Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
845 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi november hó 18-én, csü örtökön. . 846 Mivel a máaiieater ÚT nem igér -orvost _ vál&őzában az általiam sémlmesneík tartott rendeletre, és miivel a, rendelet <a szegény f öldhöz juttatott inép érdekeinek nem felel meg s a szoeiáilis követelményeknek sam felel meg, továbbá nem erősíti a poígároíkriaík laJz álamba vetet bitót, bJanem inkább hátrányosan beioíy ásol ja, sajnálom, de a miniszteri választ nem fogadhatoim el. ELNÖK: Kérem a t. Országgyűlést, tudomásul veszi-e ta pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát? (Igen! Nem!) Az országgyűlés a választ tudomásul vette. Kövétikeziík az iparügyi miniszter úr válasza Barfeóczy József képviselő úrniak folyó évi április 28-án a pétisó árámafe mérséklésével kapcsolatban előterjesztett interpellláciőjáraKérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa); »T ; Országgyűlés! Barkóczy József országgyűlési képviselő úr a folyó évi április hó 28. napijain tartott ülésen a pétisé árának mérséklésével kapcsolatban az alábbi interpellációt intézte hozzám: 1. Tud e a Miniszter Ü!r arról, hogy , a Gazdasági Fóltanács által q-fként 100 forintban megállapított pétisé ára a búzának 80 forintban megállapított árához viszonyítva *úlmaeras !< ? 2. Tud^e a Miniszter Űr! arról- hogy a pariasztok a túlmagasian megállapítotlt ár miatt a pétisé t neon tudják igénybe vtetnnil 3. Tud-e a Miniszter "Űr arról, hogy a tavaszi idényre fcgyárltlandó 1000 vágóm: pétisó, amennyiben az őszi vetésekre meni lenne fejtr ágyának igénybevéve, számolni kell legalább 1500 vágón keinyérgabonatermés kiesésével^ Az interpellációra írásbeli válaszomat az alábbiakban ad!om meg: ad 1. Ha a pétisónak a különféle mezőgazdasági terményékkeClj ösisizehasonílított cserearányát vizsgálat alá vesszük, meg kell állapítani, hogy nem helyes a pétisó árát egyedül a bűazárhoz viszonyítani, hanem azlfc aiz egyes mezőgazdasági terményeik árának átlagával kell arányba hozni. Ennek alapján megállapítható, hogy 1 q pétisé ellenértékeként 1939ben (első oszlop), illetőleg 1948-ban (második oszlop) búzában 89 118 babban 54 83 napraforgóiban 74 114 lueernamagban 8 12 vágómiarhában 27 20 kilogramm csereárut kellett szolgáltatni, tehát ezekben >a cikkeikben a pétisó cserearánya a mezőgazdiar sági cikkek 'rovására emelkedett. Ezzel szemben az említett időpontokban burgonyában 308 167 cukorrépáiban 760 480 dohányban 27 21 mákban 15 5 keindierlkóréban 263 210 vöröshagymában 27.1 91 káposztában 271 200 zöldpaprikában 135 111 gyümölcsben 54 48 kg-ot, borban pedig 54 :36 litert kellett 1 ci pétisó ellenértékeként szolgáltatni, ami azt jelenti, hogy az utóbbi felsoírolít mezőgazdasági termóny»eikből és termékekből kisebb mennyiség feleí meig 1 q pétisónak, mint amennyit 1939ben kellett érte adni. A két számadatesoport értékeléséből a z "t lehet megállapítani, hogy a pétisó cserearánya 1939 óta nemhogy romlott volna a mezőgazdaság kárára, hanem mintegy 15%-kal javult. ad 2. és 3. Az 1- alatt közölt megállapítás helvességét támasztja alá az is* hogy a parasztság: 1948 május végéig: 1037 vágón pétisiót vásárolt meg s ísrv, az interpellációban említett' 1000 vágón nem is bizonyult elegendőnek. Itt meg kell említeni, hogy a péti gyár folyamatban levő építkezése miatt a teljes szükséglet fedezésére külföldi nyersanyagot kellett igényibevenni, ami a ervártási költségekben mintegy 30 forintos többletet okozott, azonban éppen a parasztság- védelme és a mező gazdasági termelés eredmény biztosátjása érdekében az így jelentkező árkülönbözeteit' a* Országos Tervhivatal a hároméves terv keretében átvállalta s ezzel lehetővé tette, hogy a pétisó a imiaisrasabb előállítási költség: mellett is változatlan áron kerüljön forgalomba Alapos remény van arra. hosry a péti üzem teljes kiépítésével és^ eryártásn kapacitásának gazdaságos kihasználásával elkerülni foer a pétisó árát a jelenlegi. árszínvonal alá szorítani. Tisztelettel kérem a i Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1948 október 28. Kossá István s. k. iP£ rü g yí, m iniszter.« ELNÖK: Barkóczy Józs'ef képviselő urat mesrilleti a viszonválasz joga. BARKÓCZY JÓZS'EF (pk): T. Ház! A szóbanforsró interpellációra adott miniszteri válaezra a következőkben vagyok bátor viiszonválaszomat megadni. A mirjiszter úr két összehasonlító, számoszloppal mutatta be a pétisó árának egyas terményekkel való csereviszónyát: az 1930-as békebeli év és az idei 1948-as év adataivalNagyon helyesen elsősorban a főterménveket, — búza, stb. — a g^abonaféleiket sorolja fel. azokat a terményeket, amelyek alá mi parasztok túlnyomó részben szoktuk alkalmazni a pétisót, a nitrogénes műtrágyát. Sajnos azonban, eszerint az összehasonlítás szerint a pétisó ára csereviszonylatban ezeknek a terményeknek árához képest az 1939. évi árhoz viszonyítva körülbelül 50%-os emelkedést mutat. A másik szám oszlop azt mutatja, hogy az egyes termények csereértéke az 1939-es évihez viszonyítva most nagyobb, és érte most több pétisót lehet kapni. (Zaj és mozaás a névnárt on.) Ez a kimutatás többé-keyésbbé helyes, csak az a bal, hogy ezek a termények csak másodlagos fontosságúak a parasztgazdaságok üzemében, mert ezeikből esak keveset' túlnyomó részben házi vagy üzemi szükségletre termelünk, úgyhogy abból pétisóra nem kerül. Ezért ez az összehasonlítás nem naigrvon meg:nyugtató. Mi a. pétisót túlnyomó,.részben nem az utóbb összehasonlított termények alá, hanem az felső számoszlopban felsorolt termények — búza, stb. — alá szoktuk alkalmazni, ahol a csereérték sokkal kisebb.^ Mi száimításainiknál nem a bort vagy egyebet vesszük alapul, hanem azt számítjuk, hogy a búza alá adott pétisó mennyi terméstöbbletet eredményez s ez a pénzbeli befektetés megtérül-e a -termény többletárából Elismerem a válaszban említett azt a tényt, hogy a pétisó legyártásához tavasszal még külföldi nyersanyagokra volt szükség, de remélem, hogy most már van elég belföldi pétisó-alii]. anyag, van elég magyar levegő, amelyből ki-
