Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

949 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi te, amely pedig abfbán a korszakban született, — latmelyet reakciósnak szokás minősíteni, feltétlenül iszüfcstégessé tetteik ugyan — bár szintén az önkormányzatok sorvasztására és csonkítására vezetőén — egy bizonyos uiegszűkített áthelyezési jogosultság megengedését ia főispán résziére ós egy, mondjuk kisebb áthelyezési jogosultság megengedését az alispán részére, de ezek a törvények is megkötötték. illetőleg korlátozták ezt a jogosultságot azzal, hogy ezt az áthelyezési jogosultságot az országgyűlési választásokat megelőzően és követően emlékezetem szerint hatvan napon belül még a főispánok és; alispánok sem gyakorolhatják. Mi következik ebből, t. Otpsizággyűlési! Az, hogy ki lehet téve a magyar nép annak.— én nem mondom ezt, ostak felteszem és elfogadom, hogy a belügyi kormányzat a legjobbhiszeműen jiáir el — bogy ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, alkkor egy esetleges országos választás alkalmával (RÓNASZÉKI Lajos (dn): lAz egész országot áthelyezik!) esetileg korlátlan áthelyezési jogosultsággal egész önkormányzatunk vezető tisztviselőit már ól-holnapra különböző áthelyezésekkel telj esten kicserélik, miáltal szerény nézetem szerint a tiszta választás lehetetlenné válik. (Úgy van! Úgy van! a néppárton és a független demokrata párton. — DÉNES István (f): Ilyen rémképei vannak neki! Pedig nálunk ilyen inam lehet! — BUDAI György (d): Akkor neim féltették?) lAzit monidja tovább a javaslat: nem lényegei® az, bogy az átköltözködési ületményeket szabályozza, ellenben kimondja, hogy az állások állami állássá való átszervezése után isi az állással jogszabály alapján járó va&amely testületi szervi tagsága, kinevezése a központi hatatom által állami állásba fcineverett járási főjegyzőnek, jegyzőnek, községi jegyzőnek továbbra is megmarad. Ennek megint igen kínos, szerény nézetem szerint alig áthidalható követ" fcezmény'eii lennének. Nevezeteiben, ha abban a járásban vagy közeégben a járási főjen-vzőt vagy a jegyzőt a központi hatalom nevezi ki. akkor elsősorban felmerült annak lehetősége, hogy az alája beosztott tisztviselők, akiket viszont az önkormányzat választott, ellentétbe kerülnek vele. Vagy például ha mondjuk, az alispán vagy az önkormányzat által, választott tisztviselők ezeknek a központilag kinevezett tisztviselőknek valamiely renidleilkelzést, fegyelmi jellegű vagy egyéb utasítást adnak, akkor ezek a központilag kinevezett tisztviselők esetleg azon az alapon, hogy ők közvetlen érintkezés^ ben állanak a központi hatalommal és az ő • állásuk kifejezetten és kizárólag a központi 3 hatalom kinevezésétől függ, ezeknek a rendelkezéseknek és utasításoknak elfogadását, illetőleg végrehajtását megtagadhatják. (Ügy van! a néppárton és a független demokrata párton.) De másrészt ezek a testületi tagságok az előbb említett törvények szerint annyit jelen; temek, hogy ezek a központilag kinevezni szándékolt tisztviselők az ilyen testületeknek továbbra is tagjai maradhatnak- A járásban nincs törvényhatósági bizottság, de a törvényhatóság székhelyén igenis van, és ha jól emlékszem, a járási főjegyző annak hivatalból tagja, viszont a községi jegyző hivatalból tagja a községi képviselőtestületnek. Az autonómiának akaratelhatározását legbelsőbb ügyeit tehát állandóan szemmel és figyelemmel ki-érheti a központi hatalom által, kinevezett központi tisztviselő. Hogy ez azután -milyen hatással lesz az ÖBkormányza- , november hó 25-én, csütörtökön. 950 tokra vagyis a szabad helyi közigazgatásra, azt előre megjósolni nem tudom, de hogy nem jó hatással lesz. az kétségtelen. (Úgy van! Úgy v<m! a'' néppárton.) A javaslat a fegyelmi jogkört is ki akarja venni a főispán, illetőleg másod-, főleg harmodfokon a belügyminisztérium jogköréből, s nagyjából és kifejezetten elsősorban a belügyminisztérium jogkörébe utasítja. Ezzel kapcsolatban régi kívánalom az, t. Országgyűlés, hogy a fegyelmi jogkört lehetőleg egy bírói szerv, mégpedig a közigazgatási bíróság gyakorolja. Ezt a kívánalmat magam is hangsúlyozni vagyok kénytelen. A leglényegesebb azonban bizonyos szempontból a javaslat 6. §-a; ez a szakasz éppen q felszólalásom elején és érdemi részében érintett és a demokratikus kormány, nevezetesen az ideiglenes nemzetgyűlés által kibocsátott 1030/1945, M. E. sz- rendeletnek azt a bizonyos 24. §-át. amelyre már hvatkoztam —- ugyanis kimondta azt, hogy azok a visszaállítások, tehát választások, illetőleg visszafogadások ideiglenes jellegűek és csakis a közigazgatás véglege;., rendezéséről szóló törvényerejű jogszabály hatálybalépéséig tartanak — hatályon kívül ldvái\ia helyezni. T. Országgyűlés! Már az előbbiek során kifejtettem, hogy demokráciánk és különösen demokratikus nemzeti kormányaink elköteleződi megígérték a közigazgatás általános és egyetemes, korszerű reformját s éppen azért, hogy ez a korszerű, általános és egyetemes reform továbbra elodázható ne legyen, vették bele a rendelet 24. §-ába azt a megkötést, hogy ez a helyreállított választás esak ideiglenes. Ha tehát most ez a törvényjavaslat ezt az ideiglenességet megszünteti, akkor ezáltal éVoen a közigazgatásunknak most kívánt demokratikus szellemben való átszervezését továbbra is elodázza. Éppen ezért, t. Országgyűlés, a törvényjavaslat ebben az esetben is nyilván téves és jogszabálysértő, illetőleg a demokratikus kormányzat célkitűzéseivé] is ellentétben áll. Azt mondja még a. javaslat, de erről már az előadó nr is beszélt, hogy ez az állami átszervezés, illetőleg' kinevezési jog, áthelyezési jogosultság ós az ideiglenes megbízatások megszüntetése az önkormányzatok lényegét nem

i érinti, miért histzien az önkormányzatok tulajdonképpen nem a. szabad választási jogosultságból állanak- Már a felszólalásom érdemi részében kifejtettem' hogy iaz önkormányzatok leglényegesebb ismertetőjele éppen ez a szabad választási jogosultság (Ügy van! Ügy van! — a néppárton-)' éppen á független tisztviselőkhöz való jogosultság. Ezzel tehát itt most bővebben foglalkoznom nem szükséges. ^Szükséges még az előadó úrnak előadása során tett némely megjegyzésére reflektálnom. Azt mondja, hogy a községi jegyzők bizonytalanságban vannak. (RADOCSÁNYI Ferenc (d): Ügy van! A jelenben is, mert nem merik végrehajtani a rendeletet a helyi függéstől. — Zaj és ellentmondások a ^néppárton. — Az elnök csenget — DÉNES István (f): Ez helytelen közbeszólás volt!) § hogy a rendeletet nem hajtják végre, hanem a községi elöljáróság hajtja végre, amely a bíróból és más előljarósági tagokból áll. (RÓNASZÉKI Ls ios (dn): Függ a párttól!) Az előadó úr tohát azt mondja, hogy bizonytalanságban v&í aak. Már itt feltűnt nekem, hogy ar, előadd ír tulaj60*