Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

925 Az országgyűlés 86. ülése 1948. é szervezet nemcsak büntető, rendfönntartó és felesleges adótermet jelentő intézmény, hanem hasznos tanácsadó és érdekközösségi szerv is.. Az orSiZtájgban bánom évtizeden keresztül ala­kulnak és megszűnnek hegyközségek ós végül is diadalniaskiodák a hegyközségi gondodat. Az 1938 .- XXXI. te- végül is egységesen szabáljózza. ós előírja a hegyközségek csopor­tosítására ós irányítására a hegyközségi taná­csok megalakítását. Ezt a törvényt a magyar köztársaság kormányának 4.600/1947. számú ren­delete, valamint a földmívelésügyi miniszter 85.000/194.7. számú rendelete a demokratikus el­vek szem előtt tartásává 1 szabályozza. A hegy­községekben hivatalosan helyet kaptak a népi szemek képviselői is- Ezzel kialakult a szőlős­gazdák olyan szervezete;, amely mind érdekvé­delmi, mind szakigazgatási vonalom a gazdák­nak ós a kormányzatnak érdekét legmegfele­lőbben szolgálta. (RADOCSÁNYI Ferenc (d): De csak, amíg a járulókot kellett befizetni, azután nem!) Ma az orfszágbatn már több mint ezer Vi­rágzó hegyközség működük; ezek a szőlő- és gyümölcstermelés szabályszerű irányításában olyan munkát fejtettek ki, amelynek látható eredményei nem vitásak. Az Alföldön, ahol legkésőbb alakultak meg a hegyközségek, és a hegyközségi rendszernek legtöbb ellenzője volt, ma a legvirágzóbb /hegyközségeket találjuk. Csongrád, Hódmezővásárhely, Kiskundo­rozísma hegyközségek, amielyek egyenként 1000, —3000 hold területet foglalnak magukbap, pél­daképei leheitnek la hegyközségi szervezet élet­képességének ás szükségességének. jA földreform során a hegyközségek köte­lékébe került új gazdák éppen úgy ragaszkod­nak hozzá, mint a régiek. (Mozgás és ellent­mondásaik a dolgozók pártján.) A hegyközsé­geik kebelében beszerzett védekező eszközök, szőlő- ós pincegazdasági gépek, szeszfőzdék nemcsak a gazdáik érdekét (Szolgálják, hanem levenni a hegyközségi terheket a gazdák vál­útmutatásul szolgalmak arra is, hogyan lehet Iáról és helyette hathatós támogatást nyújtani­Számos példából, látszik, hogy laz az út,, ame­lyen a hegyközségi élet haladt, hasznos óssi cél­irányos volt. Kár volna most új rendelkezések­kel a nehezein megindult fejlődést megállíür éisf más rendielkíezéseket életbei éptetnd, mert .könnyen végzetes lejtőre juthat a háborús idők alatt amúgyis megingott szőlőgazdasá­gunk. Az ország Sizőlőterüleite kereksizámbaii 410.000 kata)S|zitxális hold. Ennek a területnek 70%-a egy holdon aluli, nagyobbára 800 négy­szögöles kisbirtokokiból áll, 10—-15%-a 1—5 holdig terjedő terület és csak 5—10%-a ' nagyobb 5 holdnál. Bátran elmondhatoim tehát, hogy az ország szőlőgazdaságainak 90%-a törpebirtokos* kisembereknek ad kenyeret; túlnyomó részben ezekből a kisemberekből áll a hegyközségi szer­vezet, amely hivatva van az ő érdeküket szol­gálni. A magyar bortermelés világviszonylatban mennyiségileg a nyolcadik, minőisiégdieg azon­bafni az első helyen áll; a Káírpátmedence kü­lönleges fekvése biztosítja a magyar bor kivá­lóságát. A magyar bor tehát hivatva van nem­csak a termelőnek kenyeret ad/ni, hanem az országnak külföldi nemes valutát is. Ezt pedig olyan helyen termeli a magyar szőlőgaiztí*aság> amely terület egyébként más gazdasági termei­vény műveléséire nem alkalmas. vi november hó 24 ! én, szerdán. 926 . Sajnos, <a magyar bortermelés válság előtt áll. A szőlőik egyharmadát ,ai kipusztulás ve­szélye fenyegeti. Ennek oka a háború ós a zsidóbirtokok felosztása követkeratében beállott bizonytalan állapotra vezethető vissza. Nem saolgálta szőlőgazdaságuink jiaivát az a körül­mény sem, hogy a földosztás utáni időben egyes birtokok több ízben is gazdát cseréltek ós ezáltal a többi földhözjuttatott újbirtokos­btam is a bizonytalanság érzését keltették. Ezek­nek az állapotoknak tudható be, hogy a szőlő­ket túl termelték, kfe Hőképpen, nem trágyázták és felújításukat elhanyagoltaik. Most ott álla­nak a szőlősgazdák jórészbein. tönkrement sző­lőkkel és várjak a hegyköaségek szakirányítá­sát (RADOCSÁNYI Ferenc (d): Dehogy vár Ják, képviselő úr, dehogy várják! — Egy hang a néppártról: Maiga nem ismeri a helyzetet! — RADOGSÁNYI Ferenc ,(d): Dehogy nem isme­rem ! Kérdezzük meg őket! Az elöljáróság tudja hogyan várják! Beültettek minket a hegyköz­ségekbe! — Az elnök csenget.) hogy az ő támo­gatásukkal megkezdjék az újjáépítési munkát. Kérdezem, t. Országgyűlés, hogyan képzeli el a föidmívelósügyi kormányzat a szakirányí­tás pótlását, ha a hegyközségi tanácsok és a hegyközségek megszűnnek? Értesülésem sze­rint a hegyközségek szerepét három tényező veinná át. A borászati felügyelőségeik, a községi elöljáróságok a gazdajegyzők bevonásával és a földiniíveisszövetkezetek köréből alakuló új álta­lános gazdaérdekszervezet. Ezt a tervezetet mindenképpen hátrányosnak kell mondani­Hátrányos ez azért, mert az egységes irányító szervezetet háromfelé kívánja tagozni, és még inkább hátrányos azért* mert a szőlőgazdasági érdekszervezetet más gazdasági ágak érdek­szervezeteivel kívánja egybeolvíaisztani. A sző­lősgazda egész éven át harcol az elemekkel, a szőlőbetegségfetkkel, küzdi aa értékesítési gon­dokkal, ezért az ő helyzete különleges elbánást, más mezőgazdasági ágazatoktól független szervezetet kíván A szakvonalat iaz új helyzetben egyedül a borászati felügyelőségek képviselnék. Ma tizen­két borászati felügyelőség van az országban­Egy felügyelőségre 35.000 katasztrális hold szőlőterület ellenőrzése esik, ezenfleílül átlag három vármegyét felölelő területen ellenőrzé­sük alá tartoizmak az összes borkiméréssel fog­lalkozó vendéglátó üzemek. Eddig is kérdés volt, hogy a borászati felügyelő ezőlőszakvona­Ion vagy borellenőrzési vonalon működjék-e, pedig a szőlészeti szakon segítségére volt a fel­ügyelői karnak az ország huszonöt hegyköasógi tanácsa, amely most mind meg fog szűnni. Ha ia hegyköízségi tanácsok pótlására huszonöt újabb borászati felügyelőségeit állítanak fiel, ez sem volna elegendő, mert hiszen tervbevettók az ezer hegyközség megszüntetését is, amelyek­nek élén igen sok szakképzett, vagy legalábbis gyakorlati szakember áll. Községi vonalon nem várhatunk pótlást szakirányítás) szempontjából, mert a gazda­jegyzők, az aranykalásizios gazdák lehetnek igen jó mezőgazdasági szakemberek, de nem való­színű, hogy szőleszieti és borászati vonalon is megállják helyüket. Félő az, hogy egy esetle­ges, minden gazdasági ágat felölelő új szerve­'zetben a szőlőgfaizdaságnak nem jut az a gon­doskodás, amit különleges helyzeténél fogva elvárhat. Emlékezizünk vissza a magyar szőlőgazda­ság nehéz helyzetére két évtizeddel ezelőtt, ami­kor a kormányzatnak: a piaci áraknál mjaiga-

Next

/
Thumbnails
Contents