Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

sr Az országgyűlés 86. iüése 1948, évi november hó 24%%, szerdán. 918 határidő mellőzését kérte, kérdem a t. Ország­gyűlést, hozzájárul-e a miniszterelnök úr ja­vaslatához? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Horváth Ferenc! HORVÁTH FERENC (dini): T. Ország gyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a régi feudális világ kiváltságainak utolsó foszlányait kívánja megszüntetni, nyíl'" vánvalóan aiz ország- közvéleményének helyes­lésével találkozik. Mi sem áll tőlem távolabb, mint hogy ilyen kiváltságokat védelmezzek. A javaslat elgondolásaival, egész szellemével tökéletesen egyetértek. Legyen szabad azotoban néhány olyan szempontra felhívnom a t. Országgyűlés figyelmét, amelyek nem szeretném, ha elkerül­nék a kereskedelem- és szövetfcezeitügyi minisz­ter ár. illetőleg a törvényjavaslat szerkesztői­nek és az elő'adó úrnak figyelmét. A vásár jogok egyöntetű meigszünftertlésével nemcsak a személyi kiváltságokat szünteti m e g a törvényjavaslat, hanem megszünteti az úgy­tnevezett közbirtokossági, közületi, társulati vásárengedélyeke* is, amelyek énpen a személyi kiváltságokkal szemben már a múltban is a közösséget hozták előnyös* kedvező helyzetbe. Gondolok itt elsősorban az egyes községek keretén belül működő és az állattenyésztés szempontjából nagyon gyakorlati és közhasznú eredményekkel dolgozó legeltetési társulatokra, 'amelyeknek eddig joguk volt vásárok tartására. Ezek a társulatok egyes gazdaságii körzetek­ben a lehető legmesszebbmjen'ő körültekinttéssel, a gazdaközönség érdekeinek megfeMő idő. pontban^ állapították meg vásáraikat és így egyes kisebb, sőt nagyobb gazdasági egységek területén is összhang, célszerűség volt a Vásá" rok időtartama tekintetében. T. Országgyűlés! A törvényjavaslattal szemben igen indokolt és a gazdák özönség érdekei szempontjából fontos aggályokat érzek. Arra gondtolok, hogy a vásárok tartásának kérdésében a revízió során esetleg olyan álta­lános mag-Eltartás les®, hogy a vásárok számát csökkentik és a vásárok tulajdonképpeni lényegét is mélyen érintő rendelkezésekleit hoz­nak majd- .Nevezetesen az engedélyezett vásá" rok közérdekűvé tétele azt fogja jelenteni, hogy a kisebb és nagyobb gócpontokban tartott vásárokon nem fog kialakulni az árak minden­kori egészséges ingadozása, hanem az állat­tenyésztő gazdiáik kénytelenek lesznek központi­lag kijelölt vásárlóhelyen és központilag ^ki­jelölt felvásárló útján, központilag- előírt ára­kon értékesíteni állagaikat. T. Országgyűlés'! Vau a kérdésnek bizonyos tulajdonjog oldala is. A társulati vásártartási jog birtokosai rendelkeznek magának a vásár­területnek a 'tulajdonjogával is. Igen méltánvos az a kérésem, hogy ha a társulati vásárjogot ki is veszik az ilyen községek kezéből^ érintet­lenül kell hagyni a vásárterületre érvényes tulajdonjogolt. A helyzet ugyanis az. hogy a községnek nem minden polgára tagja az ilyen társulati közösségnek és jogilag- méltánytalan volna, hogy azok a tagok, a ^ik a társulati közösségben vásárolt részekké^ rendelkeznek, erről a jogukról^ mindéin további nélkül aiz egész község, tehát a nem társulati tagok javára is lemondjanak. Visszatérve előbb említett f aggályaámhoz, meg kell momdaniom' hogy az éppen fejlődő, lendületbe jött magyar állattenyésztés érdeké­ben szükségesnek tartom, hogy a vásárok számát a jövőben inkább szaporítsuk, semmint csökkentsük és mindenképpen őrizzük meg a vásárok igazi jellegét. A vásárokon; legtöbbször kisember állt kisemberrel szemben., akik nagyon jól ismerték egymás vásárlóképességét, anyagi viszonyait és az alku ténye is módot nyújtott az állatot értékesíteni, illetőleg' megvásárolnii szándékozónak arra. hogy az árakat a közös szempontok igen alapos mérlegelése mellett alakítsa ki. # Szükség van &, vásárok számának szaporí­tására a kisipar érdekében is, hiszem nagyon jól tudjuk, hogy a gazdaember az állata érté­kesítésekor kapott pénzen ott mindjárt a hely­színen beszerezheti ugyancsak széles lehetősé­geket biztosító alku mellett ipara szükségleteit szerszámjait, ruhadarabjait, lábbelijét, háztar­tási edényeit. A vásárok szalmának szaporítása, nlletőleg a vásár igazi jellegének biztosítása teljes mértékben kikapcsolja! a feketepiacot is. mert hiszem! a gazdák nagyon jól tudják, hogy szabad alku esetén a tehető legjobb árakat érik el a vásárokon, tehát nem nyulúak a közérdeket sértő, zugban való értékesítési lehetőségihez. Ugyancsak jelentős tételek a községek hálz" tartásában a vásárok alkalmával a község pénz* tárába befolyó jövedelmek, helypénzek is. Az egészségles vérkeveredós szempontjából is érdeke az állattartó gazdiának, hogy niagyobb lehetőség nyiljék állatállománya messzebb vidékre való eladására, vagy messzebb vidékről történő vásárlásánál vásárok alkalmával. T. Országgyűlés! Még egy-két el nem ha­nyagolható körülményre szeretnék rámutatni. Nagyon megnyugtató volna az illetékes fórum­nak olyan Ígérete, hogy a községek eddigi vá­sárait legalább is teljes számban és — ami ugyancsak lényeges — ugyanarra a napra fog­ják engedélyezni a jövőben is. A gazdák ugyanis az idők folyamán megszokták, hogy az egyes községekben mikor vannak vásárok. Nem ma­radi hagyományokra gondolok itt, hanem na­gyon is gyakorlati szempontokra. Egy-egy meg­határozott napra kijelölt vásár aninak a kör­nyéknek mindig jelentős gazdiasági eseménye volt. A szokásjog nem ^ esetlegesség, hanem mindig bizonyos értékesítési sizükségiszerűség, ezért a vásárnapoknak ohfsm kijelölése, hogyha megszokott vásárok biztosítva legyenek a jövő­ben is, kétségkívül megszívlelem dő kívánsága a gazdatársadialomnak. Remélem, hogy ezeket az általiam említett szempontokat az illetékesek figyelembe veszik. Ebiben a reményben foig-adom el a törvény­javaslatot. (Helyeslés és taps a néppárton, a magyar demokratapérton és a kisgazdapár­ton.) ELNÖK: Kivárni még valaki a törvényja­vaslathoz általánosságban hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván,, a vitát bezárom s a tanácskozást befejelzettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a kiváltságos^ haszonvételi jogok megszüntetéséről^ szóló törvényjavaslatot a bizottság Szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy ;az or­szággyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szö­Kezésében általánosságban, a részletes tárgya­Iá 5 alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Ké^em jegyző képviselőtársamat, Szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. 'SZABÓ PIROSKA jegyző (felolvassa a tör­58*

Next

/
Thumbnails
Contents