészt a dolgozó nők gyermekeinek helyes nevelését másrészt a dolgozó nők munkájának megkönnyítését célozta. A kormányzat a hároméves terv kenetében nemcsak az ezévi költségvetésben, hanem az elkövetkező költségvetési években is tovább kívánja fejleszteni ezeket az intézményeket, amelyeknek lényege a most beterjesztett törvényjavaslatban gyökeredzik. A iparban, a vállalatokban dolgozó asszonyok megnyugtató segítségét jelenítik a szakszervezetek és a Társadalombiztosító Intézet által szervezetit ós fenntartott üzemi bölcsődék éls napközi otthonok. Ma már, t. Országgyűlés, 260 napközi otthon működik, s közel 20.000 dolgozó anya gyermekeiről gondoskodik munkájuk alatt. 1946-tól kezdve a népjóléti minisztérium a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével karöltve évről-évre növekvő számban szervezte meg azokat a nyári napközi otthonokat is, amelyeknek célja a mezőgazdaságiban dolgozó anyák gyermekeinek a dologidő alatt való gondozása és ápolása volt. Ezen az alapon ebben az évben 120.000 parasztgyermek felügyeletét végezték el ezek a legtöbbször faluhelyen működő nyári napközi otthonok. A nők helyzetének mleigkönnyítésére hozott intézkedések, az említett intézmények egyre bővülő hálózata tették lehetővé, hogy az eddig teljes jogf osztottságban élő nők ma, demokráciánk negyedik esztendejében, ha még nem is kielégítő módon:, de résztvosznek a termelésben és a közélet miniden fontos területén. Az üzemekben miaJ már több mint 400-000 dolgozó nő van. A kitüntetett éimunkások 30°/oi

a nő. (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) Kossuth-cuíjjal ki. tüntetve 17 nő van és a munka érdemrendjével eddig 16 nőt tüntettek ki. A minisatériumok vezető állásaiban, itt az országgyűlésben mint képviselők, mint polgármesterek, ha még kis számban is, .de már ott vannak a nők. Ez a törvényjavaslat, t. Országgyűlés' a megerősítése és betetőzése azoknak a jogszabályoknak, amelyek már eddig is alapjában változtatták meg a magyaa* dolgozó nők helyzetét. A jelen törvényjavaslat egyetemlegesen, mind a ^ közszolgálatban, mind bármilyen más életpályán a nőknek a férfiakkal teljesen egyenlő jogállást biztosít. Erre a törvényre azért van szükség, hogy a múltból néhány területen még meglévő régi jogrendszabályokat véglegesen megszüntesse. A joghátrányok a jelen törvény, javaslat elfogadásával véglegesen megszűnnek' és ezzel a nőik egyenjogúságának útjából minaen akadályt elhárítottunk. Ha. a t. Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot eredeti szövegezésében) elfogadja, a kormányzatnak lesz feladata iá- tör vény tudatos és tervszerű végrehajtása minden táirda keretében. Amidőn egyrészt a^kor

1mányzat feladata a hátráltató jogszabályok felszámolása, és a nők jogainak és szociális védelmének továbbfejlesztése, másrészt, szükséges, hogy a magyar nők a demofcráciaadta nagyjelentőségű jogaik és kötelességeik teljes tudatára ébredjenek, és ne hagyják magukat a klerikális reakció uszításai által befolyásolni ós eltéríttetni képességeik teljes* kifejtésé" tői valamint a népi demokrácia építésében és megerősítésében való részvételtől. Ezt a célt nagyobbára társadalmi és szervezeti úton kell elérni, de ugyanakkor társadalmi ós kormányzati feladat annak a köztudatba való bevitele is, hogy igazi feleség, igazi családanya csak az a mő lehet, aki hazaszeretetét, családja és a népi demokrácia iránti odaadását szabadonképességeinek teljes felhasználásával, mint teljesen egyenjogú nő fejtheti ki. Kérem a törvényjavaslat eredeti szövegében való elfogadását, (Élénk taps a kormánypártok soraiban. — RATKÖ Anna fd): a 'néppárt felé: Nemcsak királynőkről van szó! — BüCHINGEE Manó (d): Mi van /a királyfival?) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli SZABÓ PIROSKA jegyző: Halász Aladár! HALASZ ALADÁR (r)

: Elá.lok a szótól! ELNÖK: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ÍJ Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó képviselőtársunkat illeti a szó. JÓBORŰ MAGDA (d) előadó: T. Országgyűlés! Pete Ferenc képviselő úr felszólalásának néhány részletére szeretnék _ válaszolni. # A képviselő úr pártja 'nevében elvileg helyesli a törvényjavaslatot, mint mondotta. Ennek ellenére a nők társadalmi helyzetével kapcsolatban olyan állapotot tüntet fel ideálisnak, amely ^véleményem szerint a törvényjavaslat célkitűzéseivel és szellemével teljesen ellentétben áll. A képviselő úr azt tünteti fel ideális állapotnak' amikor a nők távol vannak az élet harcaitól és teljesen családjuk körében élik le életüket A 63*