Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

835 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi amelyet az iskolai és társadalmi tesfonieivelés céljaira — érthetőbben: aiz átkos emlékű leventemozgalom céljaira — költött el a fasiszta kormányzat elő nem irányzott túl­lépés formájában. Ez az összeg közel hét­millió pengőit tett ki, mint túlkiadás ós mie'ssze túlhaladta a teljes 10.8 millió pengős kiadás az e colira előirányzott kéneken 3.8 millió pengőt. T. Országgyűlés! Az 1943- évből ezek a számadatok azok, amelyek a sok-sokezer adat mialleftt megmutatják és lelepleztük főbb vona­laiban a letűnt kormányzati rendszer politi­kájiájt. Az 1944. esztendő zárszámadási tételei közt hasonló tallózást végeztem és néhány szám­adaítot szeretnék a t. Országgyűlés elé terjesz­teni, mondom, anélkül, hogy részletes bírá­latba bocsátkozűiám. ment hiszen ezt a zár­számadást és ezeket a koimnányzati geszti ókat egészében kell elvetnünk­Az 1944. évi zárszámadás 19. oldalán talál­ható adatok szerint a kiadások együttes öszr szege a honvédelmi minisztériujm vonalán kerekem 6.8 milliiárd pengő volt, az iparügyi minisztérium vonalán pedig*, amelynek költ­ségvetése nyilvánvalóan túlnyomórészt ugyan­csak a háborút szolgálta, több mint 3.5 mii­liárd pengő. E számok azt is világosain mu­tatják, (BUCHINGER Manó (d); Nagyon!) hogy az 1944. esztendőben a Horthy-rendszer háborús uszító politikája és kormányzata milyen mértékben zsákmányolta ki a magyar nép erőforrásait. De a fő» e döntő saámokiotn túl van néhány olyan kisebb szám is, ámenek mögötlt a táv lajtiból visszatekintve felidézhetjük azokat az eseményeket, amelyek annak idején a kor­mányzat bűnös politikája következtében az egész dolgozó népet sújtották. A zárszámadás 52. oldalán az 1- cím 7. pontja^ úgy szól, hogy a polgári lakosság kitelepítésével kapcsolatos költségekre az előirányzat nélküli túlkiadás több mint 36 millió pengő volt. (Felkiáltások: Hídlatlan!) Itt emlékezem meg arról, hogy a zár­számadás a tételeket az 1944-es esztendőben négy csoportra .sorolja, ne vezetésen a január 1-tőt másáéra^ 19-ig történt kiadások csoport­jaira, majd a német megszállás alatt március 19-től október 15 ig eszközölt kiadások és az október 16-tól december 31-ig folyósított kiadá­sok csoportjára, értve itt természeteisen. a még fel nem szabadított területeken teljesített kiadásokat. Külön, negyedik csoportként ik­tatja be a zárszámadás a, felszabadított teírü­lMteken szeptember 26-tól december 31-ig ter­jedő időben eszközölt kiadások elszámolásait. Az előbb említett 36 millió pengős összeg mögött az országgyűlés láthatja azt a rette­netes szenvedést, amely ebből az összegből háramlott iaiz ország dolgozóira- De van itt egy igen érdekes és komoly tétel, amelynek összege ugyan nem túl nagy a hábofrús össz­kiadásokhoz képícisL de mégis a mai szemmel nézve megmutatja, milyen horribilis volt a kizsákmányolás országunkban ily módszer­rekkel is. Éz a tétel a 74. oldalon a 15- cím 8. ro­vatában található. Eszerint magyar exportőrök kompenzációs szállításokból eredő márka kö­vetelésének kiegyenlítésére több minit 117 mil­lió, pontosan 117-363-863 pemgő előirányzat nélküli kiadás szerepe] a számadások közt. Azt hiszem, ehhez sem kell külön kommentár. Tudjuk, mit jelenített ez. Egyik formája volt ez a magyar nép életereje< kiszívásának, ame­november hó 18-án, csü Ör tokon. 836 lyet a Horthy-rendszer és az azt követő kojf­mányzatok a támadó német imperialisfta poli­tika szolgálatában a magyar nép érdekei eLlen folytattak. Ugyancsak említésre méltó a 82. oldal egyik tétele, mely szintén tártaikra összefüg­gésben van az 1945- és 1946. esztendőikről ké­sőbb említendő adaltokkal. Ez pedig a gyáirak kitelepítésével kapcsolatos kiadásoknak több mint tízmillió pengős összege. Meg kell azon. iba.n^ jegy:izini, hogy ezt a folyaniaitolt már csak október 15 ik tudta követni a zárszámadás, de azt hiszem, hogy ami október 15. ujtán történt ezen a térem, azt mér számok nélkül is elég­ségesen ism erjük. Legvégül és utolsóul szeretném az ország­gyűlés elé hozni az 1944. évnek egy olyain téte­léit,, amely talán a legmeglepőbben ós legmeg­döbbentőbben mutatja azoknak az embériek­nek belső lelkivilágát, akik amnak idején e geszitiókat végrehajtották. Itt a 88. oiidíal 1. címének 4. rovatáról van szó. A cím a követ­kező: — jól tessék figyelni, mert szó szerinít olvasom — (BUCHINGER Manó (d): Hall­juk!) » Németországnak íháborá utáni arassál; lításokra előleg«. Mindez történt 1944 szeptem­ber hava körül. Eninek az összegnek a nagy­sága — ment ezt is elárulom — 88 millió pen­gőnél valamivel nagyobb összeg. Azt íbiszem, ez a tétel mutatja a legfaEiszédeseblben, a legr tisztábban azt a gazdaságpolitikát és általá­ban azt a politikát, amelyet külöinlben mind­nyájan jó! ismerünk és elitélünk. Ezen az úton és módon is szipolyozták, szívták ki a magyar nép életerejét idegen célok érdekében. Azt hiszem, ily in címen utalványozni Madá" soklat 1944 augusztusiában, szeptemberéiben, — meim is szólva az október utáni időkről — eny­hén szólva, dőreség, ostobaság lehetett volna, ha nem lett volna a leggaládlahb, a leggyalá­zatosabb bűntett. (LUKÁCS Vilmos (md): Az!) T. Országgyűlés! Az 1944. év adatait nem kívánom továblb felsonoilni. azt hiszem ez a néhány sftáim is megadja a teljes képet a t. Orsízággyűlésinek, s elég itndoíkoláistul szolgál ahhoz a javaslathoz, amelyet miajd; előadói je­lentésem végéin a bizottság nevében elő fogok terjeszteni. T- Országgyűlési! Azt hiszem, hogy e szám­adatok keretében — ha még néhány szót for­dítok erre — jaibban látjuk, jobban értjük meg. hogy mennyire helyesen mutatott rá annak­idején Rákosi Mátyás elvtársunk, miiniszter­elnökhelyettes úr azokra »a jelenségekre, ame­lyeket a magyar néptől elvett élelimiszerek és egyéb javak elvitelével kapcsolatos beszédeiben és cikkeibein felsotrolt. Gondolok itt például konkréten arra a cikkre, amelyet »Az első élelmiszervoínat Uktrajnábók címen az 1942— 1943-as években tett közzé Rákosi Mátyási. Ebben a cikkében leleplezte, hogy amidőn a német propaganda, a goébbelsi propaganda büszkén szól arról, hogy megérkezett Ukrajná­ból az első vagon élelmiszer, ugyaniakkor nem szól iádról, hogy évenkint közel negyedmillió vasúti kocsi élelmiszer megy ki Magyairország­bóil a nyugati határokon, s támogatja a német háborús gépezet fennmaradláisát, fenntartását. A felsorolt számok a külösniböző címeik alatt — például előleg áruszállításokra, amelyeket Németország a háború után fog eszközölni, V a gy a márkakövetelések kiegyenlítése idehaza — megmutatják, hogyam meoit végibe a hatal­mas skanabilás ós kizsákmányolás pénzügyi vo-

Next

/
Thumbnails
Contents