Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

919 'Az országgyűlés 86. ülése 1948. vényjavaslat címét és l—M. §-át. A címet és a, szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény iavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a inéterrendis'zernek a földadókatasizteri munkálatokban és a telekkönyvben való alkalmazásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a? előadó urnák a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Nemzeti Parasztpárt jelentett be szónokot, mégpedig Nánási László országgyűlési képviselőt. IAJZ orsziággyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Szabó Imre előadó urat illeti a szót. SZABÓ IMRE (d): előadó: T. Országgyűlés! A métérrendszernek a íöldadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben va)ó alkalmazásáról szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé yaló terjesztése alkalmával szükségesnek, kívánatosnak látszik, hogy mintegy tájékozódásul előbb rövid visszapillantást vessünk miértékügyünk hazai és nemzetközi vonatkozásban való fejlődéséreMiért van erre a javaslatra szükség? Azért, mert köztudomású, hogy minden nemzet gazdasági életének és azon belül különösen kereskedelmének egyik fontos követelménye, hogy megfelelő mértékrendszer álljon a forgalom i endelkezésére vagyoni értékű szolgáltatások mennyiségi és minőségi meghatározására. _ Lássuk tehát ezekután röviden, hogyan alakult hazánkban a mértékrendszer és milyen törvények tsaabályoz'tálk azt az idők folyamán. 1874-ig nálunk egységes mértékrendszerről nem is nagyon beszélhetünk. A mértékrendszer Tneglehetősen bonyolult, áttekinthetetlen és a többi ország mértékrendszerétől is elütő volt. Vegyük sorba mértékeinket és mindjárt kivi' láglik a mértékrendísizernek egyrészt bonyolult. sága> másrészt a többi országtól való eltérése. Hosiszmértékeink: a bécsi öl — ettői fáj még ma is a magyar parasztember feje. különösen, ha földjének kataszteri tiszta jövedelmét aranykoronában szeretné kiszámítani, ^— a bécsi láb, a bécsi hüvelyk, az ausztriai mérföld és* a magyar mérföld. Már ezekből az elnevezésekből is világosan látható ho°y abban az időben nálunk. Magyarországon, Bécs dirv gallt, mert a hatféle: hosszmértéktből csupán egy voll magyar fajta. Területmértékeiink voltak: a bécsi négyszögöl a négysizögláb, a magyar hold, —_ ez is többféle méretben — továbbá a kataszteri hold', és a négyszögmérföld. Ürméreteink: a bécsti köböl, a bécsi köbláb. a magyar iccéi, a bécsi pint, a magyar akó és a pozsonyi mérő. Súly mértékeink — megint csak Béccsel skoll kezdenem — a bécsi font, a vámfont, a gyógys^eitári font, a bécsi márka, a bécsi lat, a vámlat, a becsi karát, a bécsi mázsa; éppen csak a bécsi szelet hiányzott a sorból. (Derültség.) Ha az ember ezeket a régi mértékegységeket felsorolja, őszintén szólva már felsorolásukban is megzavarodik. Könnyű tehát elgondolni' hogyan főhetett a feje annak n magyar parasztnak, magyar gazdának, aki terményeit heti vagy országos vásárra vitte és az egyik kereskedő bécsi mázsáiban, a másik meg vámmázsában számolt el neki. A mértékrendszerben mutatkozó eme zűrzavar megszüntetésére született meg azután az 1874 : VIII. tc.> amely egy évvel előzte meg az évi november hó 24 én, szerdán. 920 1875 május 20-án Parisban a métermérték ügyében megkötött nemzetközi egyezményt. A nevezett törvénycikk az addig használt mértékek helyett új mértékrendszert hozott be, amelynek alapj törvényt idézve — »& méter! tizedes fel vs'ztásisal és többszörözésével^. A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy a régi mértékek a méter rendiszer egységeiben kifejezve mennyinek felelnek meg. Ez a törvény rendelte el maiunk első izben a mértékhitelesítést is a törvényhatóságok által felállítandó mértékhitelesítő hivatalok utján. Emellett Budapesten központi mértékhitelesítő bizottságot állítottak fel. A törvénynek: azonban volt úgy hiányossága, amelyre tulajdonképpen a mai törvényjavaslat is visszavezethető. A földterület tekintetében ugyanis az 1874:

VIII. te. úgy rendelkezett, hogy a földterület ímiennyiségét az úi mértékrendszer < érvénybeléptetése, azaz 1876 január 1. után is a régi mértékben kell kifejezni, s a telekkönyvi bejegyzésdket ás a korábbi szabályok szerint kell végezni. Ezek szerint tehát a törvény nem tette r kötelezővé a méter alkalmlaizását, hanem csupán megengedte azt. hogy például a. földadás-vételnél a felek az? eddigi mértékhez már az új mértéket ig hozzáírhassák. Ugyancsak fenntartotta a törvény további intézkedésig a földadóialap meghatározása tekintetében is a régi területmérték alkalmazását. Ez a »további intézkedés* azonban mind a mai napig késett, noha az eltelt idő alatt a gyakorlati' tapasztalatok bőven igazolták példákkal, hogy azi első mértékügyi törvény nem minidenben felelt meg a követelményeknek. Előstaör is: a hitelesítési szolgálatot a törvényhatóságok saját hatáskörükben és anyagi erejükkel voltak kénytelenek ellátni. Másodszor: a törvénycikk egy szóval sem intézkedett a mértékek és mérőeszközök időszakos újból való hitelesítéséről. Harmadszor: a mértékek és mérőeszközök ellenőrzését a törvény értelmében kizárólag a rendőri hatóságok gyakorolták, amelyeknek pedig ehhez nagyon^ soksK»or nem volt meg a kellő szakképzettségük. Belszélhetnék még arról, hogy a törvény nem tartott lépést például az ipari fejlődéssel és nem tette lehetővé új mértékek és mérőeszközök kötelező hitelesítését, — gondolok például az elektromos mértékekre és mériőeszközokrt?

1

, amelyek a törvény becikkelyezése idején természetesein még ismeretlenek voltak, — nem is szólva arról, hogy a törvény például a hordók jelzését azonosította a mértékhitelesítéssel. Ezeket a hiányosságokat volt hivatva pótolni, illetve kiküszöbölni a mértékekről szóló későbbi 1907 :V. te. Ez a, törvény már átfogó és a szükségleteknek megfelelőbb rendelkezéseket tartalmazi a mértékek és mérőeszközök használatáról, stb., azonban ea a törvény sem küszöböli ki a régi mértékek használatát a földterület mennyiségéndk kifejezésével. kapcsolatban. Ez a törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy a földterület mennyiségének kifejezésére a régi mértékek használata érintetlenül maradj mindaddig, amíg az adókatiaiszterbein és a

< telekkönyvben az ingatlanok területe a jelenleg alkalmazásban lévő mértékegységben vagy egységeikben fejeztetik ki. Ebbe bele lehlet ugyan maígyaráizmi. hogy a törvénythozásnak nem volt szándékában a földterület mennyiségének kifejezésére a régi területniérték használatát végleg fenntartani, hanem csupán rövid, átme• neti időre, amíg az adókataszterben és a telek-