Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-87
973 Az országgyűlés 87. ütése 1948. évi tok lakossága még csak azzal sem vigasztalódhatik. hogy tisztviselőit maga választja és kifogásolt intézkedések esetén azsal sem esi" títhatja magát, hogy azokat az általa választott tisztviselő hajtotta végre. Szerény véleményeim, szerint a gyomorfekélyt vaikbélműtiéttel mégsem lehet gyógyítani, (Ugy van! Ugy vari! a néppárton.) A törvényjavaslat indokolásában is ellentmondásokat látok. Az indokolás szerint (•olvassa): »a^közigazgatásnak el kell jutnia a mindennapi élethez, hézagmentes kapcsolatban kell lennie azokkal, akikért dolgozik, össze kell forrnia a néppel. Ezért közigazgatásiunk ama munkahelyein, ahol a legnagyobb az érintkezési felület a dolgozó nép tömegeivel, olyan tisztviselőkre van szükség, akiket a kormányhatós-ág választ ki a legalkalmasabb személyek közül. Ezzel megkönnyíti az országos hatóságoknak a néppel való kapcsolatát. T- Országgyűlés! Szerény közigazgatási tudásom ós tapasztalatom szerint az < önkormányzati tisztviselő' vagy a m törvényjavaslat szerint a .kormányziat által kinevezett önkormányzati tisztviselő az önkormányzat népéért dolgozik- Az önkormányzat népévé? pedig csak az az önkormányzati tisztviselő tud hézagmentes kapcsolatba kerülni és összeforrni, akit az önkormányzat népe válastat, nem pedig az, a 1r it megkérdezése nélkül a nyakára ültetnek. (Helyeslés a néppárton.) Az országos hatóságoknak a néppel való kapcsolatát csak az ön. kormányzat által választott és az önkormányzat népének hizalmát élvező, az adóügyi igazgatástól mentesített tisztviselők tudják megkönnyíteni, míg a kormányzat által kinevezett tisztviselők csak megnehezítik' mert azokat az önkormányzatok népe nem fogja a magáénak, hanem csak hívatlan jövevényeknek tekinteni. Tapasztalataim szerint az önkormányzatok sokkul jobban szokták kiválasztani a legalkal" masahb tisztviselőt, mint a mindenkori kormányzat, amely nem tudja, de legalábbis igen nehezen tudja miagát függetleníteni a pártpoQi 4 itoaii érdekéktől- Vagy ha jobban tetszik, az önikormámyzat legalább úsrv ki tudja' választom az érdekeinek megfelelő tisztviselőt, mint a kormányzat a saját^ érdekeinek megfelelőt, Mindenki szívesebben él eiery akárhány hibával rendelkező, de általa választott házastárssial, mint esy oUyammiail, aikit megkérdezése nélkül, vagy akarata ellenére jelöltek ki a számára. (Ügy van! Úgy vem! Derültség a néppárton.) Az indokolás szer'nt (olvassa): »az & körülmény, hosr 'az önkormányzatii tisztviselők vá^asz^ott. tehát helyhez kötött önkormányzati alklalmazottak voltak, me^akadálvozta a heüves kiválasztást és a megfelelő központi elosztást. Ezért történhetik é" tortának mep-. hogv la betöltésre ván*ó állást a uályázók közül nem az nyeri el. aki felkészültséfre és rátermettsége révén arra léerimíkább érdemes. Már nedÜs* társadalmi fejlődésünk* ütetoie egyenesen pair'amesolólns- íría eílő. hosrv minden állást < m a rra legrátermettebb személv töltsön be.« (BTTDAJ Gvörírv (d): Az fog bekövetkezni! — Zajos ellentmondások, a nénnárton-) Zalavármegyei tapasztalataim ^szerint ia községi jegyzők nagyon sokszor törvényellenes áthelyezése mem szolgálati, hanem pártérdekből történt (Ugy v®n! Ugy van! a néppárton.), mert csodálatosképpen mindig csak a jó pártállású jegyzőt tartották közigazgatási s'zakíéTnovember hó 25-én, csütörtökön. 974 telemmel és tudással megáldottnak. (Egy hana a dolgozók pártján: Nem kulákok!) Ezen aiz íalapon nagyon sok helyen a »megfelelő embert a megfelelő helyre« elve a »jó pártembert jó helyre« elvvé módosul. {Felkiáltás a dolgozók pártján: Maguk is* pártot képviselnek!) Én pártonkívüli vagyok, képviselő úri! (RÉVÉSZ Ferenc (d): Szóval senkit sem képvisel a parlamentben! önmagát képviseli!) A szavazásból önkényesen kizárt magyar állampolgárokat képviselem, t. képviselőtársaim ós ásóikat is> akiknek állampolgári jogát a kékcédulákkal többszörösen gyakoroltaik. (Zaj. — RÉVÉSZ Ferenc (d): A felvidékem is ezt képviselte, hogy megválasszák? Mi majd "beszélünk róla:, hogy ott milyen szjellemet képviselt Pócza!) Helyesen állapította meg Ugrón Gábor az 1886:XXII. te. vitaija során, hogy (olvassa): »A falusa társaidalom iirányítálsiához az együttélés kényszere és művészielte' szükséges.« Nagyom találó Dárdiay Sándornak ugyanezen törvényjavaslat vitája során elmendott megalapítása is. amely szerint (olvassa): »A választott 'tisztviselők neimöSiak hivatalos állásúiknak kötelékével, hanem úgyszólváin családi tradícióknak minden gyökerével vanuiak azon földhöz kötve, amelynek kormányzásában résztveszmek és ezért az állami érdek érvényesítésének a legbiztosabb, legmegbízhatóbb közegek. Legyen síztaíbadi itt hivatkoznom Dénes, képviselőtársam megállapítására, amely szerint régen a jegyzők megválasztása az urambátyám, a torna, a sógorság elve alapján törtónt. (Felkiáltások a kormánypártokon: Talán mem igaz? Talán nem így volt?) (Akkor legyem _ Szabad hivatkoznom arra is, hogy kinevezés útján miagas pozíciókba a miostani rendszer alapján is kerültek sógorok, gyermekek, házastársak és egyéb rokonok. (RÉVÉSZ Ferenc (d): Es ögyéb demokraták. Ugye, ez fáj? — Zajos ellentmondások a néppárton. — KELETI Péter István (dn): A demokrácia nem sajátítható ki!) A kinevezett és áthelyezhető tisztviselő működési helyét cstak átmeneti állásinak, illetve állqnijásnak. vagy ugródeszkának fogja tekinteni ós szolgálatait nem az önkiormányaat népe érdekeinek, hanem a maga érdekeinek megfelelően fogja ellátni és az ömköirmilálnyzat népével szerbben a kormányziat kegyeinek elnyerését fogja előlépése érdekéiben szelgiáítai. (Ügy van! Ügy van! a néppártom. —> Egy hang a dolgozók pártjáról: Az nagy baj?) Más szóval az önkormányzati ügyeket mem annyira a jegyzők, mint inkább politikai páirltltitíkárok fogják irányítani. Ezek a megállapítiálsiaim' — hogy félreértés ne esisék — minden időre szólnak, ment a most uralkodó önkormányzati sízleirvekben cstak a koalíciós pártok megbízottai foglalhatnak helyet, így azt választanák meg önkormányzati tisztviselőnek, akit a belügyi kormány?at, illetőleg a koalíciós pártok kívámnak> azt perkig, hogy a községek hosszabb életűek lesznek, mint a mindenkori politikai pártok, ép ésszel nem lehet kétsóglbeyoinni. (Ügy van! Ügy van! Derültség 1 a néppárton.) Nem kívánóim itt a demokratikus állam önkormányzati rendszeírét tárgyalni, bálr az rendkívül alkalmas voilna állításaim, illetve beszédem alátámaiszifeástára. Végzett tanulmányaim során arna a megállapításra jutottam, hogy az önkormányzati jogon esett csorba a szabadságon ós a demokr'áíeián üt sebet és mindem politikai irányzat ós kormányzat, amely a
