Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

Ö23 Áz országgyűlés 86. ülése 1948. egy telién járás. Ember legyen a talpán, aki hirtelen kiszámolja, hogy kulák-e az illető vagy dolgozó paraszt. (Derültség.) T. Országgyűlés! Nem voJina tehát igaza anauak, aki azt állítaná, hogy a flo&tasztráMs hold már megszokott és általánosain bevett mérték s így felesleges a földinél új mértékegységet bevezetni Igaz. azt is lehetne mondani, hogy ha még több toaértakegyiséget vezetünk be, ez csak növeli a zavart De ez sem állja meg a helyét, mert a jobb könnyen számítható mértékegység- igen hamar átmegy-a köztudatba és hamar közhasználatúvá válik. Különbeni is a legfőbb indoika ennek a törvényjavaslatnak az* aniát az előadó úr is kifejtett, hogy a bécsi ölrendszert sehol a világon, még Bécsben sem használják már régen, egyedül csak mi. Ha már másképpen el tudtunk Bécstől szakadni, 400 év szenvedése után> akkor ideje, hegy ebben is elszakadjunk. Mivel pedig ezt a mértékrendszert rajtumk kívül már sehol nem használják, ebből adódik, hogy még a szomszédos országokban sem értik meg. ha földről beszélünk, hogy milyen nagyságú földterületről van szó. Mi holdat mondunk, ők hektárt. Tegnap különben megkérdeztem egy öreg parasztembert: mit szól hozzá, hogy a jövőben tnem öllel, hanem méterrel mérik a lóidét? Azt felelte: mindiegy az tel jesen, ha jól műveljük és jó 'lesz az időjárás, terem az úgy is. A. képviselő úrék meg arra vigyázzanak, hogy sem öllel, sem méterrel soha többé vissza ne mérjék a földet a grófoknak. (Taps a Ház minden oldalán*) T. Országgyűlés! Nem tartom szükségesnek u törvényjavaslat fontosságát ósi időszerűségét tovább indokolni. Ez a javaslat is egy lépést jelent a haladás útján, éppen ezért a javaslatot mind saját magam, mind pártom névéiben elfogadom. (Nagy tapsj ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban' hozzászólni'? (Nem. fia szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a í. Országgyűlést, hogy a, méterrendszernek a földadókataszteri munkalatokban és a telekkönyvbein való alkalmazásáról szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében, általánosságban, a részletes tárgyalás állapjául elfogadja-e 1 (Igen). Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlési a tör vény javaslatot eredeti eeövegezésébesti általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cáimét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. %-ait, amelyeket « Máz hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjava&latot részleteiben is letárgyalta. Horváth Zoltán képviselő úr, mint^ az összeférhetetlenségi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. HOEVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az összeférhetetlen* ségi bizottság jelentését a Pap István képviselő ellen Geleji Dezső országgyűlési képviselő úr bejelentésére, indított összeférhetetlenségi ügyben. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, vala* mint napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelenem november hó 24 én, szerdán. 924 test az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt kefőbb _ fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és; napirendjére tűzzük ki: 1. az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről, 2. az országgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáróh és 3. a kiskorúak és< gondnokoltak gyámhatósági kezelés f

ailá tartozó pénzeinek elhelyezése és a gyámpénztári tartalékalap megszűnt eté" férői szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja a t. Országgyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. T. Országgyűlés! Most következik Keszler Aladár képviselő úr interpellációja a foldanive lésügyi miniszter úrhoz a hegyközségi tanácsiak és hegyközségek megszüntetése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a minászter úrnak arról, hogy a hegyközségi tanácsokat a kormányzat megszüntetni szándékozik! Hogyan kíván a miniszter úr gondoskodni a szőlősgazdák érdekképviseletéről és hogyan kívánja pótolni a jövőben a tanács •megszüntetésével ,a. jól bevált szakigazgatási szervet? Budapest, 1948 november 18ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KESZLEK ALADÁR (dn): T. Országgyűlés! Több oldalról értesültem, hogy a hegyközségi tanácsokat és hegyközségeket a kormányzat megszünteti és működési körűket több szerv között kívánja megosztani. Mielőtt ebben a kérdésben végleges döntés történik, szeretnék rámutatni a hegyközségek fontotsi szerepére és a megszüntetésükkel járó káros következményekre. T. Országgyűlés! Egy olyan szervezet megszüntetése áll küszöböm, amely mindenkor híven szolgálta a szőlősgazda-érdekeket és< amelynek a mai formában való megvalósításáért a pzőlősgazda-társtadalom hosszú harcot folytatott. A hegyközségek múltja csaknem két évszázadra nyúlik vissza- A zalaegerszegi kissiwőiősi hegy articulusai 1769-ből maradtak ránk, de működésének nyomát már 1752-ben megtalálhatjuk. A XVII. század végén és a - XVIII. század elején a balatoni borvidéken már mindenütt megtaláljuk a hegyközségek működ»ését tanúsító okiratokat. Ezeknek a hegyközségeknek munkaköre területi igazgatásban és rendészetbein nyilvánult meg. A telepítési ós termelési problémák a filoxera-vész után az 1890-es évek táján kezdik foglalkoztatni a hegyközségeket. Ekkor fordul áz érdeklődés az amerikai dárekttermő ós oltványszőlők fölé. A hegyközségek vezetői között, ekkor már igeni sok gyakorlati szakembert taiiáliunk, akik az újjáéledő szőlőgazdaság kérdéseiben hasiznos tanácsokkal segítik a gazdákat. Ettől kezdve a hegyközségi élet vomtatottan bár, de fejlődésinek indulXA gazdíák körében lassan miegvüágioftCMiiik, hogy a hejgyküzségi