Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

915 Az országgyűlés 86. ülése 1948. évi november hó M'én, szerdán, 916 kompvám, hajóhíd* stb. — vannak összefüg­gésben. Nem lehet fenntartani olyan évtize­des viagy évszázados kiváltságokat, amelyek nem az érdenn nem az emberi munka folytán jutottak valakinek birtokába és amelyek egé­szen bizonyosan nem a magyaJRság és nem a dolgozó nép szolgálataiból származtak. Ezek­nek a különleges jogoknak legnagyobb része a Habsburg-háte adománya, tehát egészen biz­tos- r hogy a királyi haszonélvezeteket egves családok, vagy személyek nem azért kapták, mert hűségesek voltak a magyarsághoz, ha­nem azért mert jő árulók voltaik': olcsón, esetleg egy hídvámért emberek ezreit vitték a. vásárra a németség vagy az osztrák Habs­burg-ház szolgálatára. A szomorú múltnak ezreket az emlékeit ki kell törölni a magyar jogalkotásból és he­lyükbe a népi demokrácia embert és munkát megbecsülő jogalkotó szelleme adjon olyiatn közösségeknek, mint a község és a város, jogo­kat arra, hogy megindítsák ©gyes elmaradott vidékeken is a kereskedelem és a gazdagodás tehetőségét. A feudális nagybirtokos rendszer emlékeit számoljuk /el ezzel a törvénnyel — mondot­tam elöljáróban — és valóban* ha megnézzük, hogy küknek voltak ilyen kiváltságaik és jor­maik, aikkor látjuk, hogy a kiváltságosok nem a dolgozó nép soraiból kerültek ki, hanem a régi kiváltságos úri rend sorából, amelynek vés-re el kell jutnia oda. hogy nem a munka­nélküliek henye életét éli, hanem vállalja a dolgozó társadalommal az azonosságo't. és vég­zett munkája után akarjon megélni. Ez ?z egyetlen szempont, amelyet elfogad­hatunk és amelyet szükségesnek tartunk min­den alkalommal hangsúlyozni. Ez a szempont ebben a törvényjavaslatban is kifejezésre jnt* amikor a javaslat azt mondja, hogy olyan sze­mélyek- kik politikai vagy egyéb szempontból nem kifogásolhatók, de ily módon elveszt% ke­nyerüket* munkájukat továbbra üs kifejtbetik azon a területen, ahol régebben a jogosítvány műnk anélküli élvezői voltak. Ugyancsak fontos szempont továbbá ennek a törvényjavaslatnak elfogadásánál az. hogy nagyon s^kan azokat a jogokat, melyeiknek birtokosai voltak, nem maguk gyakorolták, ha­nem bérbeadták, kizsákmányolták azokniak a szerencsétlen embereknek munkaerejét, ak% élethivatásszerűen foglalkoztak ezeknek a jo­goknak tényleges gyakorlásával. Henye, sem­mittevő emberek, akiket a szerencsés születés VÜJTV családi körülmények ezeknek a jogoknak birtokosává tettek, könnyelmű életüket élték addia, amíg más emberek keserveslen dolgozva igyekeztek a közösség iavált szolgálni. Ennek a törvén vnp]í következtében, akik hivatássze­rűen foglalkoznak mlajd ezeknek az engedélyek­nek káhasználásával, mind a miaguk, mind csa­ládiul; számiéra jobb megélhetést, magasabb életszínvonalat tudnak majd elérni. (11.00) Helyesen mondja az indokolás, hogy ezek­nek a jogosítványoknak, vámszedéseknek és általában a reakciós múlt hagyományain fel­érnülő iocroknak fenntartása merőben szemben áll a közérdekkel, a társadalom demokratikus átalakulásával ezeknek tehát meg kell szűn­niök s helyükbe olyan új rendelkezéseket kel! léptetni, amelyek a múlt hagyományainak ewket a gátjait lerombolva, a. dolgozó embe­rek megfelelő megbeesülését biztosítják. T. Ház! Nem akarok és nem is tudok en­nek a törvényjavaslatnak részletes indokolá­sába belemenni, azt azonban magam is me.gr kell, hogy állapítsam, hogy a vásártartás és általában az ennek a törvényjavaslatnak kere­tében megszüntetett jogosítványok nem lehet­nek egyes emberek magántulajdonában, mert ezek a köz ja várta szolgálnak, a magánérdeke­ket pedig alá kell rendelni a közösség érdé­keimet. Egyedül az dönthet ennek a törvény­javaslatnak a megszavazásánál, hogy a közös­ség, az egyetemes magyarság szempontjából helyesek és megfelelőek-e azok a jogszabályod amelyeket mi most még akarunk alkotni. A feltett kérdésre határozoítt igennel válaszolok 'és ezért megszavazom a javaslatot. A törvénytervezet minden szakaszát sorra vettem s azt látom, hogy ezzel Q javaslattal egy terhes múlt örökségét számoljbk fel. A tör­vényjavaslat minden staakasza a haladás szel­lemétől áthatott új törvényeink szelletmében készült és ennek megfelelően intézkedik ezek­ben r a kérdésekben is. Nincs félelem, nincí­aggódás bennem az iránt, hogy ezzel a Javas­lattal a szegény dolgozó emberek legcsekélyebb érdeke is sérelmet szenvedne, s éppen ezért, mint parasztember, hálával és köszönettel foga­dom a kereskedelem- és síz/övetkezetügyi minisz­ter úr által benyújtott javaslatot. T. Országgyűlés! Ez a Javaslat gondosko­dik arról is. hogy a legcsekélyebb w fennakadás se legyen a régi engedély megszűnése és az új jogrendszer életbelépése között. Erre való­ban szükség is van, mert hiszen az élet néni áll meg állandóan újabb és újabb követelmé­nyeket támaszt. Különösen most, amikor a népi demokrácia átgondolt tervgazdálkodásA következtében mind több és több ipari termei­vény jut el a mezőgazdasági dolgozókhoz, szükség van arra, hogy a kiereskedelem zavar­talanul folyjék, hogy a falu dolgozói mező­gazdasági cikkeiket és különösen állataikat zavartalanul áruba tudják bocsátani ég meg­szerezhessék tazt a szükséges pénzösszeget, amellyé] az iparcikkeket megvásárolják. Mivel azt látom, hogy a törvényjavaslat gondoskodik ezekről a szempontokról is, a leg­nagyobb megnyugvással fogadom el a kivált­ságos haszonélvezeti jogok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot mind magam, mind pártoim nevében. (Taps a kormánypártokon. — Szórványos taps a független demokrata párton.) ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván srólni. DINNYÉS LAJOS miniszterelnök: T. Or­szággyűlés! Beterjesztem a nőkre nézve a köz­szolgálat körében és más életpályáikon fenn­álló hátrányos helyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. (Lelkes taps.) Kérem a tör­vényjavaslat kinyomatását és szétosztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizott­sághoz való utasítását. A házszabályok 74. §-aban foglalt rendelke­zések alapján ikérem a törvényjavaslat bizott­sági tárgyalásária vonatkozólag a _ 35. §-ba;n előírt három nap mellőzésének kimondását. (Ta/ps a kormánypártokon és a független nva gyár demokrata párton.) ELNÖK: T. Országgyűlés! (Zaj.) Csenídet kérek, képviselő urak. A miniszterelnök úr által benyújtott törvényjavaslatot az ország­gyűlés kinyomtatja, szétosztatja. _s előzetes tár­gyalás és jelentéstétel céljából kiadja az alkot­mányjogi és közjogi bizottságnak. Minthogy a miniszterelnök úr a bizottsági tárgyalás megkezdésére előírt háromnapos

Next

/
Thumbnails
Contents