Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-85
897 Az országgyűlés 85. ülése 1948. büntetés kitöltésére kellene kötelezni: akikor az illető ugyancsak a törvény erejénél fogva mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények terhe alól. Mik emek a hátrányos jogkövetkezmények! E hátrányos jogkövetkezmények közé tartozik — mint már említettem — például, hogy az» akinek priusza van. nemi tudott visszahomosítást kapni. Erkölcsi bizonyítványába belekerül, hogy őt elítélték. Én is kaptam olyan erkölcsi bizonyítványt amelyben benne volt az, hogy a bíróság elítélt azért, mert a rendőrségen meg •mertem ismételni azt, amit az országgyűlésben annakidején elmondottam, tudniillik, hogy a szemeimmel láttám vagy megbízható tanuktól tudóim, hogy a rendőrségen megvertek valakit azért, hogy vallomástételire kényszerítsék. Ha tehát valakinek erkölcsi bizonyítványába belekerül egy ilyen megbélyegzés, akkor az illető azon erkölcsi bizonyítvány alapján nem tud sehol elhelyezkedni, nem tud iparigazolványt kapni, esetleg iparjogától is megfosztják, stb. stb., szóval egy egész csomó káros következmény következik be. Sőt valiamennyien tudjak azt is. h oj g az országgyűlési választójognál s* különöjserpla válafszthatóságnál is jelentősége van annak, hogy valaki ellen büntető ítéletet hoztak-e vagy sem. Lehetséges az is, hogy az illető hivatali alkalmazását is elveszti emiatt, vagy hogy sem ő, seni pedig özvegye vagy gyermekei nyugdíjat nem kapnak, stb. Tehát egy egész csomó káros következménye van. amelyeknek a megszüntetését, kiküszöbölését kívánatosnak kell tartani. Ez a javaslat kétségtelenül biztosítja azt, hogy ezeket a káros következményeket nagyobb mértékben ki lehessen küszöbölni, mint az 1940:XXXVIL te. alapján lehetett, amely törvény először szólt a rehabilitáció kérdéséről. Kérdés* miost már, milyen egyéb tekintetben javítja, illetve terjeszti ki ez az új törvény az 1940. évi törvény kedvezményeit vagy mentesítését. Lehetővé teszi' a kegyelmi elhatározás útján való mentesítést olyan esetekben is> amelyekben a régi törvény szerint a kegyelem útján neim volt lehetséges a mentesítés. A régi törvény kimondta, hogy nem lehet mentesíteni a hátrányos következmények alól az olyan személyt, aki hivatalvesztést vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll; ha tehát valakit tíz esztendőre politikád jogaitól megfosztottak, akikor ez alatt a tíz esztendő alatt nemcsak politikai jogokat nem gyakorolhat, c*|e még egy standot sem kaphat a vásárcsarnokban, vagy iparjogot sem gyakorolhat. Szóval azt lehet mondani, hogy a legkülönfélébb tekintetekben hátrányos következmények alatt áll. .Ezt a kérdést az.. új tlötrvényjavaslat nem szabályozta <eüég precízen, úgy hogy erre vonatkozólag kiegészítő indítványt javaslok éspedig azt akarom kimondatná, hogy (olvassa): »Az államfő kegyelmi elhatározással a törvényben és a jieileu törvényben foglalt! korlátozásokra tekintet nélkül megszüntetheti a hátrányos jogkövetkezményeket a jelen törvény 5. §-ábáíii említettek kivételével, nem mentesítheti azonban azt, aki ellen bűntett vagy szándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatbián«. Mik ezek a törvényjavaslat 5. §-ában említett kivételek 1 Két kivétel van, taimelyre nézve eisrészem kétségtelen, hogy a köztársasági elnök sem szüntébbjeti meg a # hátrányos jogkövetkezményeket. AB egyik kivétel az, ba az ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. évi november hó 23-án, kedden. 898 elítéltetésheiz magánjogi természetű hátrányos jogkövetkezmények fűződnek. Példának okáért a házassági törvényben benne van az, hogy a házasság felbontására abszolút okul, tehát olyan okul, amelynek alapján a házas fél feltétlenül követeiheti a házasság felbontását, szolgál ats, ha házastársát halálra vagy pedig öt évnél súlyosabb szabadságvesztésre ítélték. Ugyancsak a házassági törvényben van az is, hogy^ relatív bontó ok az, — ebben az esetben tehát a bíróság mérlegeili, hogy a házasság annyiria fel van-e dúlva, hogy azt fel kell bontani —, ha a házastársat öt évnél kisebb szabadságvesztés-büntetésre ítélték. Ilyen magánjogi jogkövetkezmény az is, ha valamely bűncselekményből valakinek kártérítési igénye származik. Természetes ós magától értetődik, hogy ezekét a magánjogi hatásokat semmiféle kegyelem és semmiféle! büntetőbíróságnak semmiféle döntése nem helyezheti hatályon kívül. Az, hogy az ilyen magánjogi következmény érvényesül-e vagy nem érvényesül, nem a büntetőbíróságnak és nem az államfő kegyelmezési lehetőségének körébe tartozik. Ez magánjogi kérdés, amelyet a polgári bíróság dönt el, ha perre kerül a sor, ezekre a magánjogi következiményekre tehát a hátrányoktól való mentesítés, a hátrányok meg szüntetés© természetesen nem terjedhet ki. De itt van 'még egy második pont is. Vannak nemzetközi szerződések, amelyek bizonyom büntető ítéletek kihatását a rendestől eltérően szabályozzák — példának okáért két szomszédi állam megállapodik abban, hogy a határállomáson, alkalmazotti tisztviselők között ne legyen olyan, aki a másik állam ellen valamilyen bűncselekményt követett el, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt el volt ítélve, stb. — Ezért kimondja a javaslat, hogy a törvény rendelkezései nem érintik & küiállaniokkal kötött nemzetközi egyezmények* szerződések, megállapodások rendelkezéseit, úgy hogy ezeket az államfő sem érintheti; az államfő sem mondhatja ki kegyelmi elhatározásában, hogy a külállamokkal kötött memaeitközi egyezmények rendelkezéseinek ellenére is megszüntet valamely joghátrányt valamely elítéltre nézve. Mint már említettem, az elítélésből származó magánjlogi következmények nem szüntethetők meg és a nemzetközi egyezmények által előírt következmények sem, egyébként azonban módosító javaslatom szerint az államfő kegyelmezési jogával megszüntethet mindjenféle hátrányos jogkövetkezményt a régi törvényiben ós a jelen törvényben foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül. A 'régi ítörvényből más korlátozás is hatályban marad az államfőre vonatkozólag: az államfő nem, mentesítheti a jogkövetkezmények alól azt sem, aki ellen bűntett vagy szándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. Olyan embernek, aki újaibb bűncselekményt köveitett el ós emiatt nem rendőrségi, hanem bírói eldárás van ellene folyamatban, tehát amikor már alapos gyaoiú van arra, hogy az illető (bűncselelkiményt követett el. ha méíí nem is hoztak ügyében marasztaló ítéletet, ilyen embernek nem adható mentesítés. Egyébként a törvényjavaslat egyik legfőbb rendelkezése annak megakadályozása, hog-y a bűnügyi nyilvántartó felvilágosítást adhasson olyan ügyekben, amelyeikben a jog" 57
