Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-85
887 Az országgyűlés 85. ülése 1948. csakis soha. nem léteaeltt, ok nélküli, rendki vülá és — mondhatni — rögtöni (hatályú felmondás behoziataláinaik miinősíthető, különös tekintettel arra, hogy pártunk programmja többek között az állampolgári szahadság és függetlenség hatékony támogatását tűzte ki célul, mindezekért a javaslatot pártunk és ia magam nevében sem fogadhatom el általánosságiban, p 1 Országgyűlést pedig kérem, hogy a javaslatot méltóztassék visszautasítani. (Taps h népvárton. — SEREGÉLYT József (á): _ Hogyne!) ELNÖK: Szólásra következik a 'kijelölt szónokok közül? SZabÓ PIROSKA ieavző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF <nt) : 'T. Ház! Az előttem szólott képviselő úr azt lehet! mondani, minden anyagot kimerített, amit etzzel a javaslattal szemben ellenzéki oldalról el tehet mondani. Éppen ezért számomra egészen kevés matéria akad. Ennek lényege pedig az, hogy nelm tudok egyetérteni ,a törvény indokolásával, amely azért kéri a kormány számária a felhatalmazást abban a szűk közszolgálati kategóriában, amelyre a javaslat hivatkozik, mert a közigazgatása bírák, a bírósági végrehajtóik. ia bírói képesítéssel bíró igazságügyi tisztviselők és a közjegyzők áthelyezésének, elbocsátásának vagy végelbánáís alá vonása, nak lehetőségével a, demokratikus államélet erőit, alapjait kívánja megerősíteni. T. Ház! A mtai demokratikus magyar állam ma már negyedik életévében, ennek is már fi -vécéin van. ~Négj esztendő állott tehát rendelkezésire hogy a közszolgálatban álló ítélőbírákiat és ! flisztviselői kart meg lehessen rostálni. Amint az előttem szólott képviselő úr is elmondotta, ezek a most is szóbakerülő közhivatali alkalmazottak (Zaj a dolgozok pártián!) már mind átestek különböző ellenőrzések korlátain. A közjegyzőkre vonatkozólag meg külön r igazoló bizottságokat létesítettek, amelyek éppen kari szempontból állapították meg, va.jjlon a közjegyző mieigfelel-e a demokrácia követelményeinek, vagy sem. Amikor sa népbírósági törvénynek. — arat mondhatnám — legsúlyosabb és a legfelelősehh rostáján kívül még p\t voltak a fegyelmi eljárási lehetőség?3r is. amelyekkel négy esztendőn keresztül szelektálás alá vonhatták ezeket a törvényben meginlölt tisztviselőket, akkor én nem tudom indokát adni annak, hogv miért kell még ezt a függő viszonyt, ezt a félelmi helyzetet, amelyben egy ilyeln kategóriának élnie 'kell. a feje felett függő Dani okleSnkardk ént még több, mint egy esztendővel meghosszaibhítani'? (Egy ftrmg a dolaozók pártján: Majd megmagyarázzuk!) Hiszen mindtnyáian 'tisztában vagyunk azzal, hogy a mi állami életünk alaptörvénye fóleliptmimentes életet kívánt biztosítani polgárainak. (Úgy van! Ügy van! a néppárton.) Amikor tehát -négy éven át ezek a közhivatalnokok a legbőségesebben ki voltak téve annak a lehetőségnek, hogy megítéltessenek, akkor nem látom indokát amniaík, hogy ez a félelemteljes idő számukra még egy esztendővel ^ meghos/szabbíttassék. T. Ház! Vegyünk C sak egy áthelyezésit. Ma psv áthelyezés a közlekedés rendkívül? nebézséwi és különösen a költséges volta miatt (V/I^ntpiondáwk a dolgozók pártján.) egy köztisztviselő sziáímára túlságosan kemény büntetés (RATKÓ Anna (d): Milyen jó vicceket tud!) Sehol az országban nincsenek olyan évi november hó 23-án, kedden. 888 bőséges számban lakások, tehát ,a lakáskérdés is önmagában olyan nagy nehézség, amely egy költözködés alkalmával szinte válságos helyzetbe hozza az illető tisztviselőt. Ha valakit áthelyeznek olyan helyről, ahol voltak iskolák, ahol a gyermekeit taníttathatta és ezt a helyzeti energiáját elveszti, akkor gyermekei kiképzéséneik és tanításának a lehetősége^ ils elvész. (Egy hang g dolgozók pártján: Miért nem fordítva mondja?) Ez még a kisebbik baj. Ami a fordítottját illeti, azt méltóztassék a képviselő úrnak elmondani. Az elnök úr azt mondotta, hogy most engem illet a szó és én ezzel a joggal élni is alkarok. (Helyeslés és taps a néppárton.) Mindennél súlyosabb azonban a végelbjánás alá vonás, illetőleg az állás elvesztése. Méltóztassanak csak elképzelni: mit jelent az, ha egy jogászembert kiemelnek az álláséból, vagy például egy végrehajtó vagy egy közjegyző minden nyugdíiigénv nélkül elveszíti a, pozícióját. ÍPOTHORNIK József (d): Hát ha rászolgált^— KELETI Péter István fdn): Csinálják bűnvádi és fegyelmt úton!) Hiszen ma az a helyzet, hogy még fiatal jogászok seni tudnak elhelyezkedni, nemhogy éltesebb emberek, akár szellemi', akár fizikai munkához • tudnának jutni. Meggyőződésem szerint ma aríra kellene helyezni a súlyt, hogy minél több embernek kenyeret adjunk, de semmiesetre gie szaporítsuk azoknak a számát, akik kenyértelenné lévén, sohasem lehetnek az állami élet támaszai. De ettől eltekintve, vájjon milyen szerepköre van egy közjegyzőnek vagy egy bírósági végrehajtónak, akiit most négy év után demokratikus szempontból vatamiilven módon kifogásolni leheti (POTHQRNIK József íd): Jó vizet zavart eddig 1 is!) Az a bírósági végrehajtó, a törvény által meghatározott szűk keretek között cselekvő ember, aki nem tehet semmit sem demokratikusan' sem antidemokratikus an> hanem csak úgy, amint azt a tör L vény előírja. Annak a köz;jei°'yzőnek legfeljebb csak egy szemernyivel van több pouvoir-j-a az ő munkaköréiben, nriJnt egy bírósági végrehajtónak- Ha, ők a törvény szerinti kötelességüket teljesítették, akikor nem lehet és nem szabad őket állásuktól megfosztani. meVt ők már szerzett jogokkal rendelkeznek állásuk betöltésétől kezdve. Ha törvényesen teljesítette kötelességét az a végrehajtó vagy közjegyző, akkor méltó IPZ ő állására, amelynek birtokában önmagált és családját^ fenntartja. ha pedie kötelességét nem teljesítette, akkor nem méltó rá, éhben az esetben pedig erre a. törv'Pinyre m'ines szükség. n De erkölcsi szempontból is a lehető legsúlvosabb ! sérelmet látom ^abbain, (hogy egy közigazgatása bíróval szemben a kormányhatalom iái végelbánás jogát érvényesítse. Nagyon nehéz Ápolna ugyan megállapítani, hogy a bírói méltóságok közül melyik jelentősebb: a Magyar Kpria bírája,_ vagypedig a közigazgatási bíróság tagja, mégis alkotmányjogi szempontból, a polgári jogok védelme szempontjából az a meggyőződésem, _ hogy a közigazgatási bíróságot és annak minden hí. ráját elsőbbség illeti meg. Egész jogi fejlődésem és mentalitásom aliapján minden közigazsntási bírót úgy ítélek meg, hogy az a közjóéi élet és iaz igazság trónusán ül és őt működésében soha semilyen vonatkozásiban senkinek sem szabad még gondolatban sem megkísérelni, ítélkezésében befolyásolná.
