Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

919 'Az országgyűlés 86. ülése 1948. vényjavaslat címét és l—M. §-át. A címet és a, szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfo­gadja.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény ­iavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a inéterrend­is'zernek a földadókatasizteri munkálatokban és a telekkönyvben való alkalmazásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a? előadó ur­nák a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudo­mására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Nemzeti Parasztpárt jelentett be szónokot, mégpedig Nánási László országgyűlési képvi­selőt. IAJZ orsziággyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Szabó Imre előadó urat illeti a szót. SZABÓ IMRE (d): előadó: T. Országgyű­lés! A métérrendszernek a íöldadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben va)ó al­kalmazásáról szóló törvényjavaslatnak az or­szággyűlés elé yaló terjesztése alkalmával szük­ségesnek, kívánatosnak látszik, hogy mintegy tájékozódásul előbb rövid visszapillantást ves­sünk miértékügyünk hazai és nemzetközi vonat­kozásban való fejlődésére­Miért van erre a javaslatra szükség? Azért, mert köztudomású, hogy minden nemzet gazda­sági életének és azon belül különösen kereske­delmének egyik fontos követelménye, hogy megfelelő mértékrendszer álljon a forgalom i endelkezésére vagyoni értékű szolgáltatások mennyiségi és minőségi meghatározására. _ Lássuk tehát ezekután röviden, hogyan ala­kult hazánkban a mértékrendszer és milyen tör­vények tsaabályoz'tálk azt az idők folyamán. 1874-ig nálunk egységes mértékrendszerről nem is nagyon beszélhetünk. A mértékrendszer Tneglehetősen bonyolult, áttekinthetetlen és a többi ország mértékrendszerétől is elütő volt. Vegyük sorba mértékeinket és mindjárt kivi' láglik a mértékrendísizernek egyrészt bonyolult. sága> másrészt a többi országtól való eltérése. Hosiszmértékeink: a bécsi öl — ettői fáj még ma is a magyar parasztember feje. külö­nösen, ha földjének kataszteri tiszta jövedel­mét aranykoronában szeretné kiszámítani, ^— a bécsi láb, a bécsi hüvelyk, az ausztriai mér­föld és* a magyar mérföld. Már ezekből az el­nevezésekből is világosan látható ho°y abban az időben nálunk. Magyarországon, Bécs dirv gallt, mert a hatféle: hosszmértéktből csupán egy voll magyar fajta. Területmértékeiink voltak: a bécsi négy­szögöl a négysizögláb, a magyar hold, —_ ez is többféle méretben — továbbá a kataszteri hold', és a négyszögmérföld. Ürméreteink: a bécsti köböl, a bécsi köb­láb. a magyar iccéi, a bécsi pint, a magyar akó és a pozsonyi mérő. Súly mértékeink — megint csak Béccsel skoll kezdenem — a bécsi font, a vámfont, a gyógy­s^eitári font, a bécsi márka, a bécsi lat, a vám­lat, a becsi karát, a bécsi mázsa; éppen csak a bécsi szelet hiányzott a sorból. (Derültség.) Ha az ember ezeket a régi mértékegysége­ket felsorolja, őszintén szólva már felsorolá­sukban is megzavarodik. Könnyű tehát elgon­dolni' hogyan főhetett a feje annak n magyar parasztnak, magyar gazdának, aki terményeit heti vagy országos vásárra vitte és az egyik kereskedő bécsi mázsáiban, a másik meg vám­mázsában számolt el neki. A mértékrendszerben mutatkozó eme zűr­zavar megszüntetésére született meg azután az 1874 : VIII. tc.> amely egy évvel előzte meg az évi november hó 24 én, szerdán. 920 1875 május 20-án Parisban a métermérték ügyé­ben megkötött nemzetközi egyezményt. A neve­zett törvénycikk az addig használt mértékek helyett új mértékrendszert hozott be, amelynek alapj törvényt idézve — »& méter! tizedes fel vs'ztásisal és többszörözésével^. A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy a régi mér­tékek a méter rendiszer egységeiben kifejezve mennyinek felelnek meg. Ez a törvény rendelte el maiunk első izben a mértékhitelesítést is a törvényhatóságok által felállítandó mérték­hitelesítő hivatalok utján. Emellett Budapes­ten központi mértékhitelesítő bizottságot állí­tottak fel. A törvénynek: azonban volt úgy hiányos­sága, amelyre tulajdonképpen a mai törvény­javaslat is visszavezethető. A földterület tekin­tetében ugyanis az 1874: VIII. te. úgy rendelke­zett, hogy a földterület ímiennyiségét az úi mértékrendszer < érvénybeléptetése, azaz 1876 január 1. után is a régi mértékben kell ki­fejezni, s a telekkönyvi bejegyzésdket ás a ko­rábbi szabályok szerint kell végezni. Ezek sze­rint tehát a törvény nem tette r kötelezővé a méter alkalmlaizását, hanem csupán megengedte azt. hogy például a. földadás-vételnél a felek az? eddigi mértékhez már az új mértéket ig hozzáírhassák. Ugyancsak fenntartotta a tör­vény további intézkedésig a földadóialap meg­határozása tekintetében is a régi területmérték alkalmazását. Ez a »további intézkedés* azon­ban mind a mai napig késett, noha az eltelt idő alatt a gyakorlati' tapasztalatok bőven igazolták példákkal, hogy azi első mértékügyi törvény nem minidenben felelt meg a követel­ményeknek. Előstaör is: a hitelesítési szolgálatot a tör­vényhatóságok saját hatáskörükben és anyagi erejükkel voltak kénytelenek ellátni. Másod­szor: a törvénycikk egy szóval sem intézke­dett a mértékek és mérőeszközök időszakos új­ból való hitelesítéséről. Harmadszor: a mérté­kek és mérőeszközök ellenőrzését a törvény értelmében kizárólag a rendőri hatóságok gya­korolták, amelyeknek pedig ehhez nagyon^ sok­sK»or nem volt meg a kellő szakképzettségük. Belszélhetnék még arról, hogy a törvény nem tartott lépést például az ipari fejlődéssel és nem tette lehetővé új mértékek és mérő­eszközök kötelező hitelesítését, — gondolok pél­dául az elektromos mértékekre és mériőeszkö­zokrt? 1 , amelyek a törvény becikkelyezése idején természetesein még ismeretlenek voltak, — nem is szólva arról, hogy a törvény például a hor­dók jelzését azonosította a mértékhitelesítéssel. Ezeket a hiányosságokat volt hivatva pó­tolni, illetve kiküszöbölni a mértékekről szóló későbbi 1907 :V. te. Ez a, törvény már átfogó és a szükségleteknek megfelelőbb rendelkezéseket tartalmazi a mértékek és mérőeszközök haszná­latáról, stb., azonban ea a törvény sem küszö­böli ki a régi mértékek használatát a földterü­let mennyiségéndk kifejezésével. kapcsolatban. Ez a törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy a földterület mennyiségének kifejezésére a régi mértékek használata érintetlenül maradj mind­addig, amíg az adókatiaiszterbein és a < telek­könyvben az ingatlanok területe a jelenleg alkalmazásban lévő mértékegységben vagy egy­ségeikben fejeztetik ki. Ebbe bele lehlet ugyan maígyaráizmi. hogy a törvénythozásnak nem volt szándékában a földterület mennyiségének ki­fejezésére a régi területniérték használatát vég­leg fenntartani, hanem csupán rövid, átme­• neti időre, amíg az adókataszterben és a telek-

Next

/
Thumbnails
Contents