Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

883 Az országgyűlés 85. ülése 1948. sét s azóta isa,z előbb felisioroöt és az ország lakosságához viszonyítva elenyésző személyekkel, vagy azok működésével szemben senki semmiféle panaszt nem emelt, ilyen panaszt a javaslat sem említ. Ezek az érintett személyek az igazolások és a B-listázások szigorú szűrőjén máif mind átestek és maigyrészben a felszabadulás óta kinevezetetkkefl megfelelő demokratikus átszervezést is nyertek, kétségtelen tteíhíátt, hogy az ellenük e javaslattal tervezett drákói intézkedésbe indokolt szükség már ezért, de azért sem lehet, mert az előbbiekben fellsioiroit törvények, a bűnvádi és fegyelmi eljárásiak is elégséges módot nyújtanak az ellenük való fellépésre e törvényjavaslat nélkül is', ha magatartásuk, v&gy működésük bármilyen szempontból kifogásolható. A közjegyzők és a végrehajtók pedig ugyancsak nem ítélőbírák. !A közjegyzők működését külön törvény, a végrehajtókét a végrehajtási törvény pontosan körvonalazza. Működésük ós intézkedéseik ellen e törvények megfelelő jogorvoslatot szaibláilyozniak. Az állampolgári szabadság- biztosítása érdekében a bírák függetlenségéért s ehhez -képest áthelyezhetetlenségéért és elmozdíthatatlanságáért az előbbiekben már kifejtett érvelés a köziei-ívüci-re és a végrehajtókra ^ itt-ott még erősebben vonatkozik. A közjegyzőség ugyanis különösen a bajor Bell örde-rendszerrei] szemben nálunk különösen a francia mintára alkalmazott »Reines Notariat«, állami autorizáeió, kinevezés alapján folytatott, egyébként szabad foglalkozás. Célja már 1200 óta a Nagy Lajos király alapította pécsi egyetemen is előadott IAirs notariaiÜs szerint a kinevezés, mint kétoldalú j/oignyilatkozat, tehát az államot is kötelező életfogytiglani megbízás alapján külön félgyelmi felelősség mellett — a volt ősi káptalani ós kionventi hiteles helyek helyében — a felek megbízása és bírói, közhatósági megbízás állapján, a mindenkori közhitelű tanúsítás. Közérdek tehát a közjegyzők függetlensége éppúgy, miként a bírói függetlenség, de ezen

: felül azért is. mert a hozzá forduló jogkereső állampoigiáirnak szabadsága, törvény előtti egyenlősége s különösen az élet-, vagyon- és egyéb biztonsága s leginkább jognyilatkozatának való H közhitelű tanúsítása e függetlenség nélküli meggyőződéssel el sem képzőibetö. Jó közjegyző csak hosszú jelöltösfcöcés, majd helyettesi tevékenység után lesz, mert ügyködéséhez speciális közjegyzői mentalitás szükséges, mely csak a hosszais, saakszerű gyakorlatiban sajátítható el. Jelöltsége éshelyettessége egyszferű miagánalkalmazotti jogviszony volt, hathavi felmondással, bármikor megszüntethető. A legtöbb közjegyző legalább tizenhat-tizennyolc éven keresztül azzal a tudattal szenvedte és valósággal yégig talpalta a kényszerű helyetteskedéiS! idejét, hogy a legmagasabb képesítéssel egyenrangú bírói és ügyvédi képelsítés megszerzése után az életfogytiglani megbízás fogja iiutalinazmi a más foglalkozási körben alig elképzelhető hosszú várakozást, így jutott a legtöbb közjegyző átlag negyvenéves korában a karon belül az életfogytiglani meg'bízásához. A legnagyobb mélt'ánytalanság^ is tehát annyi áldoaat után va. lakit bűnvádi vagy fegyelmi ok nélkül az igazolások szigorú szűrője után, legtöbbször egészen előrehaladott korban a szenvedések vállalását indokoló reményétől az életfogytiglani megbízástól megfosztani. lg"z ugyan, hogy a mindenkori kormányévi november hó 23-án, kedden. 884 zat' a karon belül működő kö'zjegyzőhelyettesek rovására érdemek jutalmazásául többször karon kívül állókat kinevezett. De a közjegyzői ^közlöny tanúsáfí-a szerint p kar érdemes s főleg karon belüliekből álló tagjai az ilyen kinevezések ellen állandóan tiltakoztak. Hangoztatták, hogy ez a helyettesek rovására tör. ténik és állandóan követelték /a legalább kétéves kötelező közjelgyzőhelyettesi gyakorlat bevetzetését. A legrosszabb esetben tbhát, ha a javaslat a karon kívül kinevezetteket, vagyis az állítólagos érdemek jutalmiaizásául a karba kerülteket véli kifogásolni, .megkülönböztetést kellett volna tennie a karon belül s a karon kívül kinevezettek között. A gazdasági életben bekövetkezett váltózások a köz jegyzői munkakört amúgy is csökkentették. Közokirat felvétele kevés. A vagyonos hagyaték, különösen a díiazás alapját képező tiszta hagyatéki érték állandóan csökken. Az úgynevezett nagyobb hagyaték szinte elképzelhetetlen. Váltóóvás alig vai

n

. Hitelesítés és_ másolat pedig számottevő jövedelmet nem jelent. Aw előbbiek okából tehát egvébkéint is eliszegényedett és legtöbbször előrehaladott korú közjegyzők végelbánás alá vonása- a legnagyobb méltánytalanságot jelenti. Nem változtat ezen a javaslatot tárgyalt bizottság ama felfogása — miként az előadó út* is^ szíves volt rámutatni — hogy a végelbánás alá vonás a közjegyzők nvug*díjjogosultság-át nem érinti. Az 1930:IV. te. 'éls a 15.600/1934. igazságügyminiszteri rielndellet 22. szakasza ugyanis a közjegyzőknél csak rokkantsági, harmincöt évi működés, vagy a hatvanötödik életév betöltése után öregségi. leginkább özvegyi vagy árvaellátást ismer. Ezek esetében is legfeljebb havi 300 forint nyugellátást jelent. A javaslattal behozni kívánt elmozdítás esetén tehát, miként az önkéntes ''bbahas-yás vagy bűnvádi vagy fegyelmi elmozdítás esetén, nyugellátás nem is folyósítható. Még .a közjegyzőknél is szerényebb értelmiségi dolgozói a magyar életnek a bírósági végrehajtók, akik működésük közben az időjárás viszontagságai között, különösen országos viszonylatban az állandó fárasztó ^ jövésmenésben megnyilvánuló nehéz testi #

fáradalmakat is szenvedik, s ezekben testileg felőrlődnek- Fizetésűk, akárcsak a közjegyzőknek, nincsi. Keresetük az eljárásiaik számához ^és bizonytalan értékéhez igazodó csekéHvség. Nyugdíjuk egyáltalában nincs. A puszta kinevezésen kívül tehát semmit sem kapnak az álamtól. Minden személyi égi dologi szükségletükről maguk gondoskodnak, sőt tevékenységüket is a legtöbbször hitelbe, utófizetésre kell eszközöliniök. De működésüket .a végrehajtási törvény közismert rendtelkezésiei _ kimerítőéin szabályozzák és működésükért az illetékes bíróságnak, különösen elnökének állandó fegyelmi felelősséggel tartoznak s ezek felügyelete alatt állanak. A törvény kimerítően felsorolja a jogorvoslatokat eüjárásaik ós intézkedéseik ellen. Szinte elikénzelhetetilen tehát, hogy bírósági végrehajtó bűnviáldli vagy fegyelmi felel ősiségreVonás nélkül akárcsak egyetVn esetben is. kifogásolható magjatartást vagy működést tanusíthassioin. Hivatásuk bírói megbízás alapján & poiigári ítéletek végrehajI tása s már ezért' de a, végrehajtandó ítéletben