Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

Áz országgyűlés 85. ülése 1948. évi november hó 23-án, kedden. 896 nem ért és nem fog- ormi. (Taps a kormányvartokon.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatbozatal. Kérdem a t. Ország-gyűlést, hogy az 1948 :XXH. törvénycikk hatályának kiterjesztéséről és a közjegyzők, valamint a bírósági végrehajtók elmozdítására vonatkozó átmeneti rendelkezésekről SEÓIÓ törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen! Nem!) Kérem azokét a képviselőtársaimat, akik a törvény- j javaslatot elfogadják, méltóztassanak fel. áíllaini. (Megtörténik.) Többség, Kimondom a határozatot: az, országgyűlés a tiöírvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. SZABÓ PIROSKA jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—í. §-ait. Az ország, gyűlés a törvényjavaslat címét és l—l. §-aii hozzászólás nélkül elfogadja*. EtLNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltaNapirend szerint következik a büntetőítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról ós megszüntetéséről szóló 1940: XXXVII. törvénycikkben foglalt kiecV vezméuyek kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomásaira hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt és a Demokrata Néppárt jelentett be szónokokat, és pedig Huszti Dénes és Székely Imre Kálmán országgyűlési képviselőket. AB országgyűlés ia bejelentést tudomásul veszi. Hebelt Ede előadó urat illeti a szó. HEBELT EDE (d) előadó: T. Országgyűlés! A Szociáldemokrata Párt jogvédő irodájában huszonöt éven keresztül harcot folytattunk a priusz ellen. Mit jelentett a priusz! Azt jelentette, hogy akiről m bűnügyi nyilvántartóban a legkisebb bűncselekmény miatt is — amelyet fiatal korában, esetleg 30—40 évvel az/előtt követett el — valamiféle feljegyzés volt, aa nem tudott iparengedélyt kapni, állampolgársági, visszahonosítási vagy hasonló ügyekben nem tudott eredményt elérni, a vásárcsarnokban nem tudott egy standot kapniA bűnügyi nyilvántartót 1908-ban létesítették ós azóta a bűnügyi nyilvántartóban való feljegyzés miatt nagyon sóik ember, különöisen sok kisember szenvedett. A rehabilitációs törvény, amely 1940-betn lépett hatályba, nagy megkönnyebbülést jelentett volna, ha a törvény alapján szélesebb körben lehetett volna eredményeket elérni. Azt lehet mondani, hogy a letűnt rendszer utolsó évtizedében kevés törvény volt ehhez fogható. Nagy örömmel üdvözlöm tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely kiterjeszti azt a lehetőséghez, hogy a büntetett előélethez a büntetőítélethez fűződő, nem a bíróság által kiszabott, nem büntető törvényekben, hanem egyéb jogszabályokban foglalt hátrányos jog. következményeket ki lehet majd küszöbölni. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények kiküszöbölésének különféle módjai vannak. Legegyszerűbb módja; az, ha ipso jure, automatikusan már a törvény rendelkezéseinél fogva bekövetkezik a hátrányos következmények megszűnése. (12-30.) Az 1940. évi törvényben is megvolt már ez az automatikus, a törvény erejénél fogva bekövetkező — hogy úgy fejezzem ki magam — törvényi rehabilitáció a fiatalkorúakra, az'okra nézve, akik fiatal borukban követtek el valamilyen bűncselekményt, az 1940. évi törvény azonban a katonai bűncselekményeket kivette a rendelkezés alól. vagyis ha valaki fiatal korban -- a fiatal, kor a tizennyolcadik évvel végződik — katonai bűncselekményt követett el és emiatt akár a legkisebb büntetésre is elítélték, akkor az ezzel járó hátrányos következmények nem szűntek meg. Most ez az új törvényjavaslat más álláspontra helyezkedik: a polgári és ka tolnai bíráskodás közötti különbséget a mai demokratikus ós szocialista irányban haladó világ szellemének megfelelően elejti ós kimondja., ha valaki fiatal korban katonai bűncselekményt követett is el, akkor is ipso jure, a törvény erejénél fogva mentesül a büntető ítélethez fűződő legkülönfélébb, más jogszabályokban szabály ózott hátrányos következmények alól. Vannak azonban más esetek, amelyekben a hátrányos következmények megszűnésié nem így, nem a törvény erejénél fogva következik be, haneni bírói rendelkezés folytán, de úgy, hogy a bírói rendelkezés abban a bizonyos büntető ítéletben már benne foglaltatik. Az 1940. évi törvény ugyanis megengedte azt, hogy kisebb bűncselekmények esetében, amikor például pénzbüntetésre ítél a bíróság valakit, még nagykorúság esetén is kimondhassa már az ítéletben azt, hogy a hátrányos következimények alól az elítélt — annak ellenére, hogy elítélték — mentesül- A bíróságok azonban, sajnos,, rendkívül kevés esetben alkalmiaztálk ezt a törvény által megadott lehetőséget; rendkívül ritka esetekben mondták csak ki a mentesítést magában az ítéletben. Most azonban remélhető. hogy ennek az új törvénynek a hatása^ alatt liberálisabban kezelik majd ezt a kérdést ós enyhébb ítéletek, különösen pénzbüntetésre szóló ítéletek esetében — tehát, amikor valóban enyhe büntetésről van Szó — alkalmazni fogják ezt a bizonyos rendelkezést és magáiban az ítéletben kimondják: megbüntetjük ugyan ezt az egyént nyolcnapi fogházra, vagy megbüntet jük pénzbüntetésre, ez az ítélet azonban az egyéb jogszabály okban megállapított káró® következményekkel nem já

rA hátrányos következmények alól való előzetes bírói mentesítés esete ez. Ha a bíróilag elítélt egyén,, akit a bíróság feltételesen szabadlábra bocsát, akiről tehát az ítéletben kimondja, hogy nem kell kitöltenie az ítéletben megállapított büntetést, — a feltételes szabadlábrahelyezésről szóló törvény megállapítja, mely esetek azok, amelyekiblen valamely egyén feltételesen szabadlábra, helyezhető: ha a vétségért kiszabott büntetés nem haladja meg a háromi hónapot, vagy a kihágás miatti büntetés nem haladja meg az egy hónapot, ha az ilyenmódon elítélt azt a bizonyos próbaidőt, amelyre a feltételes szabadlábrahelyezés szól, amely próbaidő vétségeik esetében három év, kihágjáisok elsieteben egy év, úgy tölti el, hogy nem következik be semmiféle olyan ok, újabb bűncselekmóny miatti eljárás, amely miatt 'a feltételes szabadlábrahelyezést hatályon kívül kellene helyezni, illetve az illetőt a bíróság által felfüggesztett