Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

$21 Az országgyűlés 86. ülése 1948. könyvben az ingatlanok területének feltünteté­sére a régi mértékegységek vámnak használat­ban, ha azonban azt a negyveinfeigy esztendőt tekintjük, amely e törvényalkotás óta eltelt, ugyancsatk kétségbe kell vonnunk a jószándé­kot. Lehet, hogy a telekkönyv és a földadó­kataszter átalakítását pénzügyi és egyéb ne­hézségek hátráltatták, az is lehet, hogy a kor­mányoknak más, sürgősebb diolguk akadt, az azonban már nehezen érthető, hogy nálunk még mindig a bécsd öl egységén alapuló terü­letmérték van használatban akkor, amikor azt már sehol, még Bécsben, a bécsi öl születési helyén sem használják. Az előttünk fekvő törvényjavaslat gyöke­resen véget kíván vetni ennek ia vissaás hely­zetnek és w ha a t. Országgyűlés a javaslatot törvényerőre emeli, újabb tanúbizonyságot tesz tetterejéről és progresszivitásairól: egyrészt ke­zükre jár azoknak a parasztembereiknek, akik néha maguk sem tudnak a négyszögölek, a kis­holdak, a magyar holdak, a nagy holdak (11.30) és köblök között eligazodni, különösen akkor, ha adófizetésről van szó, másrészt pedig bebizo­nyítja hogy nem riad vissza semmi ilyen ne­hézségtől, főleg olyanoktól nem, amelyek — amint az elmondottakból láttuk — leninek a kérdésnek megoldását a múltban hosszú évekig, évtizedeikig megakadályozták. A t. OrsBággyűlés kezében lévő javaslat kimondja, hogy a földiadóikataszteri munkála­tokban ée a telekkönyvi betétekben a területi adatokat kizárólag méterrendszerbein kell fel­tüntetni. Az egyéb mértékrendszerben bejegy­zett korábbi adatokat pedig méterrendszerre kell átszámítani, más szóval a holdról a ma­gyar demokrácia a hektárra tér át. (Helyes­lés a kisgazdapárt oldalán.) Nyilván vannak még aggályoskodók, akik fíizt mondják, hogy ilyen törvényt megszöve­gezni könnyű, de végrehajtani annál nehezeblb­Bizonyos nehézségek valóban _ fennállanak, azonban egyáltalán meni áthidalhatatlan ok. Nyilvánvaló, hogy a bécsi öl szerinti mérték­egységben bejegyzett korábbi adatok átszámí­tása elég nagy feladatot ró az illetékes ható" ságokra, hiszen ennek a, feladatnak a meg­oldása egy csapásra nem is lehetséges, hanem csupán fokozatosan, a fennálló nehézségek által megszabott ütemben. Éppen ezért van az, hogy a törvényjavaslat nem is tartalmazza a végrehajtási utasítás részletes szabályait, ha­nem a tárgy szerint illetékes minisztériumokra, nevezetesen a pénzügyminisztériumra és az igazságügyminiszitériumra bízza, hogy a foko­zatos átszámításra és az átszámítás eredmé­nyeinek a földiadókataszterben, valamint a teleikkönyvben való átvezetésére a részletes szabályokat rendelettel megállapítsa. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot el­fogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypartok oldalán-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző; Nánási Laszlo! NÁNÁSI LÁSZLÓ (p): T. Országgyűlés! Magyarországról a múltban nemigen lehetett eiimondani. hogy elölj árt a baladás útján. Kon­zervatív urak, 'legtöbbször arisztokraták ültek a miniszteri bársonyszékekben, akiknek minden újítás, mindaz, ami a haladást szolgálta, érde­keik ellen való volt. így természetesen nemcsak, hogy nem lelkesedtek érte, hanem azt meg is akadályozták. Csak néha takadt kivétel ós ilyen évi november hó 24 én, szerdán. 92á kivétel volt. mikor a méterrendszert kezdték alkalmazni. Magyarország /akkor az első államok között volt, amelyek ezt bevezették ég törvényt hoztak ainnak kötelező alkalmazására. 72 év óta a méter mértékrendszer egységeivel számolunk. Kivé­telt jelent a földterület terén a régi mértéknek, az ölnek és a kataszteri holdnak az alkalma. zasia. V éleményünk szerint ideje, hogy végre a tőidnél is rátérjünk a méterrendszer szerint való számításra és a telekkönyvi bejegyzéseket is erre az alapra kell helyezni. i r Természetesen az összes telekkönyvi bejegy­zéseket egyik napról a másikra átszámítani és atimi lehetetlenség, ezért mondja ki igen helye­sen a törvényjavaslat, hogy a törvényt fokoza­tosan kell^ végrehajtani. Az is helyes, hogy a | törvény végrehajtását a pénzügyminiszterre és j az igiazsÉgügyminiszterre bízza a törvény. T. Országgyűlés! Ezzel a törvényjavaslattal a kormány a haladást akarja szolgálni a ez ellen a javaslat ellen igen nehéz kifogást emelni. Egyedül talán azt lehetne megemlíteni, hogy az ölben és a katasztrális holdban; való számítást j megszokta ,a magyar nép és a megiszokott doü­| gokhoz ragaszkodik. Ez a kifogás sem állja meg azonban a helyét, mert a magyar paraszt a föld területét eddig is igen sokfél© módon számolta. Hiába volt hivatalos mérték a négyszögöl és a katasztrális hold, maga a holdmórték is kü­lönböző területnagyságot jelent, a különböző helyeken. A 'katasztrális holdon kívül fcisbo'l^ és magyar hold elnevezés is használatos az or­szág minden részében, de még ezeken sem egy­forma területet értenek. A Nagykunságion egy magyar hold, vagy egy kishold egyformán 1200 négyszögölet jelent, De nem mindenütt van ez így. Van, ahol egy magyar holdon 1400 és egy kisholdon 1000 négy­szögöl kiterjedésű földet értenek, nem is be­szélve arról, hogy a holdakon kívül még milyen elnevezések vannak a földterület nagyságának kifejezésére. Csak néhány példa: lánc, láncalja, köblös ,dénáros. Ezek a kis és magyar holdhoz hasonlóan, szintén különböző területet jelente­nek, különböző vidékeken. Például Biharmegyé­ben egy lánc föld 1000 négyszögölet jelent, de a Szolnok megyei Kenderesen csak 100 négyszög­ölet. Az ugyanesak Szolnok megyei Karcagom pedig, ha valaki egy lánealja földről beszél, az alatt 3200 négyszögölet, vagyis két katasztrális holdat értenek. Ennél még érdekesebbek a helyileig haszná­latos mértékek, amelyeket már a szomszéd köz­ségekben sem igen értenek meg s nem tudják, hogy milyen nagyságú földterületről van szó. De előfordul az is, hogy a határ egyik részén más mértékeHnevezéssel jelölik meg a föld nagy­ságát, mint a határ másik részén. így van ez például az én szülővárosomban, Kisújszálláson. Bakó Kálmán képviselőtársamon kívül más aligha tudná itt. az országgyűlésben megmon­dani, hogy mennyi m az egyforintos föld. A kisújszállási határ egy részén a földtoagyság megbatár órásánál ez a mértékegység, a határ másik részén pedig a magyar hold. Egyforintos föld alatt 1000, egy magyar hold alatt pedig 1200 négyszögöl területet értenek. De még a dénáros mértékegység is használatban van, különösein az öregebb panasztok között. A dénáros föld 100 négyszögölet jelent. így aztán, ha megkérdeznek egy .kisújszállási öreg parasztot, hogy mennyi földje van, előfordul, hogy ez rá a felelet: van 7 forintost, 8 dénáros, 5 hold 400 négyszögöl meg

Next

/
Thumbnails
Contents