Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
991 Az országgyűlés 88. ülése 1948. házatyíáink tanítása szériáit a férfival együtt részesévé válik az Isten teremtő munkájának. Sajnos, a történelem során itt-ott felbukkanó téves eszmeáramlatok nem egy esetben kísérelték meg ennek a magasztos tanításnak és felfogásnak aláafcnázását és sok esetben sikerült is ezeknek a tévedéseknek elütni a női nemet azoktól a természetes jogoktól, melyek az emberi méltóság jogán meifíúlietdk. T. Országgyűlés! Minden tiszteletünk azoké a mozgalmaké, melyek a nőnek a férfival való egyenjogúsítására, másrészt a nőnek a társadalmi és gazdasági életbe való bekapcsolására törekszenek. Mégis rá kell mutatnunk a feminista mozgalmak egyes túlzásaira, melyek a nők totális emancipációjára törekedtek anélkül, bjogy iái nő igiazii hivatását figyelembe vették ^volna. Mert úgy-e, az volna az ideális és egyben lep-természeteeebb is. ha a nő megimjaradjhiaitna, legsajátosabb életfeladata körében, a családi, szentélyben, ahol mentesülve az élet nehézségeitől, harcaitól, megpróbáltatásaitól* nyugodtan élhetne anyai hivatásainak: szülhetné, nevelhetné és gondozhatná gyermekeit, gondos, őre lehetne a család egységének, s éppen ez a családiban való megmaradása jelentené számára az igázd védettséget, az igazi szabadságot. (Helyeslés a néppárton.) Szerény megítélésem szerint ez, több jog, mint a másik, mely indokolható és' magyarázható tiszteletreméltó törekvés ugyan, de mégis természetesen szebb, ideálisabb iaz első. A nőiknek a kenyérkereső pályákon való foglalkoztatása, talán tülekedése végeredményben elveszi a nő szabadságát, mert a családi élet gondjain túl megterheli magát a kenyérkereset, az élet gondjaival is. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az előbbit, a családban való megmaradást csak egy magiaisabhfokú és tökéletesebb állami, társadalmi és gazdasági berendezkedésben lehet elképzelni. Itt a férfi munka jia_ és keresete egymagában is elég a család jólétének, függetlenségének fenntartására;. Sajnos, ettől az ideális eszménytől még mesvsze vagyunk. Az, adott helyzetben nemcsak jogos,hanem szükséges is a nő családonkívüli munkája, minthogy a háborúk következtében a férfiak keresete nem elégséges a család, különösen a sokgyermekes család eltartására. A nő is dolgozni kénytelen, (BUDAI György (d): A háború előtt elég volt?) Ha már így van. akkor indokolt is, hogy a férfivel szem~ ben ne legyen nehezebb, ht arányosabb helyzetben. A demokratikus rendezerbein élő államok" ban a nők egyenjogúsítása többé-keivésbbé megtörtént. A moidenn nőmozgalom az Egyesült Államokban kezdődött, célja elejétől fogva politikai volt Elsősorban a szavazati jog kiküzdése. Ugyancsak politikai irányú az angol nőmozgalom is, mely főleg mint a suffragettek mozgalma ismeretes. Mrs. Pankhurst vezetésével vívták elkeseredett harcaikat a századi első negyedében. A nők egyenjogúsításáért folytatott nemzetközi harcban magyar részről Ápponyi Albertné^ és Scihwimmer Rózsa végeztek elisimérésreméltó munkát. (HALÁSZ Aladár (r): Rosenberg Auguszta!) Ő is. A nők egyenjogúsítása igen előrehaladott állapotban van a Szovjetunióban is, ahol nagymértékben vesznek részt az állami és a közéletiben, sőt kiveszik részüket a társadalmi és a gazdasági munkából is. évi november hó 26 én, pénteken. 992 A nők feminista küzdelmeik során — mint említettem — sokszor téves túlzásokba sodródtak ós gyakran megvalósíthatatlan öizertelenségbe vitték mozgalmaikat. Ezek a túlzások, mint XI. Pilis pápa »Casti Gonnubü« című enciklikájában mondja, az, asszonynak keresztény értelmezésű bizalmas ós méltóságos alárendieltsógét is megingatták. » Vakmerő állításuk! szerint« — mondja XI. Pius pápa körlevele — »ez az alárendeltség az egyik házastárs méltatlan rabszolgasága a másik féllel szemben, holott a házastársak mindenben egyenlő jogúak. Mivel pedig az egyik fél szolgasága az egyenjogxiságot sérti, a nőnek felszabadítására szükség van, sőt — mint büszkén dicsekednek — a felszabadítás már meg- is történt.« »Hárímas szabadságot emlegetnek — a család kormányzásában, ia családi vagyon kezelésében, a gyermekáldás ellen való védekezésben és annak erőszakos megakadályozásában; s azt társadalmi, gazdasági és élettani szabadságnak hívják. Az élettani szabadság alatt (azt értik, hogy a nő a feleségi, ia hitvesi és. anyai terhektől tetszése szerint szabadnak érezheti vagy teheti magát. Ennek a helyes neve aizionlbian nemi emancipáció, hanem gyalázatos gaztett, mint eléggé bizonyítottuk. Gazdasági szabadság az, hogy a nő í férje tudta nélkül s annak ellenére is függetlenül birtokolhatja, intézheti és kezelheti a maga vagyonát gyeírmekei, férje ós családja érdékeinek elhanyagolásával. Társadalmi szabadsággal a nőt elvonják a házi gondoktól, a gyermekek és a család ápolásától, hogy azokkal mitsem tönődve, szabadon élhessen a gazját hajlamának, akár közügyekkel foglalkoz,zók vagy közállásokat vállaljon.* »Ámde« — folytatja XI. Pius pápa — »nem ez a nőnek igaz felszabadítása, és nem az az észszerű és méltóságos szabadsága, amely a kereisztény nő és feleség magasztos állásának kijár. Inkább a nőiiségnek ós az anyai méltóságnak megrontása s a családnak teljes felforgatásia» aminek folytán a férj elveszíti feleségét, a gyermek az anyját, a íház és az egész család: állandó éber őriét. Sőt éppen a nőnek magának káros ez a hamis Szabadság ós a férjjel való természetellenes egyenlőség. Mert ha a nő leszáll airról a királyi trónról (Derültség a dolgozók pártján), — amelyre őt az evangélium a családi otthon falai közt ültette, rövidesen ismét a régi rabszolgaságba süllyed — talán küksiő látszatra nem, de vallójában igen, s mint a pogányoknál volt, egyszerű eszköz lesz férje kezében. (Mozgás a dolgozók pártján. — RATKÓ Anna (d): Melyik CourtsMahler regényben olvasta ezt? Mert az életből semmi esetre sem vette! — Zaj a néppárton•— RATKÓ Anna (d): Van ^egy kis beleszólásunk! Nőkről van szó! — SZÉKELY Imre Kálmán (dn): Tessék majd felállni és elmondani a véleményét! — Felkiáltások a nép' párton: Tessék feliratkozni! — Zaj. — Az elnök csenget.) »Az annyira túlzott és igényelt jogegyenlőséget el kell ismernünk mindenben, ami az emberi személyiséggel és méltósággal jár, ami a házassági szerződésből folyik és szorosan a házassághoz! tartozik. (Gúnyos közbeszólás a dolgozók pártján: A nő a férj hatalma alatt van!) Ezekben mindkét hitvest egyenlő jog illeti meg és egyenlő kötelesség köti. (Zaj a dolgozók pártján,) Egyébként bizonyos egyenlőtlenségnek és rangfokozatnak kell lennie — *
