Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

06? Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi feladata tényleg döntő jelentőségű, mint az előttem szólók kifejtették* azért, mert azokat <a törvényeket, amelyeket mi itt hozunk és azokat a rendeleteket, amelyeket a kormány kiad, végső fokom a község, a falu hajtja végre, a 3400 magyar falu. (KELETI Póte r István (dn): És a falu jegyzője! — Zaj. — Az elnök csenget.) Ép­pen a falu jegyzőjéről beszélek. Egy ország életéiben a legfontosabb ténra, amelyről beszél­hetünk, a közigazgatás kérdése. (KELETI Péter István (dn): De az i>s fontos, hogy a falu községházában és a f ailu jeg-yzői lakában végez­zék ezt <a tevékenységet!) Az láüliaan és a m a gyar inép közigazgatása _ valójában a községben bonyolódik le. A közigazgatás a községben válik ténylegesen végrehajtássá, itt ölt testet, mint valóságos cselekvés. Ezért a községi jegyző a községnek mint szervezeti egységnek a főnöke és tulaj donképeni vezetője, az állami és önkor­mányzati igazgatásnak legf elelős ségtel j esebb tényezője kell. hogy legyen- Azt hiszem, m&g van elégedve a képviselő úr. (Derültség.) A jegyzőt tartom a községi autonómia legfeilclős­ségteljesebb tényezőjének, ebben — azt hiszem — egyetértünk. (KELETI Péter István (dn): Hát a végrehajtás nem a képviselőtestület dolga? — Zaj. — Az elnök csenget.) A községi jegyzők előrelátásától és tudásá­tól, valamint erélyótől függ a 3400 magyar f a lu gazdasági, kulturális és szociális haladása vagy süllyedése. A jegyzőktől függ az., hogy mozog-e a közigazgatás vagy alszik, mint a múltban, hogy van-e összhang és ellenőrzés a különböző szervek között, vagy mindez hiányzik. A jegy­zőknek kell a maguk elszigetelt helyzetében, úgyszólván helyi segítőtársak nélkül a község­ben a haladás szelleimét képviselniiök, a fel­világosítás, a kezdeményezés, a rábeszélés ne­héz munkáját elvégezniök. Valóban tehát a községi jegyző irányítja és.intézi a községnek nieimcsak belügyeit, hameim azokat a feladatokat és kötelezettségeket _ ás, aimelyeket a törvény alapján az összminisztériumok. tehát minden minisztérium, ráruháznak a községre. T. Országgyűlési! Valamennyien tapaszital­tuk és láttuk az országban, hogy ahojl elvétve akadt egy-egy jó jegyző, aki a feladatának magaslatán állt, aki szociális érzékű volt, aki szeirette a népet, aki a néppel karöltve végezte a falu dolgait, ott a község'" haladt, fejlődött, előrement. (KOVÁCS József (kg): Kevés volt belőlük!) Ügy van, kevés volt belőlük. Ellenben láttuk, hogy a legtöbb helyen, ahol n községi jegyzőnek nem volt komoly érzéke^ rátermetté sége a jegyzőségre. ahol , a jegyző a jegyzőséget csak egy íróasztalnak tekintette és csak azt nézite, hogy a fizetését megkapja és mellékesen is kereshet, ott a falu lesüllyedi, elmaradt min­denféle szempontból. Valóban tehát a községi jegyzők kérdése a legfontosabb kérdések egyik© ebben az egész közigazgatási kérdésben. Éppen azért, mert nemcsak a község és a vaRmegye sorsa függ a községi jegyzőik rátermettségétől és tudásától, a kormányzat és az államhataloni előtt nem lehet közömbös az, hogy ki ül abban a jegyzői székben. (Úgy van! Ügy van!) Az tesizá indo­kolttá ezt a törvényjavaslatot, hogy ezt mondja a magyar állam, ezt mondja, a belügyminiszter ós ezt mondják a többi miniszterek, mert ehhez nemcsak a belügy minis zteirmek van köze, hi­szen őt csak a Rendészeti rész érdekli, hanem a földmívelésügyi miniszternek, az iparügyi miniszterinek, a közlekedésügyi miniszternek, a honvédelmi miniszternek, mindegyik miniszter­november hó 25-én, csütörtökön. 968 nek köze van ahhoz, hogy ki ül a jegyzői szék­ben. (KOVÁCS K. Zoltán (dn): Csak a nép­nek nincs köze hozzá! — Felkiáltások a dol­gozók pártján: Nana! — Zaj. — Az elnök csen­get. — Egy han g a dolgozók vártján: Amerika hangja! — MATHEOVITS Ferenc (pk): Itt nem a kormányról, hanem egyes jegyzőkről van szó! — KELETI Péter István (dn): Miért nem építik ki az önkormányzatot?) Ez a kor­mányzat a nép ellen dolgozik, azt akarja ezzel mondaná! (EEISINGEE Ferenc (d): Tessék csak it kicsiklandozni belőle! — DetüUség.) Meddő a vitánk, mert mondom, a nép kép­viseleti szervei ott vannak minden községiben. Ha nem tetszik valami a népnleik, mondja meg annak a jegyzőnek, annak a főispánnak, annak a kormánynak. (Egy hang a néppárton: Pró­bálja meg!) Próbálja meg. Ha gyáva a nép, akkor viselnie, kell a konzekvenciákat. (Ügy van! Ügy van! a dolgozók pártján.) Ez termé­szetes és világias dolog. {Egy^ hang a dolgozók pántján: Kitagadnak a csaMdiból, ha ellenük beszólsz!) Majd bevesz a másik banda vala­hogyan. (Elénk derültség. — Egy hang a nép­párton: Ügy van! Igaza van!) T. Országgyűlés! Miután egyhangúlag megállapították a szónokok is azt, hogy a jegy­zőkre óriási feladatkör vár, a legfontosabb, amit a törvények ós a rendeletek erre a leg­alsó szervre rónak, ezért nekem egy kérésem volna az igen t. belügyminiszter úrhoz és a t. koaíiciós pártokhoz. Ez az, hqgy az 1. ^mak az (1) pontja, amelyben a belügyuiinisztier úr mao-ának tartja fenn azt a jogot, hogy a jegyzői állásokat betöltse, egy mondattal egészíttessék ki. Ez a pont a következőképpen hangzik (ol­vassa): »A jelen törvény hiaitálybalépéisfekor üresedésben lévő és a hatálybalépést követően megüresedő állásokat a belügyminiszter tölti be.« Ez után jönne még egy mondat, amelyet, szerintem, helyes volna (bevenni a javaslatba s amely így szól (olvassa): ». ..az egyes jegy­zői szolgálati ágakra nézve külön jogszabáy lyokbain megállapított elméleti és gyakorlati képzettséggel bíró egyénekkel.<c Nehogy azt higyje valiaki, hogy miután a belügyminiszter magának tartja fenn a kinevezési jogot a jegy­zői állásokkal kapcsolatban, most miálr annak ellenére, hogy ilyen fontos a jegyző szerepe a község és az álOam életében, esetleg előképzett­ség" és gyakorlat nélküli embereket nevez ki oda. Ezért szeretném nem megkötni a belügy­miniszter úr kezét, mert hiszem meggyőződé­séül, hogy arravaló embereiket fog kinevezni, hanem leszögezni a törvényben isi, hogy ezeket a Szempontokat a kormányzat szem előtt fogja tartani­Valamiennyi felszólalt képviselő úr szük­ségesnek tartotta, mint ahogyan maga a de­mokratikus kormányzat is annak tartja, hogy most már fogjunk hozzá közigazgatási jog­rendszerünk egészének újjáépítéséhez a meg­kívánt követelmények szerint. (KELETI Péter István (dn): Erről van szó!) Grófjaink nincse­nek már (Felkiáltások a kisgazdapárton: Hála Istennek!), nagybirtoko'saink nincsenek már. kÖBÓpbirtokosaink nincsenek már, kulákjaink elvétve még akadnak (Derültség.), eMenben né­pünknek most már tényleg a 90, illetőleg 95 százaléka * dolgozó paraszt, munkás, haladó szellemű értelmiségi. (KELETI Péter István (dn): Engiedjük meg, hogy bekerüljenek az ön­kormányzati testületekbe! Erről van szó! Vá­lasszunk!) Eégi közigazgatási jogrendszerün-

Next

/
Thumbnails
Contents