Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-86

'913 Az országgyűlés 86. ülése 1948. keresetnek azonban, nincsen halasztó hatálya­- Hogy azonban a felszerelés eddigi tulajdonosa bizony talanságbaní ne maradjon' a községnek az átengedésre irányuló kívánságát az enge­délyből^ számított három hónapon belül, legkésőbb. azonban 1949 december végóig kö­zölnie kell. Ha a helyi vásártartó bérelte a felszerelést, iáikkor a község* illetve a vároe ugyantilyen bérleti feltételek mellett örö­kébe lép- de ha kívánja, akkor tulajdoniba is veheti. A 4 § kimondja, hogy kártalanítás nem jár a víásártairtási jog elvesztésé érit ós amint erre az indokolás is rámutat, nem fenne mél­tányos olyan jogokért,, olyan jogok megszűné­séé ft kártalanítást adni, amely jogok egyes­egyedül csak privilégiumok voltak, amelyek eddig is egyesegyedül csak munkanélküli jö­vedelmet biztosítottak ós amely jogokhoz ha­sonló egyéb jogok bosszú évtizedekkel ezelőtt, esetleg már egy félévszázaddal ezelőtt meg­szűntek' tehát azzal, hogy itt esetleg egy fél­évszázadot számítva, ezek a jogok hoslszabb ideig érvényben voltak, bőséges indokolatlan • kártalanítást kaptak a jogok tulajdonosai. A vásártartási jogot a jövőben haszon­bérbe adni nem lehet, ós a haszonbérleti szer­ződések is .legkésőbb 1950 december 31-ig meg­szűnnek.­A 6. §-t ia bizottság módosított formában fo­gadta el azzal a céllal, hogy az új módosított forma szabatosabban fejezze ki azt, hogy a ke­reskedelemiügyi miniszter visszavonhatja az ér­vényes' vásártartási jogokat, de kizárólag ab­ból az adminisztratív eéibóL hogy világosab­ban és szabatosabban foglalja össze a község, illetve város jogait. Nevezetesen arról van szó. hogy a régi vásártartási jogról szóló adománylevelek, ren­deletek igen sok község számaira rendkívül el­szórtan, a legkülönbözőbb törvényhelyeken, adomány.levelekben találhatók. Egyrészt cél­szerű ezeknek a csoportosítása, másrészt a vá­sár napjának a meghatározása is sokszor olyan bonyolult, hogy igen nehéz — néha nem is le­het — teljes pontossággal megállapítani. A 6. § tehát ezeknek az adminisztratív kérdéseknek a rendezéséi célozza. A 7. § a büntető rendelkezésekről intézke­dik. A javaslat II. fejezete a komp- és vámsze­dés'i jog megszüntetéséről szól és mutatis mu­tandis megfelel az I. fejezetnek, amennyiben a II. fejezet első isfcakasza, a javaslat 8. §-a ki­mondja hogy a földtulajdonhoz fúzSd-i *sgy személyes jogon gyakowolt komp-, írlév- és vám­szedési jogok megszűnnek és a jövőben csak a köziekedósügyi miniszter engedélye alapján gyakorolható ilyen jog; kártalanítás nem jár a jog megszűnéséért, a haszonbérleti viszony ugyancsak megszűnik, kártalanítás ezért sem jár. A 10. § arcról intézkedik, hogy a megszűnő jog tulajdonosa, haszonélvezője, illetve haszon­bérlője a törvény hatálybalépésének napjától számított bátyáin nap alatt ugyanarra a helyre kérheti komp- vagy rév jognak, illetőleg híddal vagy hajóhíddal! kapcsolatos vámisizedósi jog­nak engedélyezését és más jelentkezők és kérel­mezőik esetén ezeket a Személyeket elsőbbség illeti meg. A forgalom fenntartásának biztosítása természetesen megköveteli, hogy a törvény hatálybalépésével sehol se legyen fennakadás. Éppen ezért a 11. § kimon/dija, hogy a m<a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV, évi november 1 hó 24v,n, szerdán. 914 üzemben levő hidakon és kompokon az üze­met fenn kell tartani az engedélyezési eljárás befejeződóséig, legfeljebb azonban három hó­napig. Ha az eddigi engedélyes ennek ellenére mégis megszüniteti a forgalmat, akkor az említett időre a közlekedésügyi miiniszter maga helyezheti forgalomba a kompot, illetve hidat, ós erre az időre kártalanítás nem jár­A javaslat III. fejezete,, Illetve 13. §~a a malomjog megszüntetéséről szól. Kártalaní­tás ezért sem jár. Amint már előbb voltam bátor említeni, ez tisztára akadémilkns, elvi jellegű intézkedés, mert ma királyi kisebb haszonvételi malom jogok a gyakorlatban nin" csenek. Az utolsó szakasz, a 14. § a hatálybalépés­ről és a végrehajtásról intézkediik­Kérem a t. Országgyűlést, hogy a javas­latot a bizottság szövegezésében elfogadni szí" veskediéV. (Tarts a kormám/pártokon.) ELNÖK: Szálasra következik 1 ? SZABÓ PIROSKA ieQvző: Szabó Ferenc. SZABÓ FERENC (kg): T, Ház! Amikor a néni demokrácia kiváltságos haszonélvezeti jogok megszüntetése tárgyában törvényiiavas­latot nyújt be, hogy azt az, országgyűlés tör" vényerőre emelje,, akkor olyan feudális haigyo­mányokíat számolunk fel, amelyek idegen tesf­ként éltek tovább demokratikus' társadalmi rendünkben. A törvény olyan kiváltságokat és előjogokat fos megszüntetna, amelyek kirá" lyi adományleveleken alapulnak és munka­.nélküHi jövedelemfoirrásai voltak. El lehet képzelni, t. Ház- hogy mennyi olyan törvény és rendelkezés él még ma is a) magyar jog­rendszerben, ha most a demokrácia negyedik évében Werbőczy Hármaskönyvének alánjaira felépített jogokat kell ezzel a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal megszünteni. Nem afkiarnk hosszasan foglalkozni itt a t. Ház előtt Werbőezyvel ós Werbőczv s zeller móvel. amely majdnem négv évszázadon ke­resztül gúzsba kötötte a parasztság minden felemelkedési vágyát- mert hiszen má mind valamennyien, akik itt vatgvunk a dolgozó nép soraiból felemelkedő munkás>- és parasztembe" rek, nagyon jól itíudiuk. hogyan merevítette meg évszázadokra Werbőczy jogi könyve a magvar életet. Amikor alaposan áttanulmányoztam ezt a törvényjavaslatot^ akkor a népi demokrácia szellemét éreztem kicsendülni minden egyes szakaszából. Én magam jól tudom, ho-gv egyes vidékeken olvtan helyeken van vásár­tartási joga valamely községpelk. aihol a fej" lődés | aizt < máir nem teszi időiszerűvé: esetleg azon a vidéken már annvira fejlett a keres­kedelem és úgy kifejlődött az üzleti élet, hogv nincs arra szükség- hogy ott továbbra is fenntartsuk a vásártartás jogát. Van viszont olyan hely. — ismerek ilvent a salát vidéke­men is — ahol még a régi királyi jogok alap" ián megtartják a vásárokat, azonban az életi fejlődése másfelé vett irányt és ezt a helyet nem . fejlesztette ki gazdasági vagv kereske­delmi központtá, ide már csak kegyeletből járnak el az emberek vásárra* mert megszok­ták és nem azért, mert üzleti érdekeik 1 azt megkívánják. Helyesnek ée szükségesnek tartom to" vébbá, hogy a vásártartás jogával egyidő­ben rendeszük mindiazokat a jogállamotokat, amelyek egyesi vásártereik' tulajdonjogával­va-gv pedig ezekkel kapcsolatos jogosítvá­nyokkal, vámszedésii jogokkal — hídvám, 58

Next

/
Thumbnails
Contents