Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

Ö6Ó Az országgyűlés 87. ülése Í948. évi sethez jutva a házastárs is támogassa a csalá­dot. Ezt a szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Meg vagyok győződve' róla, hogy a belügyi kormányzat az áthelyezések dolgában mindig nagy körültekintéssel fog intézkedni és mérlegeli majd az összes szempontokat. Egészen biztos, hogy nagyon sokakban fel­vetődik az a kérdés* hogy a vármegyei és köz­ségi állásoknak állami állásokká való átszer­vezése nem jelent-e a belügyi kormányzat ré­szére, illetve az államháztartásra olyan újabb megterhelést, amely állaimháztartásunk egyen­súlyát veszélyezteti. T. Ház! Ha ebből a szem­pontból tesszük vizsgálat tárgyává a kérdést, megállapíthatjuk, hogy az állam, eddig is olyan nagy mértékben járult hozzá az önkormányzati tisztviselők illetményeihez, hogy jóformán a kormányzat viselte az ezrael járó összes költsék geket. Legfeljjebb most az áthelyezéssel felme­rülő költségek viselése jelent majd új megter­helést a kormányzat számára. Ha azonban figyelembei vesszük, mennyi előny származik abból, ha módot adunk arra, hogy a belügy­miniszter az alkalmas embereket megfelelő helyre áthelyezve, tökéletesítse közigazgatásun­kat, akkor azt találjuk, hogy az így felmerülő költség elenyészően csekély azizal az eredmóoy­nyel .szembem, amelyet közigazgatásunk meg­javításával a község javára elérhetünk. Ezt a költséget ennek a óéinak érdiekében vállalnunk kell. mert ezen keresztül az általános közigata. gatás színvonala nagy mértékben 3'avul. Ter­mészetese ti asz áthelyezésnél csakis a közszolgálati érdek jöhet számításba, más szempontnak el kell halványulnia, mert a közigazgatás maga az államelmélet lényegét juttatja kifejezésre a végrehajtás során. Azt mondottam, igen t. Ház, hogy a reak­ció elleni harcnak egyik szilárd alapja lesz az ön­kormányzati alkalmazottak állami státusba való vétele. Aa elmúlt három óv alatt a demokrati­zálódásnak igen nagy folyamatán esett keresz­tül közigazgatásunk* a reakció azonban meg­találja annak módját, hogy továbbra is bele. építse a maga embereit közigazgatásunkba, és ezen keresztül indítson támadást a népi demo­krácia ellen. Erre példa volt a közelmúltban, amikor aa őszi mezőgazdasági munkák el nem végzése miatt közigazgatási intézkedéseket kel­lett tenni. ^Előfordult, hogy egy-egy a reakció által beépített közigazgatási tisztviselő éppen azok ellem intézkedett, akik la népi demokrácia legszilárdabb bázisai: az újgazdák> a kis- és középparasztok ellen. Ha az önkormányzati tisztviselők állami státusban vannak. iá fegyelmi ellenőrzés is sok­kal közvetlenebb ós nagyobb, ós a reakció szol­gálatában álló ilyen köztisztviselők ellen azon. mai meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket és lépéseket. T. Országgyűlés! Természetesem, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, lénye­gesem kisebb lehetősége lesz a reakciónak, hogy a közigazgatásba beférkőzzék és a maga em­bereit a, megfelelő helyeken elhelyezze. Különö­sem szükség van erre a jaytaslatra most arai­kor a mindszentysta egyházi reakció vakmerő támadásait vezeti a népi demokrácia ellen. Ha a vármegyei ós községi tisztviselők állami stá­tusban vannak, akkor a klerikális reakciónak is nagyobb erővel tudnak ellenállni, vagy jobban mondva ellentámadásba tudnak vele szemben menni. Erre nem képesek mindaddig, amíg | helyzetük a klerikális reakció által esetleg be- j folyásolható községi képviselőtestülettől függ. I novemher hó 25-én, csütörtökön. §64 A legteljesebb bizalommal és népi demo­kráciánk további fejlődésének hitében helyes­lem ezt a törvényjavaslatot, inert úgy látom, hogy ezen keresztül a magyar nép politikai' társadalmi és gazdasági felemelkedését szol­gáljuk. (VÖRÖS Lajos (dn): Politikai?) Pár­tom régi követelését látom benne megvaló­sulni. Bármennyire is megjegyzést tesz erre közbeszóló igen t képviselőtársam, azt mondom: igen, húsz évvel ezelőtt pártom már küzdött a múlt reakciós világban a közigazgatás meg­javításáért és ha akkor képviselőtársamnak módja volt egy igen rövid időre pártunkba be­férkőzni, ez is csak az ő szerencséje lehetett. (MÓNUS Illésné (d): Ugy van!) de la kiválasz­tódás során ő és a többiek is hasonló módszer­rel ugyan arra a listára fognak kerülni. (Helyes­lés és élénk taps a kormánypártokon-) Igen t. Országgyűlés! A korszerű közigaz­gatás az állami élet egyik döntő tényezője. Amikor tehát népi demokráciánk ennek meg­teremtése irányában hatalmas lépést tesz- &~kr kor ezzel politikai megerősödésünk új lépését tettük meg. Ha figyelembe vesszük azoknak az embereknek helyzetét, akik a helyi közigaz­gatást intézik, és megnézzük ezt a törvényja­vaslatot, akkor azt látjuk, hogy ezeknek szá­mára is csak előnyt nyújtunk, mert kiemeljük őket azoknak a t-zűkkörű intrikáknak és befo­lyásoknak hínárjából, amelyben eddig éltek. (MÓNUS Hlésné (d): így van!) Megszabadít­juk őket azoktól a helyi kötöttségektől, ame­lyek sok esetben megkeserítették az életüket, és megnyitjuk előttük a felemelkedésnek azt a lehetőségét, amely népi demokráciánk végső törekvése, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő legjobb helyet. Politikai szempontból is helyesmek tartom a javaslatot, mert az állam akaratának végre­hajtói ezentúl az állammal függőségi viszony­ban lesznek, amikor tehát az állam akaratát érvényesítik, kifejezésre tudjuk juttatni a népi demokráciáinak azt a nagy elvét, hogy minden erőnkkel népünk felemelkedését, szo­ciális, társadalmi, kulturális és ezen túl köz­igazgatá-i megsegítését akarjuk elérni. Ezeknek a gondolatoknak jegyében, mind a magam, mind pártom nevében őszinte öröm* mel fogadom el a benyújtott törvényjavasla­tot. (Elénk taps a kormánypártok soraiban. Szórványos taps a független demokratapár­ton. ) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Dénes István! DFNES ISTVÁN (f): T. Orsaággyülés! Ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, amely a jegyzői állásokat államosítja, érde­kes és ferde parlamenti helyzet állott elő. (RÉ­VÉSZ Ferenc (d): Az, hogy elfogadod'? — De­rültség-) Miért mondod be előre? Tudniillik meg kellett érnünk, hogy a munkáspártokkal szemben, amelyek egy eieten át a nép autonó­miájáért küzdöttek, (MÓNUS Illésné (d): Ak­kor még szükség volt rá! Ma más a helyzet!) és mint a nép egyetlen lízabadságbiztosítékát jelentő^ joga mellett harcoltak, Keleti r t. kép­viselőtársam most ugyanettől a munkásságtól félti a nép önkormányzatát, mint a szabadság biztosítékát. (Zaj. — MÖNUS Illésné (d): Mel­lette iratkozott fel és ellene beiszél!) — Egy hang a dolgozók pártjából: Mint a sanda mé­szárol-:!) Azt hiszem* Keleti képviselőtársam ott té­veszti el a dolgot, amikor a jegyzőt magát

Next

/
Thumbnails
Contents