Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

925 Az országgyűlés 86. ülése 1948. é szervezet nemcsak büntető, rendfönntartó és felesleges adótermet jelentő intézmény, hanem hasznos tanácsadó és érdekközösségi szerv is.. Az orSiZtájgban bánom évtizeden keresztül alakulnak és megszűnnek hegyközségek ós végül is diadalniaskiodák a hegyközségi gondodat. Az 1938 .- XXXI. te- végül is egységesen szabáljózza. ós előírja a hegyközségek csoportosítására ós irányítására a hegyközségi tanácsok megalakítását. Ezt a törvényt a magyar köztársaság kormányának 4.600/1947. számú rendelete, valamint a földmívelésügyi miniszter 85.000/194.7. számú rendelete a demokratikus elvek szem előtt tartásává 1 szabályozza. A hegyközségekben hivatalosan helyet kaptak a népi szemek képviselői is- Ezzel kialakult a szőlősgazdák olyan szervezete;, amely mind érdekvédelmi, mind szakigazgatási vonalom a gazdáknak ós a kormányzatnak érdekét legmegfelelőbben szolgálta. (RADOCSÁNYI Ferenc (d): De csak, amíg a járulókot kellett befizetni, azután nem!) Ma az orfszágbatn már több mint ezer Virágzó hegyközség működük; ezek a szőlő- és gyümölcstermelés szabályszerű irányításában olyan munkát fejtettek ki, amelynek látható eredményei nem vitásak. Az Alföldön, ahol legkésőbb alakultak meg a hegyközségek, és a hegyközségi rendszernek legtöbb ellenzője volt, ma a legvirágzóbb /hegyközségeket találjuk. Csongrád, Hódmezővásárhely, Kiskundorozísma hegyközségek, amielyek egyenként 1000, —3000 hold területet foglalnak magukbap, példaképei leheitnek la hegyközségi szervezet életképességének ás szükségességének. jA földreform során a hegyközségek kötelékébe került új gazdák éppen úgy ragaszkodnak hozzá, mint a régiek. (Mozgás és ellentmondásaik a dolgozók pártján.) A hegyközségeik kebelében beszerzett védekező eszközök, szőlő- ós pincegazdasági gépek, szeszfőzdék nemcsak a gazdáik érdekét (Szolgálják, hanem levenni a hegyközségi terheket a gazdák válútmutatásul szolgalmak arra is, hogyan lehet Iáról és helyette hathatós támogatást nyújtaniSzámos példából, látszik, hogy laz az út,, amelyen a hegyközségi élet haladt, hasznos óssi célirányos volt. Kár volna most új rendelkezésekkel a nehezein megindult fejlődést megállíür éisf más rendielkíezéseket életbei éptetnd, mert .könnyen végzetes lejtőre juthat a háborús idők alatt amúgyis megingott szőlőgazdaságunk. Az ország Sizőlőterüleite kereksizámbaii 410.000 kata)S|zitxális hold. Ennek a területnek 70%-a egy holdon aluli, nagyobbára 800 négyszögöles kisbirtokokiból áll, 10—-15%-a 1—5 holdig terjedő terület és csak 5—10%-a ' nagyobb 5 holdnál. Bátran elmondhatoim tehát, hogy az ország szőlőgazdaságainak 90%-a törpebirtokos* kisembereknek ad kenyeret; túlnyomó részben ezekből a kisemberekből áll a hegyközségi szervezet, amely hivatva van az ő érdeküket szolgálni. A magyar bortermelés világviszonylatban mennyiségileg a nyolcadik, minőisiégdieg azonbafni az első helyen áll; a Káírpátmedence különleges fekvése biztosítja a magyar bor kiválóságát. A magyar bor tehát hivatva van nemcsak a termelőnek kenyeret ad/ni, hanem az országnak külföldi nemes valutát is. Ezt pedig olyan helyen termeli a magyar szőlőgaiztí*aság> amely terület egyébként más gazdasági termeivény műveléséire nem alkalmas. vi november hó 24

!

én, szerdán. 926 . Sajnos, <a magyar bortermelés válság előtt áll. A szőlőik egyharmadát ,ai kipusztulás veszélye fenyegeti. Ennek oka a háború ós a zsidóbirtokok felosztása követkeratében beállott bizonytalan állapotra vezethető vissza. Nem saolgálta szőlőgazdaságuink jiaivát az a körülmény sem, hogy a földosztás utáni időben egyes birtokok több ízben is gazdát cseréltek ós ezáltal a többi földhözjuttatott újbirtokosbtam is a bizonytalanság érzését keltették. Ezeknek az állapotoknak tudható be, hogy a szőlőket túl termelték, kfe Hőképpen, nem trágyázták és felújításukat elhanyagoltaik. Most ott állanak a szőlősgazdák jórészbein. tönkrement szőlőkkel és várjak a hegyköaségek szakirányítását (RADOCSÁNYI Ferenc (d): Dehogy vár Ják, képviselő úr, dehogy várják! — Egy hang a néppártról: Maiga nem ismeri a helyzetet! — RADOGSÁNYI Ferenc ,(d): Dehogy nem ismerem ! Kérdezzük meg őket! Az elöljáróság tudja hogyan várják! Beültettek minket a hegyközségekbe! — Az elnök csenget.) hogy az ő támogatásukkal megkezdjék az újjáépítési munkát. Kérdezem, t. Országgyűlés, hogyan képzeli el a föidmívelósügyi kormányzat a szakirányítás pótlását, ha a hegyközségi tanácsok és a hegyközségek megszűnnek? Értesülésem szerint a hegyközségek szerepét három tényező veinná át. A borászati felügyelőségeik, a községi elöljáróságok a gazdajegyzők bevonásával és a földiniíveisszövetkezetek köréből alakuló új általános gazdaérdekszervezet. Ezt a tervezetet mindenképpen hátrányosnak kell mondaniHátrányos ez azért, mert az egységes irányító szervezetet háromfelé kívánja tagozni, és még inkább hátrányos azért* mert a szőlőgazdasági érdekszervezetet más gazdasági ágak érdekszervezeteivel kívánja egybeolvíaisztani. A szőlősgazda egész éven át harcol az elemekkel, a szőlőbetegségfetkkel, küzdi aa értékesítési gondokkal, ezért az ő helyzete különleges elbánást, más mezőgazdasági ágazatoktól független szervezetet kíván A szakvonalat iaz új helyzetben egyedül a borászati felügyelőségek képviselnék. Ma tizenkét borászati felügyelőség van az országbanEgy felügyelőségre 35.000 katasztrális hold szőlőterület ellenőrzése esik, ezenfleílül átlag három vármegyét felölelő területen ellenőrzésük alá tartoizmak az összes borkiméréssel foglalkozó vendéglátó üzemek. Eddig is kérdés volt, hogy a borászati felügyelő ezőlőszakvonaIon vagy borellenőrzési vonalon működjék-e, pedig a szőlészeti szakon segítségére volt a felügyelői karnak az ország huszonöt hegyköasógi tanácsa, amely most mind meg fog szűnni. Ha ia hegyköízségi tanácsok pótlására huszonöt újabb borászati felügyelőségeit állítanak fiel, ez sem volna elegendő, mert hiszen tervbevettók az ezer hegyközség megszüntetését is, amelyeknek élén igen sok szakképzett, vagy legalábbis gyakorlati szakember áll. Községi vonalon nem várhatunk pótlást szakirányítás) szempontjából, mert a gazdajegyzők, az aranykalásizios gazdák lehetnek igen jó mezőgazdasági szakemberek, de nem valószínű, hogy szőleszieti és borászati vonalon is megállják helyüket. Félő az, hogy egy esetleges, minden gazdasági ágat felölelő új szerve'zetben a szőlőgfaizdaságnak nem jut az a gondoskodás, amit különleges helyzeténél fogva elvárhat. Emlékezizünk vissza a magyar szőlőgazdaság nehéz helyzetére két évtizeddel ezelőtt, amikor a kormányzatnak: a piaci áraknál mjaiga-