Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-87
Áz országgyűlés 87. ülése 1946. évi november hó §5-én, csütörtökön. 966 téveszti össze iaz autonómiával. Tudniillik a község tényleg az autonómikus élet alapja, legszélesebb talapzata. Ez nem kétséges. Do nem a jegyzőik, hanem a község! A jegyző osak vezeti' irányítja, csak a főnöke lehet. stb. de magát az autonómiát, az önkormányzatot a községi képviselőtestület gyakorolja, ennek tagjait pedig továbbra is változatlanul választ* ják. (Zaj azellemzéken.) Mindenütt választjákAmikor tehát itt csata folyik abban a kérdésben, hogy ez a törvényjavaslat sérti-e, veszélyeztetik ia nép autonómiáját' ez tökéletesen meddő, feleslegéé csata, mert a község autonómiáját nem a jegyző képviseli, hanem a képviselőtestület. (KELETI Péter István (dn): A választási jogosultság!) Nem attól függ a község autonómiája, hogy ia jegyzőt választják-e, vagy kinevezik, (KELETI Péter István (dn): Hogy ki választja, vagy nevezi ki!) hanem attól, hogy van-e a községnek képviselőtestülete, vagy nincs. (KELETI Péter István (dn): De ha meg van kötve a keze!) A képviselőtestületnek akkor van megkötve a keze* ha hitvány emberekből áU! (KELETI Péter István (dn): Ha nem választhat!) Nem, kérem! Egyezzünk meg abban, hogy az önkormányzat jogát a képviselőtestület gyakoroija és nem a jegyző, egyáltalán nem lehet tehát a jegyző kinevezésének vagy választásának ilyen szerepet tulajdonítani. (Zaj-) — Az elnök csenget. — KELETI Péter István (dn): És ha a jegyző egyébként tagja?) (13.00) Egyébként t. képviselőtársamnak igazat kell adnom abban, hogy igaz az> hogy a felszabadulás előtti időkben megvolt a nép önkormányzati joga, amint ma is megvan, de fokozottabb mértékben, csakhogy a múlt önkormányzati joga dolgozó parasztságunk tökéletes jogfosztását ós eltiprását jelentette. (Ügy van! Úgy van!) Én ezt a múltbeli önkormányzatot 1934-ben meg iis rajzoltattam! ós ki is adtam- A magyar nép önkormányzata a múltban úgy nézett ki, mint ez a paraszt (egy könyv címlapját mutatja) ezen a »Dorozsma« című könyvön, bekötve a szája, hátrakötözve a keze és meghasogatva az inge. A dolgozó parasztnak joga volt hallgatni, joga volt fizetni az adót- (Egy hang a kisgazdapárton: De jó katona is volt!) és katonáskodni, meghalni a hazáért, a nagybirtokosok vagyonáért. Ezért nem szeretem azt. ha ebben a demokratikus parlamentben a múlt önkormányzatára hivatkoznak és ebben a kérdésben az előadó úr álláspontját .teszem magamévá, aki Grünwald Bélára hivatkozott Grünwald Béla nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy választott jegyzőinket — tisztelet a kevés kivételnek — a múltban a retye-rutya, a rokonság, koniaság, sógorság alapján, a jó bor nyomása és hatása alatt választották. (Derültség.) És így is nézett ki jegyzői karunk magyrésze, korrumpált, lealjasodott és züllött volt' ami végeredményben oda vezetett hogy amikor a^ baloldali pártok fel merteik lépni képviselőválasztásokon' a jegyzők az »önkormányzat« szent nevében meghamisították a választói névjegyzékeket, hogy meghiúsítsák a baloldal^ ellenzéknek a képviselőházba való bekerülését. Nagyon ajánlom tehát mindazoknak, akik utánaim'esetleg fel akarnak szólalni, hogy óvatosan járj'anak el a múltra való hivatkozással és a múlt önkormányzatának mintaképül való ideállításával' mert itt vagyunk még mi, az élő tanuk, akik sajiát bőrünkön éreztük harmino evén át — csak ennyiről tudok beszélni — a nagyszerű önkormányzat előnyeit és hátrányait. Különben is nem attól függ a nép önkormányzatának és erejének & joga, hogy vájjon kinevezi-e mt a jegyzőt az a belügyminiszter. aki munkáisemiberből lett miniszter, aki mindig azt hirdette és most meg is csinálja, hogy a néppel a népért kormányoz. Nem tudom, eíről ia munkás belügyminiszterről fel leh e t"e tételezni, hogy reakciós köztisztviselőt vagv jegyzőt nevez ki ebben az orSEágbam. (Zaj.) T. képviselőtársam^ attól fél ön, hogy gróf Bethlen István lesz újra miniszterelnök Magyarországon? Kimennénk innen Amerikába, ha így lenne, elég volt huszonöt éven keresztül. (Zaj a néppárton. — KELETI Péter István (dn): * A történelmi^ alkotmányos önkormányzatokat fél tem! — Közbeszólás a dolgozók pártján: Ismerjük!) Olvassam fel talán önnek a régi reakciós tankönyvekből- hogy a képviselőtestület gyakorol jia az önkormányzatot és nem a, jegyző? A jegyző csak vezet, irányít, tisztviselő. T. Országgyűlés! Az egyéni szabadság döntő biztosítéka, amit féltenek, a municipium. mint az alkotmányos szabadság az egyéni és polgári szabadság biztosítéka- nem attól függ, hogy a jegyzőt kinevezik vagy megválasztják-e, hanem attól függ, hogy vajj>om az a 3400 magyar köiziség e magyar hsizábam erős-e. fejlett-e, a haladás útján megy-e előre, vagy nem- Ha erős az a község gazdaságilag, kulturálisan, szociálisain és mindenféle szempontból, 'akkor van autonómiája és meg tudja azt védeni. Ha azon. ba,n a község elesett koldusokból, tudatlan emberekből álL akkor lehet akármilyen autonómia. az csak papíron marad. Keleti t. képviselőtársául nem vette észre, — bár idézi az 1945. után megjelent idevonatkozó rendeleteket — hogy ez^ a_ demokratikus kormányzat ,a községek autonómiáját nemhogy eilsorvasztani akarná, vagy elsorvasztotta volna, hárem ellenkezőleg, fejleszteni akarja. A múltban a község dolgozó parasztságának semmi szava és köze nem volt a község vezetőségéhez, autonómiájához, mert onnan kitúrták őket. Érthető teihát, hogy a dolgozó mép> a lakosság nyolcvanöt százaléka, közömbös volt a közügyek iránit, nem törődött' nem törődhetett velük és így gyakorlatot sem szerezhetett a közügyek intézésében. Ezzel szemben mi történt azóta, amióta demokratikus kormányzati rendszerünk van? Megszervezték a falun a földosztó bizottságokat' a termelési bizottságokat, <a népjóléti bizottságokat, a kulturális bizottságokat és .megszervezték később a traktor-bizottságokat. Ez a kormiáuyzat mozgásba hozta a falu lakosságát. Miért? Azért, hogyf az állam előtt leboruljon? Nem. Azért hozta mozgásba, hogy maga a falu, a község lakossága a különböző szervezetekben tényleg intézze a maga sorsát. Szerin. tem ez az önkormányzat, A jegyzőnek csak az a feladata és hivatása, hogy mint képzett ember' vigyázzon, hogy tényleg meg is valósítsák azokat a célokat, amelyeket a szocialista kormányzat kitűzött. (HURI Lajos (d) Dénes István felé: T. képviselőtársamnak itt kellene ülnie!— a kormánypárti padsorokra mutat.) T. képviselőtánsaui! Már mondottam, hogy én jó helyen vagyok itt. (Derültség. — Zaj. — Az elnök csenget-) T. Országgyűlés! Rátérek a jegyzők feladataira. Rendkívül fontos kérdés ez. A község életében és az egész ország életében a jegyzők 61*
