Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

Őöl Az országgyűlés 87. ülése Í948. évi Természetesen mindezekkel az érvekkel, amelyeiket felsorakoztattam annak érdekében, hogy megvilágítsam az autonóm közigazgatási, szerv nehéz helyzetét, nem azt akaróim előidézni, hogy most bárkiben is wz, a gondolat támadjon, hogy a jegyzők állami állásba való átvételük után szükségszerűen szembekerülnek a község önkormányzatával, vagy a község lakóival, amely szembekerülés meghasonlásíra vezetne. A népi demokráciának az a lényege, hogy minden intézkedése és cselekec'iete a közösség javát szolgálja és a közösségem keresztül mozdítja elő az egyének jólétét oilyan mértékben, mint arra az egyén végzett munkája alapján érdemes, Tehát az állami állásban lévő közigazgatási tisztviselő végső fokon a közösség érdekében végzi közigazgatási tevékenységét. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy a reakció mesterkedése folytam egyes intézkedések 'olyan beállítást kapnak, mintha nem a közönség érdekében valók volnának. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, nagy mértékben támasza lesz a népi demokrácia szándékainak a reakció és a falusi kizsákmányolók elleni hairicban. T. Ház! A jegyző végső fokon a legnagyobb hatalomnak, az állilamnak alkalmaziottja lesz és eszközei lesz annak, hogy az állam a maga polgárai számára rendet, jogot ós közigazgatást biztosítson, viszont megkapja a maga polgáraitól azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel mindenki tartozik neki. (A jegyzők kiemelkednek a helyi viszonyokból származó kötöttségek hínárjábóll, amely nagyon siók esetben károsan beí'olyíáisioltai munkájukat. Könnyű ezt elképzelni. igen t. Országgyűlés. Aki egy faluközösségből sízárlmazik, annak rokoni kapcsolatai természetesen feninimaradnak s ha ott közigazgatási tisztségre emelkedett, nem tud) olyan tárgyilagos intézkedéseket tenni, mint kellene és nem tudja azokat végrehajtani, ment sok mellékes szempont befolyás'olja magatartását. Ha azonban figyelembe vesszük a jegyzők munkakörét, megállapíthatjuk, hogy a jegyzők az államigazgatás legvégső végrehajtó szervei voltak, önkormányzati tevékenységük — aimi, mondjuk, községük igazgatláSsára vonatkozott — nem folyt össze magával az áiliaimi igazgatással!, hanem egészen szűk körre korlátozódott. Helyesí a törvényjavaslatnak az a rendelkezéste. amely kimondja, hogy a jegyző továbbra is tagja marad mindazoknak a szerveknek, amely 'önkormányzati szerveknek eddig is tagja volt. Helyes ez azért, mert végeredményben feladatköre a jövőben sem fog megváltozni cisak a végrehajtásinál elfogulatlanabb, a helyi szempontok kötöttségétől felszab a dultabb intézkedésd lehetőségek nyílnak meg számára. ÍEgy hang a dolgozók pártján: XJgy van!) T. Országgyűlés! A népi diemokríácia nagy átrendező és egész jogrendszerünket, társadalmi és gazdasági rendszerünket átszervező munkájának egyik hatáirkövét jellenti ez a törvényjavaslat, mert ezzel olyan értékes új területen történik a népi demokrácia szellemének érvényesítése, amely közvetve, vagy közvetlenül az egész magyar mép, aiz egész magyar tárisiadalom mindem egyes tagját érinti. A közigazgatással való kapcsolat mindenkire hatással van ós a jó közigazgatás féltétele annak, hogy a tlálrsadalmi és politikai rendszer mindenki számára biztoinságos és nyugodt életet adjon:. Nagymértékben befolyásolja a közigazgatás az ember életét, hiszen minden olyan esetben, amikor az állam végrehajtó akairata az egyén életébe beleszól vagy belenyúl, az egyén végeredményORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. november hó 25-én, csütörtökön. 962 ben a közigazgatási szervek munkáját tapasztalja. Ezeknek figyelembevételével arra kell törekec'inünk, hogy a közigazgatás területén elfogulatlan, szafcsízempontból tökéletesen képzett, és csak a népi demokrácia szempontjait figyelenibeveivő közigazgatási tisztviselők végezzék az alsófokú közigazgatás irányítását. Amikor ezzel a kérdésééi ebből a szempontból foglalkozunk, igenis vizsgálat tárgyává kell tennünk azt, hogy az, a közigazgatás, amely még nem tudott teljesen megszabadulni a múlt huszonötéves" horthysta-rendszer összes bűneitől és terheltségétől, maradéktalanul meg tud

_

e felelni ezeknek a feltételeknek; nem helyes-e, ha megadjuk a lehetőséget az áthelyezésre a belügyminiszter úrnak 1 A felszabadulás óta eltelt iáő alatt — meg kell állapítanunk — a közigazgatás terén igein nagymérvű személyi változások történtek. A demokratizálás tekintetében igen alapos munkát végeztünk. A közigazgatás azonban olyan hatalmas szétágazó szerveset, (DÉNES István (f): Úgy van!) hogy három- év nieim volt elegendő idő arra. hogy minden helyre tökéletes' kiválasztás útján a legalkalmasabb és legképzettebb embereket tudta vclna kiválasztani a kormányzat. Etrre eddig nem is volt meg a mód, mert — amint már korábban is említetteim — a helyi viszonyok kötöttsége, az ottani befolyások korlátot szabtak a kiválasztás elé. Igen tisztelt Ház! Ugyancsak fel kell vetnem azt a kérdést is. mi történjék, ha egy-egy jegyző, aki éppen azért, mert töretlenül vitte a népi demokrácia vonalát, egy reakciótól terhes községben esetleg olyan helyzetbi& kerül, hogy a: szakfeladatokat nem tudja hibátlanul megoldani, mert az egész) községmereven szemben áll vele. Ebben az esetben feltétlenül szükség van arra, hogy a belügyminiszter a jelen törvény felhatalmazása alapján személycserét foganatosítson, hogy iazt a jegyzőt, aki a helyi reakcióval nem tudott megbirkózni, olyannal cserélje ki. akiben megvan a bátorság és az erő — párosultan a szaktudással — arról,hogy a reakcióval szemben az állam akaratát töretlenül érvényre tudja juttatni. (Élénk taps a kor. mány pártokon.) Szükség van azonban igen t. Ház, arra is, hogy ha egy-egy kiváló szakember alkalmas arra, hogy nagyobb hatáskörhöz jusson, akkor azt Önkormányzat adta korlátok ne álljanak út" jában, hanem meglegyen a mód a felemelkedésre és arra, hogy nagyobb hatáskörhöz, nagyobb feladatok megoldásáhoa és nagyobb felelősség" hez jusson az, aki meg tud felelni ezeknek a követelményeknek. Külön ki kell lemelnem azt a -szempontot, amelyre a népi demokráciának elsősorban kell figyelemmel lennie. Ez a szociális szempont. Biztos vagyok abban, hogy a belügyi kormányzat, lamely mélyen át van hatva a szociális szempontoktól, az áthelyezéseknél mindig figyelembe fogja venni azt, hogy annak a szgjnélynek. aki felől áthelyezés szempontjából határoz, milye, nek a személyi ég. emberi körülményei. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok esetbein a házastársak is alkalmazást vállalnak, vagy helyi keresettel rendelkeznek. Erre szükség is van, mert habár a jegyzői kar fizetése és jövedelme az általános színvonallal párhuzamosan emelkedik, mégis- abbiam az esetben, ha nagyobb a család és a gyerekeket magasabb iskolai képzésben akarják részesíteni* esetleg lakóhelyüktől távolabbi városokban akarják taníttatni, szükség van arra. hogy megfelelő kere61