Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

885 'Az országgyűlés 85. ülése 1948. szereplő személyek érdekében is függetlensé­gük mindennél fontosabb, mert különbem hiva­tásukat* vagyis az ítéletek mindenkitől függet­len eo pártatlan végrehajtását aligha teljesít­hetik. m Mindezekből nyilvíáínvaló, hogy legkevésbbé az ugyaaiiesak elenyésző számú szerény értel­miségi s egyben testi dolgozó végrehajtókra nézve indokolhatja a bíróságok demokratikus átszervezésié érdekében megjelölt javaslati indokba miniszter úrnak adott felhatalmazást a bírósági végrehajtók állásuktól való elmoz­dítására. Lehet, hogy a javaslat által érintett és az előbbiek r szerint felsorolt elenyésző számú bírák, "bírói képesítésű s egyéb igazságügyi fcözszdligálati alkalmazottak, közjegyzők ós végrehajtók egyikének-másikáinak magatar­tása, vagy működése kifogásolható. Ha azon­ban ez igaz- akkor rendelkezésére áll az, igaz. ságügyi kormányzatnak a kifogásolt személy ellenében a bűnvádi vagy a fegyelmi eljárás megindításának lehetősége és igénybevétele, de rendelkezésére állott az igazolási el jár ál; 1 szű­rője is semmi szükség sincs tehát arra, hogy a felsorolt Személyek kara általánosságban és egyetemesen ily drákói rendelkezés bosszú időn át fenyegető hatása alatt kényszerüljön hivatását teljesíteni. Egyébként már az alaptörvény vitája so­rán rámutatott pártunk arra is- hogy @i jog­viták két főcsoportra: polgári és büntető, — az utóbbiak pedig poilibikai és közönséges bűn­cselekmények jogvitáira oszlanak. Rámutatott a _ párt szónoka arra, hogy a demokráciát érintő politikai bűnvádi jogviták a népibíróság hatáskörébe utalással, az egyéb kényesebb jog­viták pedig a számukra feliállított különb író­ságokkal, — így a munikásbírósági külömtaná­csokkal, — még az alaptörvényben érintett sziakibírák hatásköréből is kikerültek, tehát már az alaptörvényre sem volt szükség, az abban felhozott indok okból. Még inkább áll ez a javaslatban érintett személyekre, mert hiszen köztudomású, hogy a közigazgatási és szabadalmi bírák, a bírói ké­pesítésű miniszteri s egyéb fogailmazói kar, a segédszemélyzet, a közjegyző és a végrehajtó még esiak közelébe se juthat olyan jogvitáinak — annál kevésbbé vehet részt olyan jogvita eldöntésében, — amelynek mikénti eldöntése a demokrácia érdeke vagy hátránya! Ellenke­zőleg, éppen a javaslat hatása ailiatt, — ha abból törvény lesz, — az érintett személyek nem f°g­nak tudni többé azzal a függetlenséggel és szabadsággal rendelkezni, amely a tárgyilagos ésf pártatlan ítélkezéshez, illetőleg működéshez elengedhetetlenül szükséges. (Úgy van! a nép­párton.) Ez a javaslat sem tartalmaz kivételt az érintett személyek közül azokra, akiket már a demokratikus kormányzat nevezett ki. Nyil­vánvaló pedig, hogy ezek végelbánás ató vo­niása vagy elmozdítása már a dolog természe­ténél fogva a bíróságok demokratikus átszer­vezése érdekével aligha indokolható. Nem teste kivételt a javaslat az érintett személyek közül azokkal sem. akiket feltétel nélkül igazoltak, akik tehát tulajdonképpen már átmentek de­mokratikus magatartásukat és működésüket illetően a legszigorúbb szűrőn is. Ezek vég­elbánásí alá vonása vagy elmozdításía^sem in­dokolható — pláne az illetékes igazolóbizottság munkájának lekicsinylése nélkül — a bírósá­gok demokratikus átszervezésének érdekével. évi november hó 23-án, kedden. 886 És vájjon mi indokolja azt, hogy a javas­lat 2. §-ában körülírt és már bővebben mélta­tott segédszemélyzet minden bíróiságnál mégis egyedül az igazságügyi tárca körében végel­bánás alá vonható, — sőt most már a közigaz­gatási és a szabadalmi bíró is végelbánlás alá vonható legyen — ha ugyanakkor nemcsak az egyéb minisztériumok körébe tartozó, hanem maga a közigazgatási és a szabadalmi bíróság kezelési, műszaki ós altiszti szakban működő segédszemélyzetének végelbánás alá vonása a javaslat szerint sem indokolt? Vájjon csak az igazságügyi tárca körébe tartozó nembíró közszolgáilati alkalmazott — tehát az irodfa tiszt, kezelő, leíró, altiszt, telek­könyvvezető, fogházőr, stb. — magatartása vagy működése kifogásolható a demokratikus iáitszervezés érdekében? A kultusztárca, a pénz­ügyi tárca és az iparügyi tárca meg- az egyéb tárcák körébe tartozó közszolgálati al­kalmazott nem? Hiszen ezek magatartás'át ós működését a jüsz., tüSz., és egyéb ügyviteli szabályzat pontosan körülírja s attól eltérő működést ós magatartást nem is tanusíthat­nak! Mivel tehát a javaslat a közigazgatási és szabadalmi bírákra nézve a híréi független­ség érdekében, előadott érveléstől eltekintve­azon túl sem 1 hívhatja, fel meggyőzően a bíró­ságok demokratikus átszervezése érdekét; mivel a javaslliat az, alaptörvénynek nem ki­terjesztése, hanem annál kegyetlenebb jog­fosztó rendelkezés bevezetése; mivel a benne érintett és még szerinte .is bírói 1 funkciót nem, végző személyekre nézve fogalmi ellentmon­dás a bí'róságok demokratikus átszervezésével indokolni a bevezetni kívánlt jogfosztó ren­delkezést; mivel a javaslat a közigazgatási és szabadalmi bírákra nézve az alaptörvény .eny­hébb áthelyezési rendelkezését azzal mellőzi,, bogy e bíróságokból csak egyetlenegy van, tehát nincs hova áthelyezni, — mintha bizony e bíróságok azonos bírói képesítésű tagjai egyéb bíróságokhoz, közagazgattási vagy mű­száki képesítésű tagjai pedig egyéb megfelelő közigazgatási vagy műszaki hatósághoz nem 1 ennének áthelyezhetők! — mivel továbbá az érintett személyek általános, de speciális mi­nimálisan elenyésző számára tekintettel is a javaslat seniilyen közjó, legfőbb állami cél vagy közérdek sem indokolhatja; mivel taz érintett bírák és bírói képesítésű személyek, továbbá a közjegyzők és végrehajtók kivételé­vel az érintett úgynevezett segédszemélyzet átszervezése mint kisebb joghátránnyal: a hi­vatalból áthelyezéssel is elérhető; mivel az érintett testületek 1945 óta a demokratikus kormányzat által kinevezelttekkel demokra­tikus irányban nyilván már amúgy is átszer­vezést nye'rtek: mivel az igazolások és B-lis­tázások szigorú szűrőit iis elszenvedték; mivel ellenük támasztott konkrélt panaszokra még a i avaslat sem hivatkozik, az ellenük bevezetni kívánt végelbánás és elmozdítás, pedig a; leisr 1­rosSzablbat: teljes tönkretételüket eredmé­nyezi, — mert ,ai mostani közisimeilt körülmé­nvek között megfelelő új munkaalkalmaikra kilátásuk sem lehet! — mivel a javaslatban v szociális szempontok felhívásával a joghatály szempontjából beállított hat-, illetőleg három­T-avi időisyiaik az éritateitt .személy ós esaládia életbiztonságaira, menni elégséges reimédium; és legfőképpen, mivel a, javaslat különösen az úgynevezett érintett segédszemélyzet és a közjegyzők, meg végrehajtók tekintetében 56*

Next

/
Thumbnails
Contents