Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

971 Az országgyűlés 87. ülése- 1948. évi zetten alkotmányjogi -biztosítékot nyújtott. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy az önkormányzati jog a múltban sohasem volt teljes és az önkormányzatok mindig gyámság, úgynievezett adminisztratív tutela alatt álltak. Minél nagyobb mértékben távolodott el a múltban a kormányzat a demokráciától, annál nagyobb mértékben e?onbította az önkormányzatokat. Az elmúlt szörnyű világháború kitörése után a kormányzat megfosztotta az önkormányzatokat tisztviisalőválasztási joguktól, a fadísz a Szálasi-kormány pedig az önkormányzati, testületi szervek működését is megszüntette, nyilvánvalóan abból az okból, hogy ezek nem voltak alkalmasak a fasiszta és diktatórikus? kormányzat fenntartás nélküli szolgálatára. (Ügy van! Ügy van! a néppárton.) A fegyverszüneti szerződés megkötése után a kormányzat az önkormányzatok tisztviselőválasz i ás 1 jogát visszaállította ugyan., de ezeket a tisztviselőket nem a nép által választott, hanem a pár ok által paritásos alapon beküldött képviselőtestületi tagok választották. (KELETI Péter István (dn): Ez is igaz!) Most pedig aa előttünk fekvő törvényjavaisdiattal a tisztvií-előválasztása jogot végleg meg kívánja ai kormányzat szüntetni. Visszaállította a kormányzat az önkormányzati testületi szerveket is az említett módon a koalíciós pártok kiküldötteiből, de azokból az elilenzéket kizárta és így igen számos törvényhatóságban és községben az önkormányzati ügyeket a többség teljes kizárásával a kisebbség intézi. (Ügy van! Ügy van! a néppárton.) Bár a fegyverszüneti szerződés aláírása óta már két országgyűlési képviselőválasztás is volt az országban, a kormányzat a inai napig nem adott módot arra, hogy az önkormányzati testületi szervek választás útján, a nép akaratának megfelelően alakíttassanak újjá. (KELETI Péter István (dn): Ügy van! ]>e megígérték a választásokat is! — Közbeszólások a dolgozók pártján: Soma kerül az is! — NAGY Károly (d): Idejében!) Megszüntette a kormányzat az önkormányzatok adókivetési jogát is. ^rdeiket, az eddig nekik átengedett adókat, vagyis legszámottevőbb bevételi forrásaikat elvette, vagyis az önkormányzatokat gazdaságilag a kormányzattól tette függővé

: helyesebben gazdaságilag bizonyos mértékig államosította. A mostan törvényjavaslat elfogadása után az önkormányzatok már csak névlegesen maradnának fenn, és elérkeztünk az önkormányzatok teljes államosításának, megszüntetésének vagy ha jobban tetszik, a teljes centralizálásnak, illetve közigazgatási totalitásnak utolsóelőtti állomásához. Az 1886:XXII. te-, vagyis a községi alaptörvény vitája során felvetődött a centralizálás gondolata. A törvényjavaslat vitája során nevesebb politikusok részéről a következő megállapítások hangzottak el az önkormányzatok és önkormányz°ti iog- teljes fenntartása érdekében. (Olvassa): Apponyi Albert: wAnmak az életerős politikai életnek, annak az életerős politáfkai szabadságnak fejlődósét, amely nélkül a parlamenti kormányzat merő f'koió' önkormányzat nélkül nem tudom el" képzelni-« Ugrón Gábor szerint: »Az állami adminisztráció sehol a civilizált világban nem járhat november hó 25-én, csütörtökön. 972 együtt a szabadsággal az önkormányzat nélkül.* Kőrössy Sándor ezerint: »A saabad népek ereje a községekben, városokban ós vármegyékben gyökerezik«. (Ügy van! Úgy van! a néppárton.) Horváth. Gyula szerint: »A, magyar abszolutizmus és a magyar centralizáció ugyanaz«. Justh Gyula szerint: »Kifeilődött, erős községek nélkül jó közigazgatás, egészséges államélet alig (képzelhető. A községeket tekintem a bölcsője és iskolája gyanánt az önkormányzati elv megvalósításának. A községeknek oly önkormányzati tszerv adandó, mely kénes legyen előmozdítani a saabad fejlődóst, s a község szellemi életét.« Amiint beszédem elején mondtam' minél kisebb közigazgatási egységről vain szó, az önkormányzati jog gyakorlásában való részvételnek annál közvetlenebbnek, annál teljesebbnek kell lennie. így tehát teljesebbnek kell lennie a községben, mint például a vármegyében. Ennek ellenére, amikor a központi kormányzat és a, vármegyék között az ellentét kiéleződött, 1848 április 2-i beszédében Kossuth Lajos a következőket mondta: /Halljuk! Halljuk! a néppárton. — Olvassa): »É

n pedig újra is mondom, hogy szerelmes vagyok a municopális szabadságba, mégpedig annyira, hogy mintsem a megye megszűnjék, készebb vagyok inkább a minlszteriáPfí; törvénvt is megbuktatni igyekeznk — amely pedig a legfontosabb 1848-as vívmány volt. Az 1948 március 15-5 centenáriumi felvonuláson »Tánesies> Petőfi, Kostsuth örököse a MKP« feliratú táblákat láttáim. Ha; tehát a Magvar Kommunista Párt, helyesebben a Magyar Dolgozók pártj,

a Kostsuth örökségét hűségesen és^ annak szellemében kívánja továbbkezelni, ús;y az előttünk fekvő törvénvöa vas latot le kellene venni a naoirendből (Felkiáltások a dolpozók pariján: Miért? Miért!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-a a városok tisztviselőválasztási jogát érintetlenül hagyja ugyan, de a vármegyék eme jogát &

r járási főjegyzői és jegyzői állások államosításával rendkívül nagymértékben csorbítja, a községek tisztviselő választási jogát pedig úgyszólván teljes egészében megszünteti, mert csak a t kezelő személyzet megválasztását bízza a képviselőtestületre. Ilymódon aiz a fonák helyzet áll elő, hogy a községi önkormányzatok ügyeit állami tisztviselők végzik, míg állami tisztviselők kerülnek önkormányzati fegyelmi hatóság alá. A törvényjavaslatnak nem közigazgatási reform, hanem az önkormányzati jog fokozatos leépítése a célja. Magam is voltam községi jegyző, és így az önkormányzati teendőkkel eléggé tisztában vagyok. A községi közigazgatás szervezete valóban nem volt megfelelő, mert az állami ellentétes teendőkkel tálzottan agyonterhelt jegyzőket szembeállította a néppel, azokkal, akik megválaszottiák. (Ügy van! Ugy van! a néppárton.) Ezen azonban egy olyan törvénnyel kellene segíteni, mely a kizárólagos állami teendőket, így az adókivetést és behajtást kivenné a községi jegyző, illetve önkormányzatok kezéből és ezt az állami adóhivatalok hatáskörébe utalná, az eddig adófeeizeléshecs beosztott önkormányzati tisztviselőket pedig beosztaná az állami adóhivatalba. A régi helyzetet a jelen törvényjavaslat még csak súlyosbbítja, mert az önkormányza-