Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

m Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 án, pénteken. 990 sásának kérdését szoros összefüggésben állónak népi demokráciánk gazdasági ós politikai kérdéseivel. Az előbbiekkel nincs mit vitatkoznunk &aziel a kérdéssel kapcsolatban, de az utóbbiak figyelmét nem árt felhívni arra a tényre- hogy miképpen állanak helyt a nők mindiazökon a területeken, amelyek megnyílnak számukra. A Szovjetunió nyújt erre különösen gazdag példaanyagot, ahol a nők egyenjogúságát törvényileg már az októberi forradalom győzelme után lefektették, ahol tehát a® elv már valósággá válhatott, átmehetett az életbe. A Szovjetunióban minden munkaterületen megtalálhatók a férfiak mellett a nők, ,a fizikai és .a szellemi munka területén egyaránt' és teljesítményük nem marad el a férfiak teljem sítményei mögött. De a Szovjetunió példája mellett a mi példánkra is hivatkozhatom. Mi még csak a kezdet kezdetén vagyunk ugyan, dte ez a keadet is sok meggyőző példával szolgál. Női polgármestereink, vállalatvezetőink, elöljáróink, falusi bíróink, rendőreink a hely zet magaslatán állanak és bíztató példaként szolgálnak mindazoknak' akik nem elvileg, politikailag állanak szemben a nők egyenjogúsításával, hanem csupán előítéleteik gátolják őket a ké-ndés (lényegének meg értésében. T. Országgyűlés! Természetesen r mindannyiszor, amikor a nők egyenjogúsításáról beszélünk, nem szfalbad megfeledkeznünk azokról a tényleges különbségekről, amelyek a férfiak és a nők között fennállanak ós amelyek bizonyos megkülönböztetéseket tesznek szükségessé és parancsoló szükséggel írják elő a nők speciális szociális védelmét. Természetesen írott malaszt a nők egyenjogú s'áiga, a különböző területek megnyitása a nők előtt ha nem adjuk meg a nőknek aat a szociális védelmet, amely lehetővé teszi számukra társadalmi munkájukkal egyidejűleg anyai hivatásuk betöltését is. Mindazokban a társadiaimi rendszerekiben, amelyek lényegüknél fogva a nők valóságos

1 felszabadítására törekszenek, a nők egyenlő jogainak deklarálását a nők szociális védelmét biztosító rendelkezések és t intézményiek kísérik. így vtani ez a magyar népi demokráciában is, amely a dolgozó nők szociális védelme terén rövid néhány esztendő alatt többet tett, mint a múlt rendszer hosszú évtizedek alatt. T. Országgyűlés! Ez a törvényjiavaslat — mint monaottam — betetőzi a korábban a nők egyenjogúsítására tett rendelkezéseket, minden területen törvényesen biztosítja a nőknek r a férfiakkal való egyenlő elbírálását. Éppen ezért ez a törvény igen nagy jelentőségű népi demokráciánk életében. Ez a törvény tükrözi népi demokráciánk fejlettségét ós megteremti a törvényes alapot ahhoz a fejlődéshez, amely fokról-fokra a nők tényleges felszabadításához és az élet tényei által vitathatatlanná tett egyenj ogús ?• gához vezet. Kérem ia törvényjavaslat változatlan sző végben való elfogadását. (Taps a kormánypártokon.) i-ii EíLNÖK: Szólásra következik & kijelölt szónokok közül 1 SZABÓ PIROSKA jegyző: Pete Ferenc! PETE FERENC (dn): T. Országgyűlés! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, amely a nőkre nézve a közszolgálat körében és más életpályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetéséről kíván törvényesen intézkedni -— mint az előadónő is mondotta — szerves része s egyben kiegészítője annak a nemzetgyűlés által még 1946-ban letárgyalt és elfogadott törvénynek, mely biztosítja a nőknek egyetemre és főiskolára való felvételi Jogát. Eszel a törvényjavaslattal ibefejezőcik Magyarországon is az a hosszú százados küzdelem, melyet a nők ós a demokratikus eszmék ielőharcoisai vívtak a női nem általános politikai, gazdasági és társadalmi egyenjogú sításáért, A nők egyenjogúsága — mint arra a törvényj3vaslat indokolása is nagyon helyesen rámutat — az alapvető emberi szabadságjogokban gyökerezik. Éppen ezért elvileg pártunk is csak helyeselni tudja ezt a törvényjavaslatot. Helyes az indokolásnak az a része is, amely kimondja, hogy a valóságban is lehetővé kell tenni a nők részére a törvény ben biztosított jogaik gyakorlását, túl a jogszabálybeli deklarációin. A nő csak akkor gvakorolhat egyenlő jogokat a férfival, ha a kormányzat^ azonos lehetőségeket nyújt a munka, a pihenés és a művelődés* terén, ha korszerű intéakec esek kel gondoskodik az anya és gyermek állandó védelméről, ha biztosítja terhesség esetén a fizetett szabadságot és messze menően védi a társadalom legfontosabb egy ségének> a családnak az érdekeit. Készséggel és elismeréssel állapítjuk meg, hogy a magyar demokrácia már sokat tett ezen ia vonalon is. A nők egyenjogúsításával és egyáltalán a női emancipáció kérdésével kapcsolatban talán nem lesz érdektelen, ha végig gondoljuk a nő helyzetét a legrégibb időktől mostanáig. Szomorú fejezetei az emberiség történetének azok az idők. amikor a nőt szolgának, sőt rab' szolgának tekintették. Az ókorban például általános volt az a felfogás, hogy a nőnek nincs ielke._ Egyes népeknél még a legutóbbi időkig is minden emberi méltóságtól megfosztva játékszere volt a nő a férfinek. Megalázó háremekben, minden természetes jogától megfosztva raboskodott a nő. Érdekes, hogy ezzel szemben másutt, mint például iaz ausztráliai és újzeelandi őslakóknál ós az afrikai Aranypart pogány népeinél a nőtől származtatnak minden jogot. A görögöknél a Krisztus előtti V. században már nemcsiak nagyobb szabadságot élveztek, de bizonyos tekintélyre is szeri tettek a nők. A társadalmi elismerést először a rómaiak adták meg jogilag, noha a nő to, vábbra is 'az atya, vagy a férj_ gyámsága alatt maradt. A mohamedánság r minden jogból ki. zárta a nőket, csak a legutóbbi időben, az első világháború után szabadította fel jogilag is az új-török mozgalom. A női nem hátrányos, általános emberi, "társadalma, jogi hejlyzetének megszüntetésére irányuló törekvésekben döntően fontos és forradalmi szerepe volt a kereszténységnek. A kereszténység a maga emelkedett ós magasztos tanításával megszüntette a nő szomorú rabsizolga állapotát és különösen a szentségi rangra emelt keresztény házasság intézményének megalkotásával a keresztény családi élet megteremtésével felemelte a nőt arra a, piedesztálra, amely egyedül méltó az emberhez, mely megfelel a természet törvényeinek és az embert teremtő Isten nagy szándékainak, A kereszténység tanítása . szer rint a nő ia férfival teljesen egyenlő jogú* Krisztus vérével megváltott ember, akinek természetes hivatása a keresztény házasság keretében olyan magasztos és szent, hogy egy-